A hazai drogpiac dinamizálását célozzák a tervezett "drogszobák" létrehozása. | Demokrata

Ebben, mint azt a Demokrata korábban ismertette, az áll, hogy a szórakozóhelyeken kell kialakítani drogszobákat, ahol a fiatalok "ellenőrzött körülmények" között élhetnek e szenvedélynek. Emellett a hajléktalanoknak biztosítanának droghelyiségeket, ahol a melegedést kiegészíthetnék füvezéssel vagy valamilyen szintetikus szer élvezetével. Mindez a balliberális testület szerint a kábítószerfogyasztás ártalmainak csökkentését szolgálná, éppen úgy, mint a tűcsereprogramok, amelyek már majd minden kerülteben kiverték a biztosítékot a helyi lakosok körében, amíg működtek. Mint ahogyan azt is megütközéssel fogadta sok fővárosi polgár, hogy ismét sokat hallani az úgynevezett orvosi marihuána legalizálásának szorgalmazásáról liberális körökből.

Az országos drogstratégiával és a hatályos jogszabályokkal ellentétes fővárosi elképzelések kockázataira figyelmeztetett prof. dr. Haller József, a Drogkutató Intézet (DKI) igazgatója, valamint Téglásy Kristóf, az Intézet stratégiai igazgatója egy nemrégiben tartott rendezvény keretében. A szakemberek igyekeztek eloszlatni a tévhitet is, miszerint az orvosi marihuána egy különálló gyógyászati készítmény lenne. Hangsúlyozták, hogy ez a fogalom valóban létezik, de nem jelöl egy specifikus növényfajtát. Az "orvosi" kifejezés csupán a felhasználás céljára utal, nem pedig egy önálló termékre. Kiemelték, hogy az orvosi marihuána legalizációja gyakran gyorsan a teljes legalizálás irányába vezet, ezt számos ország tapasztalata is alátámasztja, például Németország és Ukrajna esete. Németországban 2023 áprilisában a rekreációs célú marihuána használatát is szabályozták, lehetőséget adva a kannabisz klubok működésére. Ukrajnában pedig a marihuána orvosi alkalmazása a háború következtében kialakuló pszichés és fizikai traumák enyhítésére vált engedélyezetté.

Dr. Haller József tapasztalatai szerint a kannabisz szabályozása az európai országokban rendkívül változatos. Például Spanyolországban hivatalosan zéró tolerancia van érvényben, mégis gyakran találkozhatunk kannabiszt hirdető óriásplakátokkal. Ezek a reklámok általában alacsony THC-tartalmú, viszont magas kannabidiol (CBD) szintű termékeket népszerűsítenek, amelyek nem rendelkeznek pszichoaktív hatással. Haller professzor hangsúlyozta, hogy a marihuána gyógyászati hatásairól sok tévhit kering. A THC bizonyítottan csökkenti a szemnyomást a zöldhályog esetén, de a már forgalomban lévő, alaposan bevizsgált gyógyszerek hatékonyabbak ennél. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a depresszió kezelésére vonatkozó állítások nem állják meg a helyüket; sőt, a tudományos kutatások azt mutatják, hogy a THC valójában fokozhatja a depressziót.

Kannabidiol (CBD) és mellékhatásaival kapcsolatban a Drogkutató Intézet igazgatója elmondta, a CBD hatásosságát több tanulmány is igazolta, különösen pszichikai és testi fájdalomcsillapítás esetén. Ugyanakkor a CBD mellékhatásai miatt az európai élelmiszer-engedélyezési hatóságok (EFSA) nem támogatják széles körű elterjedését. A leggyakoribb problémák a májkárosító hatása, valamint a reflexek lassulása, amely különösen pszichiátriai esetekben problémás.

A professzor véleménye szerint az Egyesült Államokban az orvosi és rekreációs marihuána szabályozása államonként jelentősen eltér. Emellett gyakran hiányzik a világos szabvány az összetételre vonatkozóan, ami miatt a különböző termékek THC és CBD arányai között nagy eltérések figyelhetők meg. A fogyasztási formák is széles spektrumot ölelnek fel: a belégzéstől kezdve a kenőcsökön és tablettákon át egészen az ételekbe keverésig terjednek. Az adagolás és a használat módja a fogyasztók saját döntése alapján alakul, ami a rekreációs felhasználás esetében is hasonló szabadságot biztosít.

Dr. Haller József figyelmeztetett a kannabinoidok terjedésének lehetséges veszélyeire. A biofűként ismert szintetikus kannabinoidok a marihuána hatásait jóval túllicitálják, és gyakran kiszámíthatatlan mellékhatásokkal járnak. Ezeket a vegyületeket laboratóriumi körülmények között állítják elő, majd növényi alapú anyagokra csepegtetve kerülnek forgalomba, így a "fű" kifejezés is megtévesztően utalhat rájuk. Az Európai Unióban a szintetikus kannabinoidok gyorsan tiltólistára kerülnek, de a gyártók folyamatosan újabb molekulákat alkotnak, hogy kijátsszák a hatósági intézkedéseket. Ezzel szemben az Egyesült Államokban a szintetikus kannabinoidok piaca csökken, részben a marihuána legalizációjának köszönhetően. Fontos megjegyezni, hogy a szintetikus anyagok legálisan forgalmazott termékekkel, például marihuánás cigarettákkal együtt használva már büntetendő cselekedetnek számítanak.

Téglásy Kristóf a drogpolitika társadalmi következményeit a kanadai példán keresztül tárta fel, rámutatva, hogy bár a fiatalok körében a kannabisz fogyasztásának mértéke nem emelkedett drámaian, a középkorúak és az idősebbek esetében jelentős növekedés figyelhető meg. Az új, kannabisz alapú élelmiszerek és termékek megjelenése következtében az idősebb generáció körében meglepően magasra nőtt a sürgősségi ellátásra szoruló esetek száma.

A stratégiai igazgató szerint Magyarországon, így Budapesten is beszélni kell a szintetikus kábítószerek fogyasztásának hosszútávú hatásairól, veszélyeiről, hiszen évről-évre növekszik az országba áramló készítmények mennyisége a rendőrségi erőfeszítések ellenére. Nehezíti a helyzetet, hogy németországi drogliberalizáció miatt jelentősen megnövekedhet a hazánkba érkező szerek mennyisége és választáka.

Mindezt tudva különösen visszatetsző, hogy a Nemzeti Drogstratégia elveit figyelmen kívül hagyó, sőt annak ellentmondó fővárosi szabályozás komoly támogatást kap a budapesti közgyűlés mai balliberális frakcióitól, vagyis a DK-s és a Tisza-párti városatyáktól.

Csak remélni lehet, hogy nem lesz elegendő pénz arra, hogy valóban kialakítsák a felvázolt drogszobákat és -melegedőket. És bízni abban, hogy a közgyűlésben ülő FIDESZ-es önkormányzati képviselőknek lesz elegendő elszántságuk arra, hogy betartassák a hatályos magyar törvényeket az elborult liberális haladárokkal.