A főépítész véleménye szerint elérkezett az idő a pályaudvarok korszerűsítésére, és úgy véli, hogy a magántőke bevonása jelentős előnyöket hozhat a projektbe.

Lánszki Regő, az országos főépítész, úgy véli, hogy több pályaudvar és annak közvetlen környezete jelentős átalakuláson fog átesni, köszönhetően a magántőke bevonásának. A tervek szerint ez nemcsak a létesítmények modernizálását jelenti, hanem állami bevételek keletkezését is eredményezi, hiszen közös projektcégek létrehozására is sor kerül.

Lánszki Regő országos főépítész a Magyar Nemzetnek adott interjújában elmondta, a pályaudvar-felújítási lényege, hogy a modernizációt magántőke bevonásával érjük el, de a tulajdonjogokat az állam megtartja és részesedik az üzleti haszonból is. A szakember hangsúlyozta, hogy a programban érintett pályaudvarok méltatlan állapotban vannak, holott városszerkezetileg központi helyet foglalnak el.

A pályázaton sikeresen szereplő cégek a szerződés aláírását követően 99 évre nyerik el a vagyonkezelői vagy használói jogokat. Ezek a vállalatok felelősek a fejlesztések végrehajtásáért, miközben biztosítják, hogy sem az állomások, sem a környező területek ne kerüljenek magánkézbe. Ráadásul, ahogy azt a főépítész is hangsúlyozta, a magyar állam is hasznot húz majd az együttműködésből, mivel közös projektcégek alakulnak, amelyek elősegítik a fejlődést és a gazdasági növekedést.

A program célja a közvagyon felelős és hatékony felhasználásának elősegítése, hiszen ezek a fejlesztések állami források nélkül nem valósulhattak volna meg.

A vasúti állomások felújítási programját három szakaszra bontották. Először a város szempontjából kulcsfontosságú, nemzetközi forgalmat lebonyolító hét pályaudvart fogják áttekinteni. Ezt követően a térségi szinten kisebb forgalmat bonyolító kilenc állomás kerül sorra, végül pedig a legkisebb térségi pályaudvarok következnek. Lánszki Regő hangsúlyozta, hogy az utolsó kategóriában a január 31-i határidő nem alkalmazható, mivel itt folyamatosan értékelik a beérkezett igényeket.

Az országos főépítész hangsúlyozta, hogy kedvező a helyzet, mivel a MÁV cégcsoport jelenleg az Építési és Közlekedési Minisztérium alá tartozik. Ennek köszönhetően egyértelműen megfogalmazott közös stratégia áll rendelkezésre, és világos elképzelések formálódnak a tervezett fejlesztésekről. A pályaudvarok mellett kiemelt jelentőséggel bír a környező területek korszerűsítése is, amely során a kereskedelmi és szolgáltatási funkciók is hangsúlyos szerepet kapnak.

A Rákosrendezőn tervezett fejlesztések kapcsán a főépítész a lapnak elmondta,

mivel a főváros élt az elővásárlási jogával, így a tereprendezés és a terület rehabilitációja Budapest feladata lesz.

A tervezett állami beruházásokhoz először a MÁV-nak a szolgáltatás működtetéséhez, fejlesztéséhez szükséges területeket ki kell jelölnie, majd pedig jöhet a hulladék- és kármentesítés, ami a tulajdonos feladata. A Rákosrendező fejlesztésével összefüggő tárgyalásokat az Építési és Közlekedési Minisztérium folytatja le a vevővel, ez az adásvételi szerződés megkötése és a tulajdonjog bejegyezése után veszi kezdetét.

A hídépítési projektek kapcsán Lánszki Regő hangsúlyozta, hogy a hidak létfontosságúak a fejlődés szempontjából. Minél több híd létesül stratégiai helyszíneken, annál stabilabbá válik a gazdaság, és élhetőbbé a környezet. Egy új híd révén számos helyen akár egy órával is csökkenthető a napi ingázási idő, ami nem csupán gazdasági előnyöket hordoz, hanem jelentős pozitív hatással bír az emberek életminőségére és a környezetvédelemre is. Regő kiemelte, hogy a kormány elkötelezett amellett, hogy legalább minden választási ciklusban átadjon egy új hidat, ezzel is erősítve a közlekedési infrastruktúrát.