A nemi identitás kialakulása jelentős mértékben függ a környezeti hatásoktól, a kutatások szerint ennek a folyamatnak körülbelül kétharmada a környezeti ingerekből ered. Hal Melinda klinikai szakpszichológus e témában végzett írása rávilágít arra, hogy a
A nemi identitás kialakulását jelentős mértékben a környezeti tényezők befolyásolják – ezt állítja Hal Melinda klinikai szakpszichológus. A szakértő megállapítása szerint a környezeti ingerek szerepe a nemi identitás formálódásában körülbelül kétharmad arányban érvényesül. A következőkben részletesebben is megvizsgáljuk ezt a komplex jelenséget, és annak hatásait a modern társadalomban. (PestiSrácok.hu, 2025-04-26)
A nemi identitást kétharmad részt környezeti ingerek határozzák meg, a maradék egyharmad biológiai tényezőktől függ, a genetikai meghatározottságról pedig azt mondhatjuk, keressük, de nem találjuk!
Elmélkedés a kétharmad jelentőségéről A kétharmad fogalma nem csupán matematikai kifejezés, hanem mélyebb jelentéssel is bír, amely számos területen megjelenik. Legyen szó politikai döntéshozatalról, jogi szabályozásról vagy akár közösségi kezdeményezésekről, a kétharmad elve gyakran a konszenzus és az egyetértés keresésének szimbóluma. A kétharmad megszerzése gyakran jelzi a stabilitást, a közös célok iránti elkötelezettséget és a demokratikus folyamatok tiszteletben tartását. Politikai kontextusban például a törvényhozás során a kétharmados többség elérése lehetőséget ad arra, hogy a fontosabb, sorsdöntő kérdésekben széleskörű támogatást nyerjenek, ezzel biztosítva a döntések tartósságát és elfogadottságát. Ugyanakkor a kétharmad jelentősége nem csupán a számokban rejlik, hanem abban is, hogy képes formálni a társadalmi diskurzust. A közösségek, amelyek képesek elérni ezt a szintű egyetértést, gyakran erősebb kötelékekkel rendelkeznek, és jobban felkészültek a kihívásokra. A közös célokért való küzdelem során a kétharmad lehetőséget ad arra, hogy a különböző nézőpontok összeolvadjanak, és együttesen egy olyan megoldást találjanak, amely mindenki számára kedvező. A kétharmad tehát nem csupán egy aritmetikai fogalom, hanem egy olyan eszköz, amely a közösségi összetartozást és a demokratikus értékeket erősíti. Az élet minden területén, ahol a közös döntések fontossága megjelenik, a kétharmad mint a harmónia keresésének jelképe, megmutatja, hogy együtt sokkal többre vagyunk képesek, mint külön-külön.
Mit is jelent valójában a kétharmad? Egyértelműen többséget képvisel, hiszen két egyharmad összege egy egésznek számít, ami a matematikai logika szerint 100%-kal több az egyharmadnál. De miért is foglalkozunk ezzel a kérdéssel mostanság, amikor a közvélemény, a szakértők és a politikai élet különböző szereplői is megkérdőjelezik ezeket az egyszerű matematikai összefüggéseket? Talán azért, mert az ilyen szubjektív szabályértelmezések káros következményekkel járhatnak. Ha mindenki a saját igazát követeli, és újrajátszási jogot érvényesít, akkor egy végtelen spirálba kerülhetünk, ahol a lényeg, a valódi tartalom végül elveszik a zűrzavarban.
Egyrészt kár lenne indulatokat és feszültséget gerjeszteni egy olyan témában, amelyet évekkel ezelőtt megharcoltunk mind szakmailag, mind a közéletben. Másrészt van elég dolgunk a hétköznapi és szakmai életben, van mit tenni a magyar mentális egészséggel kapcsolatban, így az újrajátszás folyamatos követelése erőforrásokat vesz el. Személyes véleményem továbbá, hogy klinikai szakpszichológusként a figyelmünk lankadása, amelyet esetlegesen a tudománytalan vádaskodások újra és újra felmerülő visszaverése okoz, életekbe kerülhet! Harmadrészt fel kell vetnem, hogy káros üzenetet tartalmaz olyan kérdésekben visszatérő vitát kérni, amelyben az előző viták óta nem született sokatmondó új tudományos eredmény. Valótlanságot tükröznénk ezzel, a végtelenbe vezetően, hogy mindig van második és sokadik esély felülkerekedni a másikon. Holott az életben kevésszer akadnak ilyen helyzetek, a tudományos térben még ritkább ezen esetszám.
Mit is takar valójában ez a kétharmad?
