A héten fontos fejlemények várhatók, amelyek meghatározhatják az ukrajnai konfliktus kimenetelét. Lehetséges, hogy Oroszország jelentős előnyökre tehet szert a helyzet alakulásával.

Pénteken háromnapos konferencia kezdődik Münchenben, az eseményen forró téma lesz az ukrajnai háború lezárása, főleg úgy, hogy az Egyesült Államok alelnöki delegációval képviselteti majd magát. Bár Keith Kellogg, Donald Trump Ukrajna-ügyi főtárgyalója explicit tagadta az értesülést, múlt heti sajtóhírek nyomán sokan várják, hogy ha nem is a teljes tervet, de legalább részleteket bemutat majd JD Vance alelnök arról, hogy tervezi most Washington lezárni a háborút. Az alapján, amit eddig tudni lehet a Donald Trump által forgatott tervekről, inkább az oroszoknak kedvező béke születhet, de Moszkvának is sok kompromisszumot kell majd kötnie, emiatt pedig a Kreml sem reagált az eddigi javaslatokra túl nagy lelkesedéssel. Lehet annak örülni, hogy az előző amerikai vezetéssel ellentétben Trump tényleg a háború lezárására törekszik, de lehet, hogy ez önmagában nem lesz elég.

A választási kampány során Donald Trump többször is hangoztatta, hogy amint a Fehér Ház lakója lesz, 24 órán belül békét hoz Ukrajnába. Habár a megadott határidő már lejárt, mégis egyértelmű, hogy Trump elkötelezett a békefolyamat iránt.

Kapcsolatba lépett Oroszországgal és Ukrajnával, megindultak a diskurzusok egy lehetséges béketárgyalás vagy békekonferencia megszervezéséről.

Állítólag Trump már kapcsolatba lépett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is.

A múlt héten az amerikai médiában napvilágot látott egy fontos hír: Donald Trump elnök Ukrajna-ügyi főtárgyalója, Keith Kellogg tábornok, készül arra, hogy a február 14. és 16. között megrendezésre kerülő Müncheni Biztonsági Konferencián bemutassa az új elnök részletes béketervét. Ez a bejelentés végre pontot tehet a hónapok óta zajló spekulációk végére, amelyek arról szóltak, hogy Trump miként kívánja rendezni a 2014 óta tartó fegyveres konfliktust, amely 2022-ben nyílt háborúvá fejlődött.

Maga Keith Kellogg közölte, hogy nem fogja bemutatni a béketervet a konferencián, hiszen ez még nincs kész, jelenleg csak egyeztetési szakaszban van a dolog:

Jelenleg zajlik egy konzultáció, amely során "európai érdekeltséggel rendelkező vezetők" találkoznak, és valószínű, hogy Oroszország is részt vesz a diskurzusban. A céljuk, hogy közösen feltérképezzék a lehetőségeket a kompromisszumos béke megteremtésére.

A spekulációk továbbra is élénken foglalkoztatják a közvéleményt: a legfrissebb információk szerint az eredeti elképzelésekkel ellentétben nem csupán Keith Kellogg, hanem JD Vance alelnök is részt vesz az eseményen, ezzel emelve a delegáció diplomáciai súlyát. Talán most végre fény derül arra, hogy Trump miként képzeli el a békefolyamatokat, és konkrét részleteket oszt meg a jövőbeli terveiről.

Mivel Trump nem kommunikál arról, hogy pontosan miképp képzeli el a béketeremtést, csak a sajtóba kiszivárgó (rész-)információk alapján lehet valamit tudni arról, miképp zárulhat le a lassan negyedik évébe lépő háború.

Legutóbb az ukrán Sztrana kavart elég komoly diplomáciai vihart azzal, hogy nyilvánosan kiszivárogtattak egy "európai diplomáciai körökből" származó állítólagos béketervet. Bár senki nem erősítette még meg ennek hitelességét minden kétséget kizáró módon, az ukrán vezetés reakciója és utánkövető cikkek alapján valószínűleg

