Amerika a Holdon tervezett atomreaktor építésével lépést tenne a jövő űrkutatása felé. Az elképzelés célja, hogy fenntartható energiaforrást biztosítson a Holdon zajló tudományos és technológiai tevékenységekhez. A projekt nemcsak az űrkutatás új dimenzió

A NASA új, megbízott igazgatója is a korábbi elképzelés mellett áll, és célul tűzték ki, hogy a kis áramtermelő reaktort 2030-ra megvalósítsák.

Sean Duffy, az USA közlekedési minisztere, aki júliustól a NASA megbízott igazgatói tisztjét is betölti, újonnan kiadott direktívával igyekszik felgyorsítani a Holdra tervezett atomerőmű megépítését, számolt be a Scientific American. A terv nem új, a NASA hosszú ideje szeretne olyan atomreaktort építeni, amelyet a világűrben is lehet használni, nemcsak űrhajó meghajtására hanem más égitesteken energia kinyerésére is. Legutóbb egy 2022-es, 5 millió dollár értékű fejlesztési szerződéssel igyekezett az űrhivatal - az Energiaügyi Minisztériummal karöltve - lgyorsítani a tervezést.

A kompakt méretű nukleáris reaktor nem csupán a holdfelszínen tevékenykedő űrhajósok és műszerek energiaellátásának kulcsfontosságú forrása lenne a kéthetes holdi éjszakák alatt, hanem egyfajta határvonalat is képviselne. A jelenlegi nemzetközi jogi keretek, mint például az ENSZ Űrjogi Egyezmény, kimondják, hogy sem a Holdon, sem pedig más égitesteken egyetlen nemzet sem követelheti magának a területet. Az egyezmény emellett hangsúlyozza, hogy a másik felek által kialakított érzékeny eszközök és infrastruktúrák megzavarása is tilos.

Az atomerőművek körül érdemes lenne kialakítani egy biztonsági zónát is, amely hozzájárulhat a környezet védelméhez és a lakosság biztonságához.

Az atomreaktorok képesek lennének olyan területeket is árammal ellátni, ahol a Nap soha nem világít, hiszen a valódi kincsek, mint a holdi vízkészletek, éppen ezekben a sötét kráterekben rejtőznek. A holdi víz kulcsszerepe abban állna, hogy felhasználásával olyan üzemanyagot állíthatnánk elő, amely lehetővé tenné az űrhajók működését a Marsra vezető úton.

Mivel a Föld gravitációjából adódóan rendkívül drága minden egyes gramm árucikk vagy űrszonda kiszállítása, a Hold gravitációja viszont csupán a földi vonzás hatodát jelenti, így az üzemanyag költsége is jelentősen csökkenne. Ezért a Hold kulcsszerepet játszhatna abban, hogy ugródeszkaként szolgáljon a Naprendszer további égitestjeinek felfedezéséhez.

Felmerül a kérdés, hogy a NASA pontosan mire is kívánja felhasználni az atomenergiát a Holdon. Az Artemis küldetések előrehaladása nem éppen a várt ütemben halad, és egyáltalán nem garantált, hogy a 2027-re kitűzött leszállás valóban megvalósul. A projekt számos aspektusa csúszásban van, köztük a SpaceX által fejlesztett Starship alapú holdi leszállóegység is, amely szintén késlekedik.

A 2022-es atomerőmű-tervekre vonatkozóan NASA kikötései közt szerepel, hogy az eszköznek 6 tonnába bele kell férnie, és 40 kW energiát kell termelnie (ez 33 átlagos amerikai háztartás energiaigényének felel meg). Az új direktívában már legalább 100 kW szerepel, és ennek az erőműnek 2029-re felbocsátásra kész állapotban kell lennie. A NASA 30 napon belül ki kell nevezzen egy személyt, aki ezt a feladatot koordinálja, majd 60 napon belül közzé kell tennie magát a felhívást is a kis atomerőmű megépítésére.