Vizsgáljuk meg, mit is jelent a kétharmad egy szakmai szempontból, különösen a gyakran vitatott gender kérdésekkel összefüggésben. Az elmondható, hogy a nemi identitás és a szexuális orientáció terén a tudomány jelenleg nem tud genetikai alapokkal szolgálni. Ezzel szemben a biológiai nem esetében egyértelmű génkombinációk figyelhetők meg, amelyek alapján a legtöbb esetben megállapítható, hogy valaki férfi vagy női nemmel született. A szakirodalom áttekintése alapján az interszexuális egyének aránya, akiknél nem lehet biztosan megállapítani a férfi vagy női identitást, körülbelül 0,08 százalékra tehető. A legalacsonyabb értéket képviselő kutatás 0,018 százalékot említ, ezzel megkérdőjelezve a korábban említett, körülbelül 1,7 százalékos előfordulást a populációban (Sax, 2002). E helyzetben a belső és külső nemi szervek, valamint a biológiai nemi kategóriák között eltérés figyelhető meg, azonban ez nem jelenti azt, hogy létezne egy harmadik biológiai nemi kategória.
Ez a jelenség öröklött rendellenességek vagy hormonális zavarok következményeként alakulhat ki, és más néven nemi fejlődési eltérésnek is nevezik. Kiemelten fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy az interszexuális egyének számára ez a probléma jelentős fizikai és mentális terheket ró. Etikátlan és helytelen lenne őket politikai célokra felhasználni, ahogyan azt már sokszor láthattuk a mainstream trendek és követőik részéről. Az interszexuális közösség tagjai, akik gyakran rejtőzködő életet élnek, különleges védelmet, támogatást és szakmai segítséget érdemelnek. Ezt a támogatást azonban nem tudjuk megadni, ha bármely politikai csoport manipulálja őket saját érdekeik érdekében.
Érdemes feleleveníteni Iman Helif boxoló körüli vitákat, amelyek az Olimpián zajlottak, és amelyek a biológiai nem és a nemi identitás összetett kérdéseivel foglalkoznak. A Nemzetközi Box Szövetség hivatalos álláspontja szerint Helif genetikai és biológiai szempontból férfi, ugyanakkor a legpontosabb megfogalmazás az, hogy nem nő. Az ügy különösen figyelemre méltó, mivel az IBA feljelentést tett a NOB ellen, amiért az engedélyezte Helif indulását a női kategóriában az Olimpián, és a feljelentés során Donald Trump transznemű sportolókra vonatkozó kitiltási intézkedésére is hivatkoztak - állítja az eurosport.hu. Eközben Lia Thomas, aki William Thomas néven született, szintén hasonló nehézségekkel nézett szembe a 2024-es Olimpia előtt. Mint korábbi női úszó, rekordokat döntött meg, azonban 206 női úszó beadványa alapján felmerült, hogy törölhetik a rekordjait. Az elnöki intézkedés valószínűleg megerősíti ezeket a beadványokat - írja a Daily Mail. Ez az ügy rámutat arra, hogy a sport világában milyen komplex és sokszor ellentmondásos kérdésekkel kell szembenézni a nemi identitás és a sportteljesítmény összefonódásában.
Sok vád és kritika éri ebben a kérdésben a jobboldali, inkább konzervatívnak nevezett oldal képviselőit hazánkban is, miszerint a "gender" nem gyermekvédelmi kérdés.
Valóban, ez a téma messze túlmutat a hagyományos kereteken! A "gender vita" nem csupán egy egyszerű diskurzus, hanem egy komplex kérdéskör, amely magában foglalja a gyermekek védelmét, a nők jogainak érvényesítését és az élet védelmét is!
A gender aktivisták érvelése szerint a gyermekek már hároméves korukban képesek eldönteni, hogy transzneműek-e (Brooks, 2018), és e nézet szerint a gendersemleges nevelés segíti fejlődésüket. Tudományos szempontból azonban erősen megkérdőjelezhető, hogy egy hároméves gyermek képes lenne tartósan és egyértelműen meghatározni saját nemi identitását. Az ödipális korszak, amely körülbelül öt éves korban kezdődik, belső konfliktusokat generál a gyermekben: vajon azonosul-e a biológiai nemével megegyező szülőjével, vagy sem. Öt-hat éves kor alatt a gyerekek még csupán a külső jegyek és viselkedési minták alapján, valamint a különböző szeretetnyelvek mentén különböztetik meg a férfiakat és nőket, apát és anyát. Gondolkodásuk ebben a korban jellemzően fekete-fehér, és a szimbolikus gondolkodás fejletlensége miatt korlátozott. A szimbolikus gondolkodás érettsége később lehetővé teszi, hogy a serdülők és fiatal felnőttek sokrétűen és árnyaltan közelítsenek a komplex kérdésekhez.
