Az MNB-alapítvány varsói leányvállalata tavaly kiemelkedő teljesítményt nyújtott, felülmúlva a várakozásokat.

A Pallas Athéné varsói leányvállalata, a GTC frissített felügyelőbizottsága kétnapos ülés keretében hagyta jóvá a cég tavalyi pénzügyi beszámolóját, amelyről optimista hangvételű közleményt is közzétett, számol be a Hvg.hu. A lap értesülései szerint, bár az ingatlancég nyeresége emelkedett, ez még nem elegendő ahhoz, hogy a nagyobb tulajdonos, a jegybanki Pallas Athéné alapítvány jelentős veszteségeit kompenzálja.

Nagy Gyula vezérigazgató a piaci stabilitás megteremtését és a vállalat hírnevének helyreállítását egyaránt „történelmi és stratégiai” lépésnek tekinti, hiszen Németországban lakóingatlanokat és nyugdíjasotthonokat vásároltak. A Hvg.hu értesülései szerint az elhúzódó felügyelőbizottsági ülés során ennek a közel 500 millió eurós befektetésnek a részletes elemzése kiemelt figyelmet kapott.

A tavalyi év statisztikái szerint a cég eszközállománya közel 20 százalékkal, 3,2 milliárd euróra emelkedett, ami túlnyomórészt az ingatlanbefektetések kedvező teljesítményének tudható be. Ugyanakkor az adósságállomány is növekedett, 1,3 milliárdról 1,6 milliárd euróra emelkedett. A nyereség viszont figyelemre méltó módon több mint négyszeresére nőtt egy év alatt, bár kiemelendő, hogy ez egy viszonylag alacsony bázisról indult: 12 millió euróról 53 millió euróra.

A Hvg.hu cikkében említett kockázatok között több, Magyarországra vonatkozó problémát is kiemelnek. Az ingatlanok kihasználtságát illetően különösen aggasztó, hogy hazánkban gyakori jelenség, hogy a bérlők nem hajlandók megújítani a bérleti szerződéseket. A cikk szerint a magyar bérleti díjak és az előbérleti szerződések szintje nem felel meg a cégek elvárásainak. Ezt a helyzetet tovább súlyosbítja a körülbelül 14 százalékos üresedési ráta, valamint a kedvezőtlen makrogazdasági és politikai környezet. Továbbá megjegyzik, hogy az állami irodák felvásárlásai révén megnövekedhet az állami tulajdonú irodák kínálata, ami csökkentheti a magánszektor ingatlanjai iránti keresletet.

A jelentés külön figyelmet szentel az MNB-ügynek, amelyben megjegyzik, hogy a GTC közvetlenül nem érintett a botrányban. Ugyanakkor nem zárható ki, hogy a jövőbeli események hatással lehetnek a cég megítélésére a befektetők, a finanszírozók és az üzleti partnerek szemében. Ez pedig következményekkel járhat a tőkéhez való hozzáférés, a meglévő adósságok finanszírozása, valamint a kereskedelmi lehetőségek terén is.

Korábban már érintettük, hogy miként került az MNB-alapítványok vagyonának egy része a lengyel GTC-hez. E cég, miután az MNB-alapítvány pénzét kezelő Optima belépett a képbe, fokozatosan elvesztette nemzetközi vezető szerepét. A nemzetközi befektetései mellett egyre inkább magyar, átláthatatlan hátterű vállalatokkal kötött meglehetősen furcsa ingatlanügyletekre kezdett fókuszálni Budapesten. Eközben a részvényárfolyam jelentős mértékben csökkent attól a szinttől, ahol az Optima beszállt.

Ahogy már korábbi írásainkban is említettük, az Állami Számvevőszék március közepén három jelentős, összesen meghaladó hatszáz oldalas dokumentumot hozott nyilvánosságra, amelyek többé-kevésbé a jegybank működésével kapcsolatosak.

A Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) gazdálkodása egyedülálló megközelítéseket képvisel, amelyek célja a fenntarthatóság és a közjó elősegítése. Az alapítvány pénzügyi stratégiái nem csupán a számok világára összpontosítanak, hanem a társadalmi hatásokra is, amelyek révén hozzájárul a közösség fejlődéséhez. A PADME tevékenysége során különös figyelmet fordít a források hatékony felhasználására, és igyekszik innovatív projekteket támogatni, amelyek hosszú távú eredményeket biztosítanak. Az alapítvány célja, hogy a gazdálkodás révén teret adjon a tehetségek kibontakozásának, valamint támogassa a kulturális és tudományos kezdeményezéseket, amelyek gazdagítják a társadalmat. A PADME gazdálkodása tehát nem csupán pénzügyi mutatókra épít, hanem egy holisztikus megközelítést képvisel, amelyben a közösségi értékek és a társadalmi felelősségvállalás egyaránt hangsúlyos szerepet kapnak. Az alapítvány célja, hogy példát mutasson mások számára is, hogyan lehet a gazdálkodást a közérdek szolgálatába állítani.

- a Neumann János Egyetemért Alapítvány befektetéseiről;

- illetve magának az MNB-nek a működési szabályszerűségéről, köztük a székházfelújítás költségéről.

Az első jelentés, amely a PADME gazdálkodását elemezte, különösen nagy visszhangot keltett, annak ellenére, hogy a független sajtó, köztük a Telex is, már hosszú ideje feltárt számos problémát az MNB-alapítvány gazdálkodásával kapcsolatban. Két nappal a hivatalos jelentés megjelenése előtt, március 17-én a Direkt36, amely hozzájutott a számvevőszék jelentéstervezetéhez, arról számolt be, hogy az Állami Számvevőszék súlyos hiányosságokat tárt fel, valamint olyan döntéseket azonosított, amelyek óriási veszteségeket okoztak a jegybank több százmilliárd forintos alapítványi vagyonának kezelésében. A cikkünkben részletesebben foglalkozunk azzal, hogy az MNB-alapítványok vagyonából hogyan tűnt el körülbelül 200 milliárd forint, különböző ingatlanügyek révén, míg az MNB-ügy fejleményeit folyamatosan nyomon követjük.