A korai diagnózis kulcsfontosságú lehet az életmentés szempontjából.

Kerekasztal-beszélgetés a rák elleni harc világnapján

A rák elleni harc világnapján, február 4-én, Székelyudvarhelyen zajlott egy kerekasztal-beszélgetés, amelyet a Gyulafehérvári Caritas szervezett. Az esemény fókuszában a genetika és a környezeti tényezők szerepe a rákos megbetegedések kialakulásában állt, valamint a betegek és orvosok közötti hatékony együttműködés fontossága. A rendezvényre Maros megyéből is érkeztek daganatos betegek és hozzátartozóik, hogy meghallgassák a szakemberek gondolatait. A beszélgetés során három elismert onkológus – dr. Balázs Boglárka rezidens orvos, dr. Csíki Csongor és dr. Csató László Szilárd szakorvosok – valamint Pálfi Kinga pszichológus osztotta meg tapasztalatait a daganatos megbetegedések sokrétű aspektusairól. A résztvevők betekintést nyertek a szakemberek szakmai motivációjába is, megtudva, miért választották ezt a nehéz, de rendkívül fontos területet, ahol mindennap a szenvedéssel kell szembenézniük. Az este során a leggyakoribb tévhitek is szóba kerültek, segítve a közönséget abban, hogy jobban megértsék a betegséggel kapcsolatos valóságot.

Dr. Csató Szilárd tapasztalatai alapján a daganatos betegek körében gyakran előfordul, hogy nem képesek elfogadni a betegségüket, még akkor sem, ha a szövettani vizsgálat eredménye egyértelműen a diagnózis mellett szól. Az is jellemző, hogy sok páciens elutasítja az onkológiai kezelést. Olykor pedig olyan helyzetek is adódnak, amikor a beteg szeretne alávetni magát a kezelésnek, de a családtagjaik vonakodnak ettől, hivatkozva arra, hogy "velük ilyen nem történhet meg".

- Találkoztam egy fiatal nővel, aki a harmincas évei elején jár, és kijelentette, hogy nem tart igényt onkológiai kezelésre, mert úgy véli, hogy elegendő, ha teákat iszik és gombákat fogyaszt - osztotta meg tapasztalatait a szakember.

A természetgyógyászati, illetve más, alternatív módszerek vélt hatásossága kapcsán dr. Balázs Boglárka hangsúlyozta, ezeknek sosem szabad(na) helyettesíteniük a medikális kezeléseket. Ezek nem alternatívái kellene legyenek a tudományosan megalapozott kezeléseknek, legfennebb kiegészítői, de csakis úgy, ha az onkológusnak a beteg pontosan beszámol arról, hogy mit szed, például gyömbért, kurkumát - elmondása szerint ezek a leggyakoribbak, amelyekről beszámolnak a daganatos páciensek.

- Sajnos létezik egy iparág, amely arra épít, hogy kétségbeesett emberek zsebéből kicsalják a pénzt különféle vitaminok néven, anélkül, hogy ezek hatékonyságát olyan szigorúan tesztelnék, mint a hagyományos gyógyszerek esetében - emelte ki az onkológus rezidens.

Dr. Csíki Csongor úgy véli, az egyik leggyakoribb tévhit, hogy az emberek sorscsapásként tekintenek a rákos megbetegedésre. Holott volt egy genetikai hajlam a szervezetben, amit a környezeti tényezők felerősítettek, és így létrejött a rákos megbetegedés. A szakorvos szerint az élethez való hozzáállásnak óriási jelentősége van az egészség megtartásában és nem utolsósorban a daganatos megbetegedések megjelenésében, például a cigaretta, a mozgáshiány, a túlzott cukorbevitel, a magas hőfokon kezelt húsok rendszeres fogyasztása mind-mind hozzájárul az életünk alakításához.

A beszélgetés résztvevői szívből osztották meg tapasztalataikat arról, miért döntöttek úgy, hogy ezt a pályát választják, és mi az, ami nap mint nap motiválja őket a kórház falai között való helytállásra.

