Az ukrán csatlakozás költségei világosan körvonalazódnak.

A cikket emailben megosztani egyszerűen lehet: kattintson erre a linkre, vagy másolja ki, és küldje el ezt a webcímet: https://demokrata.hu/gazdasag/az-ukran-csatlakozas-ara-feheren-feketen-962647/.

Megkerestük Pásztor Szabolcsot, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatóját, hogy véleményét kérjük az uniós költségvetés fenntarthatóságát érintő kérdésekről, különös figyelmet fordítva Ukrajna csatlakozásának lehetséges következményeire. Az őszinte beszélgetés során arra is kitértünk, hogy milyen hatással lehet ez a lépés Magyarország uniós forrásaira.

a közgazdász véleménye szerint Ukrajna csatlakozása különösen komoly hatással lehet a források elosztási mechanizmusaira. A Demokratának tett nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a csatlakozás nem csupán egy új tagállam érkezését jelenti, hanem egy mélyreható átalakulást is a költségvetési keretekben. A kihívás abban rejlik, hogy a meglévő uniós költségvetés már így is szoros határok között mozog, ezért Ukrajna forrásigénye közvetlenül befolyásolja a régi tagállamok, például Magyarország finanszírozását is. Ukrajna aktuális gazdasági helyzete, amely sürgeti a jelentős támogatási igények megfogalmazását, további bonyodalmakat okozhat az uniós szolidaritás keretein belül. Ezen új tagállamok integrációja mindig is újrarendeződést igényelt az EU prioritásai között, de a mostani helyzet különösen érzékeny, mivel a szolidaritás és a versenyképesség egyensúlyának megőrzése kulcsfontosságú lesz a jövőbeni együttműködés szempontjából.

Ukrajna mérete és jelenlegi gazdasági körülményei példátlan igényeket támaszthatnak.

A jelenlegi struktúrában Magyarország, valamint más, hasonló helyzetben lévő közép-európai országok a támogatási összegek jelentős csökkenésével nézhetnek szembe. Ez a változás nemcsak gazdasági, hanem politikai szinten is konfliktusokat szülhet. Az Európai Unióban a tagállamok közötti forráselosztás amúgy is kényes kérdés, és a támogatási torta újraszeletelése tovább mélyítheti az ellentéteket. Ukrajna csatlakozásával egy új, nagy szelet kerülne az asztalra, de a torta mérete nem nő meg ugyanilyen arányban. Ennek következményei érezhetőek lehetnek mind a kisebb tagállamok, mind a korábban jelentős támogatásokban részesülő országok számára.

Ukrajna csatlakozása az Európai Unióhoz várhatóan 110-186 milliárd euróval növelné a hétéves költségvetési keretet, ami az EU bruttó hazai termékének körülbelül 0,10-0,13 százalékát tenné ki. A kohéziós politikán keresztül Ukrajna körülbelül harminckét milliárd eurót kapna, azonban ez jelentős átcsoportosítást követelne meg a jelenlegi tagállamok között. Különösen a közép-európai országok, mint Magyarország, Lengyelország és Románia, kevesebb támogatásban részesülnének, és lehetséges, hogy a jövőben nettó befizetőkké válnának. Jelenlegi helyzetben, figyelembe véve a zöldátállást, a felfegyverkezést és a költségvetési hiányok kiigazítását, az EU költségvetése nem tűnik fenntarthatónak Ukrajna csatlakozásának biztosítására.

- Fejtette ki a közgazdász.

Ukrajna kiemelkedő agrárszektorának sajátos jellemzői jelentős átalakulásokat hozhatnak az Európai Unió mezőgazdasági támogatási struktúrájában is.