Az alábbi írás az amerikai és európai vezetők közötti egyeztetések során készült, amely a háború lezárásának lehetséges forgatókönyveit tárgyalja. --- **Cím: Stratégiai Egyeztetések az Újraépítésért: A Háború Lezárásának Lehetséges Forgatókönyve** A legutóbbi amerikai-európai csúcstalálkozón a vezetők sürgető feladatként tűzték ki a háború lezárásának lehetőségeit. A globális politikai táj az elmúlt hónapokban folyamatosan változott, és a közös érdekek alapján új megoldások keresése vált szükségessé. A következő forgatókönyv az egyik lehetséges utat vázolja fel a konfliktus befejezésére és a stabilitás helyreállítására. **Forgatókönyv: A Diplomáciai Út** 1. **Tűzszüneti Megállapodás**: Az első lépés a felek közötti azonnali tűzszüneti megállapodás lenne, amelyet nemzetközi megfigyelők felügyelnének. Ez lehetőséget adna a civil lakosság védelmére, és megteremtené a bizalom alapját a további tárgyalásokhoz. 2. **Béketárgyalások Kezdete**: A tűzszünet után a vezetők közvetlenül az érintett felek képviselőivel találkoznának, hogy megkezdjék a béketárgyalásokat. Ezek a tárgyalások különböző témákra összpontosítanának, beleértve a területi kérdéseket, a politikai autonómiát és a gazdasági együttműködést. 3. **Nemzetközi Támogatás**: A béke megkötését követően a nemzetközi közösség, élén az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval, hatalmas erőforrásokat mozgósítana a háború által sújtott területek újjáépítésére. Ez magában foglalná a humanitárius segélyek, infrastrukturális fejlesztések és a helyi gazdaságok támogatását. 4. **Politikai Reformok**: A béke fenntartásához elengedhetetlen lenne a politikai reformok bevezetése a konfliktus által érintett országokban, melyek célja a demokratikus intézmények megerősítése és a társadalmi feszültségek csökkentése lenne. 5. **Hosszú Távú Stabilitás**: A vezetők közötti együttműködés nem érne véget a békeszerződéssel. Hosszú távú stratégiák kidolgozása lenne szükséges a regionális stabilitás érdekében, beleértve a közös biztonsági mechanizmusok létrehozását, amelyek megelőznék a jövőbeli konfliktusokat. Ez a forgatókönyv nem csupán a háború lezárására irányuló konkrét lépéseket tartalmaz, hanem a tartós béke megteremtéséhez szükséges átfogó megközelítést is. A vezetők elkötelezettsége és együttműködése kulcsfontosságú a sikerhez, és reményt ad arra, hogy a jövőben egy stabilabb és békésebb világban élhetünk. --- Ez a leírás célja, hogy bemutassa a háború lezárásának egyik lehetséges forgatókönyvét, hangsúlyozva a diplomáciai erőfeszítések fontosságát és a nemzetközi együttműködés jelentőségét.

Fontos megemlíteni, hogy a tervezet kidolgozása során Ukrajna nem kapott szerepet, így az ottani érdekek és szempontok nem kerültek figyelembevételre.

Ezeket figyelembe véve, ezt az írást nem szabad véglegesként vagy Trump jóváhagyásával ellátott béketervként felfogni. Ugyanakkor érdemes megemlíteni, hogy a javasolt megoldás már közelíthet a végső verzióhoz, és ígéretes alapot nyújt a további tárgyalásokhoz.

A Sztrana-terv ráadásul sok átfedést mutat azokkal a korábbi, sajtóban megszellőztetett forgatókönyvekkel, melyeket Donald Trump állítólag vizsgál a szakértői testületével.

Nézzük meg, mit is rejt magában a - fontos kiemelni, hogy még nem véglegesített - forgatókönyv:

A Trump által javasolt, állítólagos békeszerződési tervezet főbb elemei a következőképpen alakulnak.

Jó esély van rá, hogy a konkrét dátumok, egyes javaslatok részletei változnak még, vannak olyan kérdések, melyben szükséges további egyeztetés, mivel már most látható, hogy legalább az egyik félnek elfogadhatatlan lesz.

Az egyes részletektől függetlenül az már szinte biztos, hogy

Trump az ukrán területek orosz kézen hagyásában, Ukrajna NATO-ból való kizárásában, a szankciók lassú eltörlésében, diplomáciai kapcsolatok helyreállításában és az ukrán haderő további támogatásában gondolkozik.

Ezeket a dolgokat már más források is megerősítették, egzakt időpontok nélkül.