Dr. Csató Szilárd szerint köztudott, hogy az onkológusok igen leterheltek Európa- és Románia-szerte egyaránt, így előfordul, hogy fáradtan, lázasan is bemennek, mert tudják, hogy az ajtó előtt harminc-hatvan-kilencven beteg áll, akik várnak tőlük valamit. Van, aki a kezelést, de olyan is, aki egy jó hírt, mert esetleg éppen megjött a CT-vizsgálat eredménye. Van, aki arra vár, hogy közöljék, befejezte a kezelést, nem kell többé jöjjön, de olyan is, akivel közölni kell egy rossz hírt.

Az onkológia egy olyan különleges szakterület, amelyben a mi tudásunk és tapasztalatunk elengedhetetlen. Míg egy magas vérnyomásos pácienst a háziorvos, belgyógyász vagy kardiológus is kezelhet, onkológiai esetekben a helyzet sokkal összetettebbé válik. Amennyiben mi, onkológusok, nem tudunk a helyünkön lenni, az nem csupán a saját munkánk hiányát jelenti; több tucat, sőt akár több száz beteg is elveszítheti a reményét és a támogatását - emelte ki a szakorvos.

Dr. Balázs Boglárka számára az onkológia nem csupán egy szakma, hanem egy olyan hívás, amely lehetőséget ad arra, hogy az emberi test sokszínűségével foglalkozzon. Itt nem csupán egyetlen szervrendszerre kell összpontosítani, hanem a lábtól kezdve egészen a fejtetőig terjedő spektrumot ölelhet fel, ami rendkívül izgalmassá és változatossá teszi a mindennapjait. Az onkológia világában eltöltött idő alatt megtanulta, hogy a siker fogalma egészen más értelmet nyer. Nem csupán a nagy áttörések és gyógyulások számítanak, hanem már az is jelentős eredmény, ha egy laboratóriumi eredmény kedvező irányba mozdul el. Ez a tapasztalat arra tanította őt, hogy a kis lépések is értékesek, és a haladás minden formája megérdemli az elismerést.

- Van egy 2019-es statisztika, ami szerint Romániában százezer betegre 1,8 onkológus jut. Nem tudom, azóta változott-e ez az arány, de nem hinném, hogy drasztikusan. Kívülállóként sokan gondolhatják, hogy az onkológiai osztály lehangoló hely, azonban nem így van, jó csapatszellemben dolgozunk, és bár tudjuk, hogy ez a munka szélmalomharcnak tűnik, mégis egyenként hozzájárulhatunk, hogy ne az legyen - vallja.

Dr. Csíki Csongor kijelentette: imádja az életet, és mindig elszomorítja minden olyan tényező, ami azt lerövidíti vagy leszűkíti. Ezért lett orvos. Mint mondta, a marosvásárhelyi onkológiai klinika udvarán "nőtt fel", ahol édesanyja főnővérként dolgozott, a daganatos betegek között játszott a klinika udvarán, hallgatta a beszélgetéseket, így egy idő után már nem tűnt ijesztőnek ez a szakma, majd az egyetemi évek alatt megerősítés volt számára, amikor kapcsolatba került az élettannal. A szakorvos elismerte, az első években, amikor elkezdett onkológusként dolgozni, minden alkalommal, amikor elveszített egy-egy pácienst, bement a mosdóba és kisírta magát.

