A Fidesz zöld utat adott a kampányköltési plafon eltörlésének.

Annak ellenére, hogy a kormány korábban ígéretet tett arra, hogy a választások előtti évben már nem módosítják a választási szabályokat, a parlament kormánypárti kétharmada kedden sürgősségi eljárással elfogadta a KDNP javaslatát, amely lényegében megszünteti a pártok kampánykiadásainak eddigi felső határát.

Korábban a jogszabályok értelmében egyéni képviselőjelöltek legfeljebb 5 millió forintot költhettek kampánytevékenységeikre. A KDNP most azzal érvel az összeg eltörlése mellett, hogy a kampányok egyre inkább az online térre terelődnek, ahol szerintük a nemzeti szabályozás hatékonysága megkérdőjelezhető. Ez az érvelés azonban ellentmondásosnak tűnik, hiszen eddig semfigyeltek a szabályok betartására – elég, ha a Megafon tevékenységére utalunk, amely százmilliókból sugározta a Fidesz üzeneteit a Facebookon.

Orbán Viktor maga is elismerte, hogy Magyarország lemaradásban van az online térben, ezért döntöttek a Harcosok Klubjának létrehozása mellett, hogy fokozzák jelenlétüket a digitális világban. Az Állami Számvevőszék 2022-es útmutatója már korábban rámutatott arra, hogy a közösségi média platformjain megjelenő politikai tartalmak kampánytevékenységnek minősülnek, és ezért a kiadási korlátozásokra is érvényesek kellene, hogy legyenek. Most azonban hivatalosan eltörölték ezt a korlátozást, ami nemcsak a túlköltekezés lehetőségét nyitja meg, hanem a kiadások ellenőrzését is lehetetlenné teszi.

A törvénymódosítás arra utal, hogy a Fidesz a korábbiaknál is nagyobb erőfeszítéseket és költségeket szán a kampányára. A Political Capital elemzése szerint 2025. május 18. és június 7. között a magyar politikai szereplők összesen 195 millió forintot költöttek politikai és társadalmi hirdetésekre a Facebookon és az Instagramon, ennek a hatalmas részét, 82 százalékát pedig kormányközeli források állták. Ezen időszak alatt a kormányhoz közeli média 328 millió forintot, a kormányhoz kapcsolódó civil szervezetek 255 milliót, a Fidesz politikai képviselői és pártszervezetei 240 milliót, míg az állami intézmények 122 millió forintot költöttek hasonló célokra.