A világ joggal aggódhat a következmények miatt, hiszen India és Pakisztán között egy mélyen gyökerező, áthidalhatatlan konfliktus feszül.
India és Pakisztán 1947-es brit gyarmati uralomtól való elszakadása óta tartó feszültségei folyamatosan fokozódnak. Legutóbb egy indiai légicsapás szolgáltatott újabb drámai eseményt, amely szerdán hajnalban zajlott le. A Sindoor hadműveletet megelőző események rávilágítanak arra, hogy a két szomszédos ország közötti ellentétek mennyire mélyek és tartósak.
India szerdára virradóra offenzívát indított Pakisztán ellen, több stratégiai célpontot is támadva az ország területén. Az újdelhi védelmi tárca tájékoztatása szerint a csapások célja a terroristák infrastruktúrájának megsemmisítése volt. A hírek szerint a támadásokat válaszul hajtották végre arra az incidensre, amikor április 22-én fegyveresek tüzet nyitottak egy népszerű kirándulóhelyen, a Kasmír régióban, Pahalgam közelében.
A támadásban 26 ember meghalt, és többtucatnyian megsebesültek. Újdelhi azzal vádolja Pakisztánt, hogy menedéket nyújt, felfegyverez és támogat militáns szervezeteket, amelyek tagjai átszivárognak a Kasmírt átszelő, közel 800 kilométer hosszú határon, és támadásokat hajtanak végre az államban.
Pakisztán határozottan visszautasítja a vádakat, hangsúlyozva, hogy csupán a kasmíriak önrendelkezési jogát állja ki. Azonban a Sky News legfrissebb elemzése rámutat, hogy a valóság ennél sokkal összetettebb: azok a turisták, akiket a fegyveresek korábban jellemzően megkíméltek, most már célkeresztbe kerültek. Sőt, a támadások során kizárólag férfiakat öltek meg, és néhány esetben ezt családtagjaik szeme láttára hajtották végre.
Az indiai megtorló akciót a Sindoor hadművelet néven ismerték el, amely elnevezés szimbolikus jelentőséggel bír. A 'sindoor' szó hindi nyelven a cinóbervörös színt takarja, amelyet a házas hindu nők gyakran viselnek a homlokukon, hogy kifejezzék családi állapotukat. Ez a választás nem csupán hagyomány, hanem egy mélyebb üzenetet is hordoz: a Pahalgam közelében történt támadás következtében számos nő maradt özvegyen, így a sindoor jelképezi az ő fájdalmukat és veszteségüket is.
Néhány nappal a tragikus esemény után Narendra Modi, India miniszterelnöke, a következő szavakat osztotta meg:
India diplomáciai stratégiáját jelentősen fokozták: visszavonták a vízumokat, kiutasították a pakisztáni katonai tanácsadókat, és felfüggesztették az Indus-vízszerződés nevű, rendkívül fontos vízmegosztási megállapodást. Pakisztán azonnal reagált, Shehbaz Sharif miniszterelnök irányításával összeült a nemzetbiztonsági tanács, ahol megtorló intézkedéseket fogadtak el, és nyilatkoztak arról, hogy a vízszerződés felfüggesztését hadüzenetként értelmezik.
A Sky News legfrissebb cikke rávilágít arra, hogy...
India és Pakisztán 1947-ben, a brit gyarmati uralom végével kezdődött függetlenségi harcuk óta számos konfliktus és határmenti összecsapás színhelyévé váltak. A két állam legutóbbi feszültsége 2019-ben érte el a csúcspontját, amikor egy öngyilkos merénylő támadást indított egy katonai konvoj ellen, amelyben legalább 40 indiai paramilitáris katona vesztette életét. Az esemény súlyos következményekkel járt, és ismét rávilágított a két ország közötti mély ellentétekre.
India azzal vádolta Pakisztánt, hogy iszlamista terroristáknak nyújt menedéket, és korlátozott légicsapásokat hajtott végre a határon túl. Azóta is feszült patthelyzet áll fenn a két atomhatalom között.
Körülbelül egy évtizeddel korábban, 1999 májusában a Kargil-háború is egy olyan konfliktus volt, amelyet gyakran nukleáris gyújtópontként emlegetnek. A pakisztáni hadsereg titokban elfoglalta az indiai ellenőrzés alatt álló kasmíri területeken a de facto határvonalnak számító ellenőrzési vonal mentén lévő indiai állásokat. Az incidens háborúvá eszkalálódott, majd Pakisztán az Egyesült Államok elnökét, Bill Clintont kérte fel a konfliktus enyhítésére.
A washingtoni megállapodást Nawaz Sharif, Pakisztán akkori miniszterelnöke írta alá, amelyben vállalta a pakisztáni csapatok kivonását, valamint az ellenőrzési vonal sérthetetlenségének helyreállítását.
A Dzsihád Tanács - egy szélsőséges csoportokat tömörítő ernyőszervezet - elutasította az egyezményt, és úgy döntött, hogy folytatja a harcot India ellen. Ennek az eszmének a csúcspontját a 2008-as mumbai terrortámadás jelentette. A támadás során tíz terrorista összesen 166 embert ölt meg. A vérengzés négy napon át tartott Mumbai ikonikus helyszínein. A támadók közül gyedül Adzsmal Kaszab élte túl az akciót, aki a 2012-es kivégzése előtt azt vallotta, hogy a támadók a Lashkar-e-Taiba nevű terrorszervezet tagjai voltak. Ezt a szervezetet gyakran hozzák összefüggésbe a pakisztáni hírszerzéssel.
A cikk hangsúlyozta azt is, hogy a két ország között hatalmas a bizalmatlanság.
A konfliktus középpontjában Kasmír áll, amely feletti uralomért a két atomhatalom számos háborút vívott, és emiatt évtizedek óta állandó feszültség áll fenn India és Pakisztán között. Kasmír évtizedek óta az erőszak, a konfliktusok, gyilkosságok és emberrablások örvényében vergődik. Az 1980-as évek végén indult felkelés, amely az indiai állam ellen irányult, máig tartó hatásokkal jár. Pakisztán szerint Kasmír egy máig megoldatlan kérdés, és továbbra is támogatni fogják az emberek önrendelkezési jogát.
Az évek múlásával a két ország közötti bizalmatlanság egyre inkább elmélyült, és jelenleg szinte alig maradt lehetőség a diplomáciai párbeszédre, amely segíthetne a feszültségek enyhítésében. A legutóbbi esemény könnyen újabb konfliktusforrássá válhat, ami miatt a világ jogosan aggódik a lehetséges következmények miatt - állapította meg elemzésében a Sky News.