A kerekasztal-beszélgetés során felmerült, hogy az utóbbi években Románia kórházaiban számos új kezelési lehetőség vált hozzáférhetővé, amelyek jelentősen hozzájárultak a betegek életminőségének javulásához. Dr. Csató Szilárd hangsúlyozta, hogy a legutóbbi időszakban figyelemre méltó előrelépések történtek ezen a területen, és olyan terápiák állnak rendelkezésre, amelyekről egy évtizeddel ezelőtt még csak álmodni sem mertünk. Bár a hagyományos kemoterápiás módszerek továbbra is jelen vannak a kezelési protokollokban, egyre inkább teret nyernek az immunterápiák, amelyek gyakran kombinálva alkalmazhatók a kemoterápiával. A kezelés hatékonysága számos tényezőtől függ, például a páciens általános állapotától, a daganat sajátosságaitól, valamint attól, hogy a betegség milyen stádiumban van, és milyen korábbi kezeléseken esett át a beteg. Ugyanakkor egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy ezek az innovatív terápiák képesek jelentősen javítani a betegek életminőségét, mivel mérsékelték a mellékhatások előfordulását. A betegek számára ez azt jelenti, hogy elkerülhetik a hajhullást, a hányingert és a hasmenést, amelyek a legnagyobb félelmeik közé tartoznak. Ráadásul ezek a kezelések az egészségügyi biztosítók által is támogatottak, így a páciensek számára anyagi terhet nem jelentenek.

Ahogy említette, számos páciens létezik, aki már 5-10 éve rendszeresen megjelenik az ellenőrzéseken, és eddig nem tapasztaltak daganatos elváltozást a testében. Ugyanakkor ez egy olyan betegség, amelynél nem lehet garantálni a teljes gyógyulást, és a betegeknek nem mondhatják, hogy a jövőben nem merülhetnek fel újabb problémák.

- Ezt nem tudjuk biztosan állítani, viszont amikor a beteg 2-3-5 éves kontrollra érkezik, és a CT vizsgálat eredményei alapján nem mutatkoznek daganatok vagy áttétek, akkor nyilvánvaló, hogy ezzel hozzájárultunk az életének meghosszabbításához - fogalmazott dr. Csató Szilárd.

Dr. Balázs Boglárka hozzátette: fontos tudni, hogy a biztosítópénztár állja ezeket a kezeléseket azon betegek számára is, akik nem rendelkeznek egészségügyi biztosítással.

A rákos megbetegedésnek szakkifejezéssel élve "multikauzális" eredete van, ide tartozik az örökletes hajlam, a vegyi és fizikai környezeti hatások, de az embert foglalkoztató gondolatok és a hozzájuk fűződő érzelmek is. Különböző daganatoknál különböző érzelmi mintákat lehet azonosítani, illetve egy egereken végzett kísérlet is azt igazolta, hogy a stresszes környezet kedvez a daganatos betegség kialakulásának - hangzott el.

Az emberi elme foglalkozó gondolatai és az azokhoz társuló érzelmek mély hatást gyakorolnak a szervezet működésére. Ezek a belső vívódások nem csupán a daganatos megbetegedések kialakulásában játszanak fontos szerepet, hanem a gyógyulás folyamatában is jelentős befolyással bírnak. Az érzelmi állapotok és a gondolkodásmód összefonódása tehát kulcsfontosságú a testi egészség szempontjából.

Dr. Csató Szilárd emlékezetében élénken él egy különös eset: egy harmincas éveiben járó nő, akit melldaganattal és többszörös csontáttéttel diagnosztizáltak, a betegség előrehaladott stádiumában. Két éven át járta a kezeléseket, amelyek nem hozták meg a várt eredményeket – az áttétek nem tűntek el, de a betegség sem mutatott gyors előrehaladást. Egy alkalommal, amikor receptért látogatott el, a hölgy feketébe öltözve érkezett. Az orvos érdeklődésére elmondta, hogy férje tragikus módon öngyilkosságot követett el. Ezt követően, bár a kezelések folytatódtak a megszokott módon, a nő állapota drámaian romlott, és mindössze két hónap elteltével sajnálatos módon elveszítették őt.

Nem kétséges, hogy a daganatos betegségek mögött gyakran pszichés és lelki tényezők húzódnak meg. A beteg hozzáállása kulcsfontosságú lehet a gyógyulás folyamatában. Egyik páciensem például olyan rendkívül optimista szemlélettel bír, hogy ennek köszönhetően az egészségi állapota és a vizsgálati eredményei is kedvezőek. E tapasztalatok alapján az onkológus szakorvos hangsúlyozta, mennyire lényeges a mentális állapot szerepe a betegség kezelésében.

