A szív titkos ellenfele: bárkit megcélozhat, és sok magyar életét már megváltoztatta.

A szívritmuszavar napjainkban egyre komolyabb egészségügyi kihívást jelent, nemcsak globálisan, hanem Magyarországon is. A legfrissebb adatok szerint hazánkban körülbelül 400 ezer ember szenved a leggyakoribb formától, a pitvarfibrillációtól, sok esetben úgy, hogy még csak nem is tudnak róla. Az okoseszközök ebben a helyzetben hasznos támogatást nyújthatnak. A Budai Egészségközpont szakértője a szívritmuszavar világhete alkalmából részletesen bemutatja, hogyan segíthetnek ezek a technológiai újítások. Emellett a szakember betekintést nyújt a szívproblémák azonosításának, kezelésének és megelőzésének legfontosabb aspektusaiba is.

A szívritmuszavar, más néven aritmia, a szívverés ritmusának eltérését jelenti. Normális körülmények között egy felnőtt szív percenként 60-100 alkalommal ver, egyenletes és szabályos ritmusban. Azonban, ha szívritmuszavarral állunk szemben, a szívverés lehet túl gyors (tachycardia, ami 100 feletti pulzusszámot jelent), túl lassú (bradycardia, ami 60 alatti pulzusszámot jelent), vagy akár szabálytalan is. Ezen eltérések a szív működésének egyensúlyát befolyásolják, és különféle egészségügyi problémákra utalhatnak.

A szív négy üregének harmonikus együttműködését, amely lehetővé teszi a folyamatos vérkeringést, egy "természetes pacemaker" szabályozza. Ez a pacemaker a jobb pitvarban található szinuszcsomó, amely életkortól függetlenül bármikor működésbe léphet. Azonban, ahogy telnek az évek, különösen 65 éves kor felett, a szívritmuszavarak előfordulásának gyakorisága is jelentősen megnövekszik.

A pitvarfibrilláció, a leggyakoribb szívritmuszavar, több mint 11 millió embert érint Európában, ami figyelemre méltó adat. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma közel 300 ezerre rúg. Mégis, aggasztó, hogy ezeknek a betegeknek körülbelül 25 százaléka, azaz csaknem 100 ezer ember, nem ismeri a betegségét, ami komoly kockázatokat rejthet magában.

A szívritmuszavarok mögött számos tényező húzódhat meg, amelyek közül a leggyakoribbak a szív különböző betegségei, mint például a szívroham, szívelégtelenség, szívbillentyű-elégtelenség, és a koszorúér-betegségek. Emellett örökletes tényezők, mint a szívizom- és ioncsatorna-betegségek is szerepet játszhatnak. Az elektrolitok egyensúlyának felborulása, például a nátrium, kálium, kalcium vagy magnézium szintjének túlzott csökkenése vagy emelkedése, szintén hozzájárulhat a probléma kialakulásához. Hormonális eltérések, mint a pajzsmirigy túlműködése vagy alulműködése, szintén okozhatják a ritmuszavart. Végül, de nem utolsósorban, a magas vérnyomás és a cukorbetegség közvetett módon befolyásolhatja a szív ritmusát.

Az életmódbeli szokások kulcsszerepet játszanak a szívritmuszavarok kialakulásában. A dohányzás, a nikotin használata, valamint a mértéktelen alkohol- és koffeinfogyasztás mind hozzájárulhatnak a problémák megjelenéséhez. Továbbá, a krónikus stressz, az alvási apnoe és az elhízás is jelentősen növelhetik a kockázatokat. Ezen kívül, bizonyos gyógyszerek mellékhatásai szintén hozzájárulhatnak a szívritmuszavarok kialakulásához.

A szívritmuszavar leggyakoribb tünetei közé tartozik a szívdobogás-érzés (palpitáció), a szünet érzése a szívverések között, a mellkasi fájdalom, a légszomj, a szédülés, az ájulás és a fáradékonyság.

A szívritmuszavarok gyakran alattomosak, mivel a tünetek néha nem egyértelműek, vagy akár teljesen hiányozhatnak. A pitvarfibrilláció például drámaian, akár ötszörösére is fokozhatja a stroke (agyi infarktus) kockázatát. Magyarországon évente körülbelül 27 ezer hirtelen szívhaláleset történik, ami naponta átlagosan 70 ember életét követeli.

- A szívelégtelenség szintén gyakori következménye az elhanyagolt betegségnek. Ezért nagyon fontos a rendszeres kardiológiai szűrés, különösen a veszélyeztetett csoportok számára - hangsúlyozza dr. Sári Gyöngyvér Inez, a Budai Egészségközpont kardiológusa.

A szívritmuszavarok azonosítása és pontos diagnózisa szakorvosi szakértelmet igényel. A diagnosztikai eljárások között szerepel az EKG (elektrokardiogram), amely a szív elektromos aktivitását rögzíti, valamint a Holter monitor, amely 24-48 órás folyamatos EKG-felvételt biztosít. Továbbá, az eseménymonitor lehetővé teszi a hosszabb távú megfigyelést, míg az echokardiográfia a szív szerkezetét és működését ultrahang segítségével vizsgálja. A terheléses EKG során a szívreakciót fizikai aktivitás alatt értékelik. A kardiológus szakorvos elengedhetetlen szerepet játszik a diagnózis felállításában és a kezelési terv kidolgozásában. A kezelés során különféle gyógyszereket alkalmazhatnak, mint például antiaritmiás szereket vagy béta-blokkolókat, amelyek segítik a szívritmus normalizálását, és véralvadásgátlókkal kombinálva csökkentik a stroke kockázatát. Amennyiben a szívfrekvencia kórosan alacsony, vagy hosszú szünetek lépnek fel, pacemaker beültetésére lehet szükség. Súlyosabb esetekben műtéti beavatkozások is szóba jöhetnek, hogy helyreállítsák a szív megfelelő működését.

Mit tegyünk, hogy elkerüljük?

Az egészséges életmód alapvető szerepet játszik mind a megelőzésben, mind a kezelési folyamatokban. A rendszeres fizikai aktivitás, a szívbarát étrend – amely alacsony só- és zsírtartalmú, valamint gazdag rostokban és vitaminokban, például friss zöldségekben és gyümölcsökben, teljes kiőrlésű gabonákban és kiváló minőségű fehérjékben –, elengedhetetlen a szív egészségének megőrzéséhez. Fontos, hogy felhagyjunk a dohányzással, mérsékeljük az alkoholfogyasztást, kezeljük a stresszt, biztosítsuk a megfelelő alvást, és figyeljünk a koffein- és alkoholfogyasztásunkra. Ezen kívül ajánlott a rendszeres orvosi vizsgálatokon való részvétel, ahol a pulzus ellenőrzése mellett, ha szükséges, EKG-vizsgálatot is végeznek a szívritmus szabálytalanságainak kiszűrésére.

Hogyan segíthet a technológia?

A fejlett eszközök új lehetőségeket nyitnak a szívritmuszavar korai felismerésében és követésében. A legújabb kutatások szerint az okosórák hatékonyan képesek észlelni bizonyos szívritmuszavarokat. Például az Apple Watch és a Galaxy Watch hatékonyan detektálja a pitvarfibrillációt, és a készülékek folyamatos pulzusmonitorozást, valamint 30 másodperces egycsatornás (vagy bizonyos készülékek akár többcsatornás) EKG-felvételt is lehetővé tesznek.