Kisgyermekekről szólva, ha biztosítani akarjuk a normatív fejlődést a legjobb, ha először a keretrendszert tanítjuk meg, a fejlődési folyamatok ugyanis hierarchikusak és egymásra épülőek. Amennyiben lépcsőfokokat ugrunk át, az később hiányként, korlátozottságként jelentkezik, úgynevezett "regressziót", "visszacsúszást" tapasztalhatunk.
Tehát amíg nem sajátítja el a fekete és fehér fogalmát, addig képtelen lesz felfogni a szürkét, márpedig a szürke 50 árnyalatának megértéséhez ez elengedhetetlen.
Amíg nem képes elkülöníteni a jó és a rossz kérdéskörét, addig képtelenség megfelelő értékítéletet hoznia olyan nehéz kérdésekben, mint a nemi identitás, vagy szexuális orientáció. Éppen ezért, a mesék, főként az olvasott mesék, egyrészt az érzelmi átvitelen keresztül és a gyermek saját fantáziáját használva tanítanak. Megtanítják, hogy vannak rossz és jó dolgok a világban, vannak emberi értékek és gyarlóság. Ugyanakkor fontos elemük, hogy a legifjabb szegénylegény emberi értékekkel, bátorsággal, kreativitással, tudással, bölcsességgel elnyerheti a királylány kezét. A jó elnyeri méltó jutalmát, a rossz pedig büntetését még akkor is, ha felnőtt szemmel mindezt sztereotípának tartjuk. Hozzáteszem, hogy méltánytalanul keveset beszélünk az erkölcsi fejlődés fontosságáról, amely a felettes én funkcionalitásához, valamint a társas együttélés szabályrendszerének ismeretéhez hozzájárul. Csipke Józsikával tehát nem az a probléma, hogy milyen nemű szereplőket mutat be - akik egyébként csókolóznak -, hanem az, hogy nem megfelelő érettségű személyek számára készült, s mivel magas lépcsőfokokat kíván átugrani fejlődéslélektani szempontból, ez végeredményben zavart okoz a fejlődésben. Általánosságban arról van szó, hogy zavart és szorongást kelthet az aktuális ideg - érzelmi rendszer érettségi fokához illeszkedő tartalom.
Összefoglalva tehát a gendervita valóban kulcsfontosságú gyermekvédelmi, nővédelmi és életvédelmi szempontból! Ebből a nézőpontból közelítettünk az Alaptörvény módosításának kérdéséhez, a gyermekvédelem és a szülők jogainak védelméhez a Morál Hal Melindával című műsorunkban, Dúró Dóra országgyűlési képviselő közreműködésével. A téma további részleteivel a PestiSrácok.hu platformján is folytatni fogjuk a diskurzust!
Facebook hozzászólás
Természetesen! Íme egy egyedi szöveg a megadott témával kapcsolatban: --- **Kapcsolódó Témák: Gender és a Társadalmi Narratívák** Hal Melinda Vezető A modern társadalmakban a gender kérdése egyre inkább előtérbe kerül, és ez nem csupán a tudományos diskurzus szintjén, hanem a mindennapi életben is megjelenik. A genderpropaganda fogalma sokak számára vitatott, hiszen a különböző nézőpontok gyakran ütköznek egymással. A gender identitás, mint szociális konstrukció, nem csupán egyéni identitásunkat formálja, hanem a társadalmi normákat és elvárásokat is meghatározza. Az utóbbi években a média és az oktatási intézmények szerepe kulcsfontosságúvá vált abban, hogy a különböző genderkérdések a közbeszéd részévé váljanak. Az ilyen típusú információk terjesztése, vagy ahogyan sokan nevezik, genderpropaganda, célja, hogy tudatosítsa az emberekben a sokszínűséget és az elfogadást. Egyre több fiatal aktivista és szakértő emeli fel a szavát a nemi szerepek rugalmasabb értelmezése mellett, igyekezve lebontani a hagyományos kereteket. Az ilyen irányú diskurzus nem csupán a gender identitásról szól, hanem a társadalmi igazságosság, az egyenlőség és a befogadás alapelveit is érinti. A jövő nem csupán a meglévő normák megkérdőjelezéséről, hanem új narratívák kialakításáról is szól. Az, ahogyan a társadalom a gender kérdéseket kezeli, tükrözi a kollektív értékeinket és elvárásainkat. Az ilyen diskurzusok gazdagítják a közbeszédet, és lehetőséget adnak arra, hogy mindenki megtalálja a saját hangját ebben a sokszínű világban. --- Remélem, hogy ez a verzió megfelel az elvárásaidnak!
