A Bartók Világverseny izgalmas eseménye során 31 tehetséges zongorista áll a pódiumra, hogy megküzdjön a lenyűgöző 51 ezer eurós díjazásért. A verseny nem csupán a zenei teljesítményről szól, hanem a klasszikus zene iránti szenvedélyről és a művészi kifej

Nemzetközi mezőny, komoly tét: 51 ezer euró és a világ egyik legelismertebb zsűrielnöke várja a versenyzőket a szeptemberi Bartók Világverseny előadásain

Bartók nyomdokain: Harmincegy tehetséges fiatal zongorista mutatkozik be a Zeneakadémián.

Idén szeptemberben ismét a világ figyelme Budapest felé fordul, amikor a Zeneakadémia megrendezi a Bartók Világversenyt, ezúttal zongoristák számára. A megmérettetés élő fordulóiba 31 fiatal tehetség jutott be, köztük hat magyar versenyző, akik a nemzetközi élmezőny tagjaival - kínai, japán, koreai, amerikai, olasz, spanyol, német és orosz zongoristákkal - mérkőznek meg a zenei kiválóságért.

A világverseny fődíja lenyűgöző 22 ezer euró, míg az összdíjazás összességében túllépi az 51 ezer eurót. A győztesek emellett lehetőséget kapnak arra, hogy fellépjenek Magyarország neves koncerttermeiben, így valóságos színpadi élményekkel gazdagodhatnak.

Juilliard és Zeneakadémia: világszintű zsűri garantálja a nívót

A zsűri elnöki pozícióját a Juilliard School neves zongoraprofesszora, Yoheved Kaplinsky tölti be, aki emellett az előkészítő tagozat művészeti igazgatójaként is tevékenykedik. A magyar zsűritagok sorában olyan kiemelkedő művészek találhatóak, mint Dráfi Kálmán és Farkas Gábor, mindketten Liszt-díjas zongoraművészek, továbbá Fekete Gyula, a neves zeneszerző, valamint Ránki Dezső, a nemzet művésze, aki kétszer is elnyerte a Kossuth-díjat.

A verseny lebonyolítását a magyar kormány támogatja, és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem szervezi. Ez az intézmény 2017 óta a Nemzetközi Zenei Versenyek Szövetségének (WFIMC) is büszke tagja.

A verseny kíméletlen volt, a szűrés pedig szigorú: az 55 pályázó közül csupán 31-nek sikerült átlépnie a következő szintre.

A verseny előválogatóján 55 fiatal tehetség indult 19 különböző országból. A legfiatalabb jelentkező mindössze 15 éves volt. A jelentkezők videóit a Zeneakadémia tapasztalt oktatóiból - Falvai Katalin, Némethy Attila és Réti Balázs - álló előzsűri bírálta el.

A versenyzők szeptember első hetében lépnek a Zeneakadémia impozáns nagytermének pódiumára. Az elődöntők, középdöntők és döntők nem csupán a helyszínen követhetők, hanem online is elérhetők lesznek, így a Zeneakadémia Bartók gazdag örökségét egy globális közönséghez juttatja el.

A Bartók-repertoár mellett klasszikus mesterek és kortárs művek is terítéken

A versenyzők minden egyes fordulóban Bartók zongoraműveit kell előadniuk, ám a kötelező repertoárban Liszt, Kodály, Dohnányi, Scarlatti, Ravel, Debussy, Szkrjabin, Prokofjev és Stravinsky egy-egy választott műve is szerepel. A döntő különösen izgalmas eseménynek ígérkezik: a résztvevők Bartók 2. vagy 3. zongoraversenye, Beethoven 3. vagy 5. zongoraversenye, valamint Liszt Haláltánca vagy Esz-dúr zongoraversenye közül választhatnak egy darabot. Az élő zenekari kíséretet a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara biztosít, Kovács János vezényletével. Az esemény nemcsak a muzsikusok számára jelent kihívást, hanem a közönség számára is felejthetetlen élményt nyújt.

A verseny egyik különlegessége, hogy a 2024-es zeneszerzői forduló díjazott művei - Lee Hanuri: Vertigineux (Szédülő) és Papp Mátyás: Kirakós - szintén szerepelnek a programban, így a fiatal zongoristáknak kortárs művek tolmácsolásában is bizonyítaniuk kell.

Nem csak pénz, presztízs is a tét

A Bartók Világverseny nemcsak rangos díjakat kínál, hanem jelentős fellépési lehetőségeket is. A fődíj 22 ezer euró, a második helyezett 14 ezer, a harmadik 8 ezer euróval gazdagodik. Emellett számos különdíjat is kiosztanak:

A legkiemelkedőbb versenyzők további meghívásokat kaphatnak koncertturnékra, fesztiválokra, valamint hazai és nemzetközi együttműködésekre is.

Tudományos kísérőrendezvények: a zenetudomány új fényben tündököl A tudományos kísérőrendezvények világában a zenetudomány is egyre nagyobb figyelmet kap. Ezek az események nem csupán a kutatók és szakemberek számára kínálnak platformot, hanem lehetőséget adnak a zene és tudomány összefonódásának mélyebb megértésére is. A zenetudományos előadások és workshopok révén a résztvevők bepillantást nyerhetnek a zeneelmélet, a zenepszichológia és a kultúrtörténet izgalmas területeibe, miközben új perspektívák és interdiszciplináris kapcsolatok alakulnak ki. E rendezvények célja, hogy a zenét ne csupán művészeti kifejezésként, hanem a tudományos kutatás szerves részévé emeljék, ezáltal gazdagítva a tudományos diskurzust.

A versenyhez kapcsolódva a Zeneakadémia Zenetudományi Tanszékének Közép-európai Zenetörténeti Kutatócsoportja megrendezi második nemzetközi konferenciáját, amely a Bartók-életmű és a közép-európai zenei örökség aktuális kérdéseit járja körül.

"Nem csupán a játékra kell fókuszálni, hanem a zene mélyebb megértésére is" - hangsúlyozta Csonka András, a verseny projektvezetője. A Bartók Világverseny nem pusztán egy technikai megmérettetés, hanem egy művészi kihívás és kulturális feladat is: célja, hogy a XXI. század fiatal zongoraművészei által elevenítse meg Bartók hagyatékát.