Nyilvánvaló, hogy a bemutatott béketervezet legfőképpen Oroszország érdekeit szolgálja. Moszkva gyakorlatilag megőrzi az általa megszállt területeket, míg Ukrajna nem léphet be a NATO-ba. Ezen felül az orosz kisebbség jogait korlátozó intézkedések eltörlésére is ígéretet tettek, és a szankciók fokozatos feloldására is lehetőség nyílna.

A "különleges művelet" céljainak teljesítése nem bizonyul zökkenőmentesnek. Az Egyesült Államok továbbra is aktívan támogatja az ukrán haderő újrafegyverzését, és Kijev sem tervezi a katonai létszám csökkentését. Jelenleg úgy tűnik, hogy Oroszországnak legalább Herszon, Zaporizzsja, valamint valószínűleg Donyeck megye jelentős területeiről le kell mondania, ha a következő hónapokban valóban sikerülne békét kötni.

Ukrajna vezetése jelenleg azt kommunikálja, hogy "átmenetileg" hajlandó lemondani a területi követelésekről és a NATO-tagságról, de csak abban az esetben, ha a Nyugattól megfelelő biztonsági garanciákat kapnak. A legnagyobb kihívás valószínűleg éppen e garanciák megszerzése lesz. Zelenszkij és csapata úgy véli, hogy ha a NATO nem fogadja be Ukrajnát, legalább 200 ezer külföldi békefenntartóra van szükség az ország területén. Enélkül fennáll a veszély, hogy Oroszország újabb támadást indít.

Oroszország viszont semmiképpen nem akar külföldi katonákat látni Ukrajna területén, ezért is harcolnak első naptól fogva Kijev NATO-csatlakozása ellen.

Ami jelenleg kétségtelen, az az idő múlása: az ukrán fegyveres erők helyzete egyre romlik. A létszámhiány egyre súlyosabb, már nemcsak a támadásokhoz, hanem a védekezéshez is alig elegendő a katonaság. Az orosz hadsereg 2022 eleje óta olyan lendülettel hódítja meg a településeket Ukrajnában, mint azelőtt soha. Ahogy az ukrán haderő ellenállása csökken, és az orosz terjeszkedés üteme felgyorsul, úgy a Kreml is egyre inkább "éhes" lesz a további területekért.

Ha nem sikerül gyorsan békét kötni, jó esély van rá, hogy eljön az a pont, hogy Moszkva úgy látja: a meglévő kapacitásokkal nemhogy az öt "annektált" ukrán megyét tudják elfoglalni, de be tudnak kebelezni mindent a Dnyepertől keletre, sőt, még a Fekete-tenger partszakaszát is el tudják foglalni.

Oroszország a "Novorosszija" eszméje alapján Dnyipropetrovszk, Harkiv, Mikolaiv és Odessza megyékhez is jogot formálhat.

A helyzet tehát az, hogy ha az ukrán fegyveres erők jelentősen gyengülnek, az orosz fél is valószínűleg kevésbé lesz hajlandó tárgyalni a gyors békekötésről. Éppen ezért Donald Trump nem engedheti meg magának, hogy egyik napról a másikra leállítsa Kijev fegyveres támogatását. Ha ezt tenné, nem azt érné el, hogy Moszkva tárgyalóasztalhoz ül, hanem éppen ellenkezőleg: az oroszok, látva az ukrán védelem gyengülését, valószínűleg fokozni fogják a támadásaikat.

Mindez pedig jó eséllyel a háború további eszkalációjának kockázatát hordozza magában. Donald Trump eddig nem bizonyult egy olyan elnöknek, aki könnyen "hagyja magát", ha az oroszok nem bizonyulnak kompromisszumra késznek, azt kockáztatják, hogy a korábbiaknál sokkal durvább fegyverekkel kell szembenézniük. Ne feledjük: Zelenszkij korábban Tomahawk-rakétákat és Typhoon-indítókat is kért Amerikától, ezekkel a komplexumokkal Ukrajna könnyen célba tudja akár venni magát a Kreml épületét is.

Ezek alapján tehát a továbbiakban is maximum reménykedni lehet a lényegében 11 éve húzódó konfliktushelyzet lezárásában, hiszen még mindig nem látszik, hogy létezne olyan, "betonbiztos" forgatókönyv, amely mindkét fél számára és elfogadható és nem vezet a háború kiújulásához. Hátha a héten egy lépéssel közelebb kerülünk a békéhez.