Pásztor Szabolcs, a közgazdász, kiemelte, hogy 2023-ban hazánk agrárszektora – amely magában foglalja a mezőgazdaságot, az erdőgazdálkodást és a halászatot – a bruttó hazai termék (GDP) 7,5%-át képviseli, szemben az Európai Unió 1,7%-os átlagával. Ukrajna EU-tagságának következtében szükségessé válik a mezőgazdasági támogatások újraelosztása. Az ország hatalmas földterületei és jelentős agráripara alapján a becslések szerint akár 96,5 milliárd eurónyi Közös Agrárpolitikai (KAP) támogatásra is jogosult lehet, amely a jelenlegi tagállamok mezőgazdasági támogatásainak körülbelül húsz százalékos csökkentését vonná maga után.

A helyzet különösen Magyarországot és más közép-európai országokat sújthatja, ahol a kisebb gazdálkodók már most is nehézségekkel küzdenek.

Ukrajna csatlakozása csak fokozná a versenyt, hiszen az ukrán termékek alacsony előállítási költségeikkel erős nyomást gyakorolnának az EU piacára. Egy ilyen helyzetben a KAP átfogó reformja elkerülhetetlen lenne, különös tekintettel az egy hektárra jutó közvetlen kifizetések rendszerére, amely jelenleg a támogatások jelentős hányadát képezi.

A csatlakozás előtt álló Ukrajna újjáépítése hatalmas kihívásokat jelent, amelynek költségeit a Világbank becslései szerint 486 milliárd dollárra rúgják. Pásztor Szabolcs rávilágított, hogy a jelenlegi finanszírozási keretek sajnos még mindig messze elmaradnak ettől az összegtől. A Kiel Institute adatai szerint eddig az Egyesült Államok és az európai államok összesen 246 milliárd euróval támogatták Ukrajnát, ebből 120 milliárd euró katonai, míg a fennmaradó összeg nem katonai jellegű támogatásként érkezett. Az európai országok közül Németország jár az élen 18 milliárd euróval, ezt követi az Egyesült Királyság 15 milliárddal, majd Dánia 8 milliárd euróval. Bár ezek az összegek jelentősnek tűnnek, a hatalmas újjáépítési igényekhez még mindig nem elegendőek. Pásztor Szabolcs említette, hogy az Európai Unió által létrehozott Ukraine Facility program kulcsfontosságú az újjáépítés terén, amely 2024 és 2027 között összesen ötvenmilliárd eurót különít el erre a célra. Ebből az összegből részben támogatás, részben pedig hitel formájában érkezik a segítség, azonban ez még mindig csak a szükséges források egy kis része. Továbbá, olyan európai intézmények, mint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és az Európai Beruházási Bank (EIB) is részt vesznek a finanszírozásban, ám ők is főként hitel formájában nyújtanak támogatást. Az újjáépítési folyamat során várhatóan a civil infrastruktúra helyreállítása könnyebbé válik, hiszen az eddig felhasznált források (körülbelül 126 milliárd euró három év alatt) jelentős része már most is ilyen típusú projektekre irányult.

A kihívás valódi mértékét a kritikus infrastruktúra helyreállítása tükrözi, ami nemcsak pénzügyi szempontból jelent komoly terhet, hanem technológiai szempontból is rendkívül összetett feladatot jelent.

Pásztor Szabolcs közgazdász hangsúlyozta, hogy nem minden létesítmény újraépítése lehetséges. A 2023-ban lerombolt kahovkai vízerőmű esete jól példázza ezt: a sérülések olyan mértékűek, hogy a helyreállítása egyszerűen kivitelezhetetlen.

Ukrajna csatlakozása az Európai Unióhoz inkább kockázatot jelent, semmint lehetőséget. Egy közgazdász figyelmeztetett arra, hogy a költségvetési, újjáépítési és mezőgazdasági területeken bekövetkező változások olyan politikai feszültségeket generálhatnak, amelyek alapjaiban átalakíthatják az Unió működését. Az igazi kérdés az, hogy az EU képes lesz-e megőrizni stabilitását ezen a viharos politikai tengeren, vagy a jövőbeli ukrán csatlakozás következtében ránehezedő gazdasági és politikai hullámok elnyelik-e.