Az Egyesült Királyság az Európai Bizottság kapuján átlépve közös európai védelmi beszerzések létrehozásába kezdene.

Az Egyesült Királyság álláspontja szerint egy új, nemzetközi bank létrehozása lehetőséget adna az Európai Uniónak és a vele nem rendelkező európai államoknak, hogy kedvezőbb feltételekkel fejlesszék védelmi kapacitásaikat.

A múlt héten titkos találkozót tartottak az Egyesült Királyság és az Európai Unió tisztviselői, ahol a kontinens fegyverkezési kérdései és azok finanszírozási lehetőségei álltak a középpontban. A megbeszélés célja egy új védelmi alap kidolgozása volt, amely lehetővé tenné, hogy az Európai Bizottságot megkerülve, közvetlenül támogathassák a védelmi projekteket. A Politico értesülései szerint a találkozón részt vettek a nemzeti pénzügyminisztériumok vezetői Svédország, Dánia, Finnország, Lengyelország, Hollandia és az Egyesült Királyság részéről is.

A brüsszeli sajtó értesülései szerint névtelen források arról számoltak be, hogy egy nemzetek felett működő bank létrehozásának lehetőségéről folytattak eszmecserét egy közelmúltbeli találkozón. Ezzel a közös kezdeményezéssel a résztvevő országok fegyvervásárlásaikat együttesen intézhetnék, aminek révén mérsékelhetnék a védelmi beszerzések költségeit. A Politicónak nyilatkozó magas rangú tisztviselők kiemelték, hogy a megbeszélés középpontjában az Egyesült Királyság pénzügyminisztériumának javaslata állt, amely lehetővé tenné, hogy a közös bank révén a kormányok a katonai felszerelések előzetes tőkeköltségét eltávolíthassák nemzeti költségvetésükből. Ez különösen kedvező lehet a szigorú költségvetési szabályokkal rendelkező országok számára.

Donald Trump amerikai elnök látszólagos közönyének következtében Európa védelmi stratégiája jelentős átalakuláson megy keresztül. A kontinens országai február eleje óta fokozott erőfeszítéseket tesznek a katonai kiadások növelésére, és egyes kormányok ambiciózus terveket szőnek, hogy túllépjék a NATO által megállapított 2%-os GDP-arányos védelmi költségvetési célt.

A britek által felvázolt rendszer lehetővé tenné, hogy a pénzügyi alap fegyvereket vásároljon a tagok nevében, márpedig ez a lehetőség az EU-s stratégiából hiányzik. Több uniós diplomata is üdvözli a britek felvetését, egyikük azt mondta a Politicónak, hogy a javaslat épp azért vonzó, mert az Unió ellenőrzése nélkül dönthetnek a védelmi beszerzésekről.

A találkozó részleteit ismerő EU-s tisztviselők közül egyesek úgy vélik, hogy a körmönfont pénzügyi tervezés aligha elég ahhoz, hogy meggyőzzék a dél-európai országokat, például Franciaországot, Olaszországot és Spanyolországot, akik előnyben részesíthetik Ursula von der Leyen korábbi felvetését, és a Bizottság által támogatott, közös uniós tőkepiaci kölcsönökből finanszírozott támogatásokat. Ezek az országok attól félhetnek, hogy a kívülről érkező adósságok vállalása ronthatja a piaci besorolásukat, és megfélemlítheti a befektetőket.

Északi tájakon egészen eltérő a helyzet: ott minden olyan kezdeményezést támogatnak, amely a kölcsönös adósságra alapoz. Ennek következtében a balti államok, valamint olyan EU-n kívüli országok, mint Norvégia, potenciálisan érdekeltek lehetnek a brit rendszerhez való csatlakozásban.

A britek valószínűleg nem szándékoznak feszültséget okozni a kontinensen; inkább egy olyan megoldást keresnek, amely az EU-ból való kilépésük következményeit hivatott kezelni. Ezzel együtt más, szintén nem EU-tagállamok számára is kedvező lehetőségeket teremthetnek. Az Európai Bizottság által javasolt 150 milliárd eurós támogatási csomag viszont kizárólag az EU-tagállamok védelmi fejlesztéseit célozza meg, így az Európán kívüli országokat nem érinti.

A brit koncepció egyik vonzó aspektusa, hogy pénzügyi előnyöket nyújt a kormányoknak azáltal, hogy a katonai felszerelések előzetes beszerzési költségeit egy új intézmény könyveibe helyezi át. Ez a megoldás lehetőséget teremt a nemzeti költségvetések tehermentesítésére, bár fontos megjegyezni, hogy az adósságkamatok továbbra is fennállnak, és azokat továbbra is rendezni kell.

Jelenleg még nem tisztázott, hogy ki fogja vezetni a britek által elképzelt új intézményt, pedig ez alapvető kérdés, különösen, ha a szervezet az Európai Bizottság hatáskörén kívül kíván működni. Érdemes megemlíteni, hogy nem csupán az Egyesült Királyság törekszik arra, hogy kikerülje az Európai Bizottságot. Lengyelország nemrégiben felkérte a Bruegel intézetet, hogy dolgozzon ki egy javaslatot az "újrafegyverkezési bank" létrehozására, amelynek részleteit a pénzügyminiszterek informális találkozóján fogják megvitatni szombaton Varsóban. Úgy tűnik, Európa aktívan keresi a megoldásokat, hogy a megfelelő forrásokat megtalálva mihamarabb orvosolja védelmi hiányosságait.