Mindhárom onkológus egyetértett abban, hogy a beteg és az orvos közötti bizalmi kapcsolat kulcsfontosságú. Dr. Csató Szilárd kiemelte, hogy az általunk tárgyalt betegség gyakran jár együtt nehézségekkel, rossz hírek érkezésével és különböző mellékhatásokkal. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy a beteg, még ha a kezelések következtében rosszabbul is érzi magát, bízzon az orvosában. Ugyanakkor ez a kölcsönös bizalom a másik fél részéről is szükséges: az orvosnak tudnia kell, hogy a beteg őszinte válaszokat ad. Például, ha a beteg titkolja, hogy otthon teákat vagy különféle gombákat fogyaszt, az ilyen információk hiánya megnehezíti a mellékhatások okainak feltárását, így az orvos nem tudja a legjobban segíteni a pácienst.

Dr. Balázs Boglárka hozzátette, hogy a kezelés maga csapatmunka kell legyen, amelynek a család is része. Gyakran nehéz meghúzni a határokat, hiszen a kezelés során alaposan megismerik a betegeket, néha annyira közel kerülnek hozzájuk, hogy amikor elveszítenek egy-egy pácienst, bizony az orvosnak is nagyon fáj.

Dr. Csíki Csongor véleménye szerint az orvos és beteg közötti kapcsolat alapja egy egészséges és ésszerű bizalom. Gyakran előfordul, hogy a páciensek azért keresik fel az orvost, hogy "javításokat" végezzenek el rajtuk, lehetővé téve számukra, hogy folytathassák korábbi életmódjukat. Azonban fontos tudomásul venni, hogy az egészségügyi rendszer és az orvosi gyakorlat nem mindig képes biztosítani ezt a fajta megoldást, különösen a krónikus betegségekkel küzdő páciensek esetében.

A Jóisten az ember cselekedetein keresztül segíti őt, nem pedig az álmokban vagy vágyakban. Aki folyton panaszkodik, annak mindig lesz mibe belekapaszkodnia, míg aki szeretetre vágyik, annak megadja a lehetőséget, hogy megtalálja társát, akit valóban szerethet. Akik a betegségben lelik örömüket, gyakran észre sem veszik, hogy a gyógyulás elérhetetlen számukra, mert csak a szenvedést keresik. Az életet igazán értékelők viszont felfedezik, hogy ez az élet viszontszeretettel hálálja meg az odaadásukat - mondta a szakorvos a beszélgetés végén, mintegy bölcs útravalóként.

Dr. Csató Szilárd kiemelte, hogy a daganatos megbetegedések esetén az idő kulcsfontosságú tényező. Ezért senkinek sem szabad várakoznia, ha bármilyen egészségügyi problémát észlel magán vagy a családtagjainál. A legtöbb daganattípus gyógyítható, kezelhető és műthető, de ehhez elengedhetetlen a korai diagnózis. Egy egyszerű laborvizsgálat vagy röntgen elvégzése minimális erőfeszítést igényel, viszont életet menthet.

- Elengedhetetlen, hogy mindenki odafigyeljen saját magára, hiszen az idő valódi értéke akkor a legmagasabb, amikor már csak kevés áll rendelkezésre - hangsúlyozta a szakorvos.

Kollégáihoz csatlakozva, dr. Balázs Boglárka kiemelte: a hétköznapokban, a klinikán nem mindig jut idő odafigyelni arra, hogy mi történik a beteg lelkivilágában. Ezért arra biztat minden daganatos beteget, hogy bátran forduljon pszichológushoz, pszichiáterhez, mert a depresszió, a szorongás mind olyan kórképek, amelyek gyakran kéz a kézben járnak egy ilyen diagnózissal.