Bár számos szakképző diák sikeresen megszerezte a végzettségét, az átalakítások következtében az alapvető készségeik jelentős mértékben romlottak.

A szakképzés átalakításai hosszú távon hatással lehetnek a diákok munkaerőpiaci esélyeire.

A 2013-ban életbe lépő szakképzési reform forradalmi átalakulásokat indított el a magyar középfokú oktatás rendszerében. Egy friss tanulmány, amely a Munkaerőpiaci Tükör című kiadványban jelent meg, alaposan elemezte, milyen hatással volt ez a reform a diákok készségeire, a lemorzsolódás mértékére, valamint a végzettség megszerzésének lehetőségeire.

Munkaerőpiaci tükör: Középiskolások teljesítménye aggasztó jeleket mutat A legfrissebb munkaerőpiaci elemzések rávilágítanak arra, hogy a középiskolás diákok teljesítménye nemcsak az iskolai környezetben, hanem a jövőbeli munkaerőpiaci lehetőségeik szempontjából is aggasztó tendenciákat mutat. Az oktatási rendszer kihívásai és a fiatalok felkészültsége közötti szakadék egyre inkább hangsúlyossá válik, ami komoly kérdéseket vet fel a jövő munkaerőpiacának fenntarthatóságával kapcsolatban.

A 2013-as szakképzési reform jelentős lépés volt a magyar oktatási rendszer modernizálása felé. Célja, hogy a szakképzés jobban illeszkedjen a munkaerőpiac igényeihez, és a fiatalok számára vonzóbbá tegye a szakmai pályát. A reform keretében új képzési struktúrákat vezettek be, hangsúlyozva a gyakorlati tudás megszerzését, valamint a vállalatokkal való együttműködést. E változtatások célja, hogy a diákok ne csak elméleti ismereteket, hanem piacképes készségeket is elsajátítsanak, ezzel növelve a munkahelyi elhelyezkedésük esélyeit. A reform tehát nem csupán az oktatás minőségét kívánta javítani, hanem a jövő munkaerőpiacának igényeire is reagálni próbált.

A szakképzés struktúrája drámai átalakuláson ment keresztül:

A tanulmány részletesen vizsgálta a változások következményeit több adatforrás segítségével. Az eredmények vegyes képet mutatnak: rövid távon pozitív tendenciák is megfigyelhetők, hosszabb távon viszont komoly kockázatokkal kell számolni.

1. Alapkészségek hanyatlása Az alapkészségek romlása napjainkban egyre inkább aggasztó jelenséggé vált. A digitális világ térhódítása, a gyors információáramlás és a szórakoztatóipar hatásai mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a hagyományos készségek, mint az olvasás, írás, és a logikus gondolkodás, háttérbe szoruljanak. A fiatal generációk számára a mindennapi tevékenységek során egyre gyakrabban előfordul, hogy a digitális eszközök kényelmét választják, ahelyett, hogy saját maguk fejlesztenék ezeket a fontos alapvető képességeket. A társadalmi interakciók, a kreatív gondolkodás és a problémamegoldás készségei is gyengülhetnek, ha nem figyelünk oda. E jelenség megfordítása érdekében elengedhetetlen, hogy tudatosan támogassuk a készségek fejlesztését, legyen szó oktatásról, családi környezetről vagy közösségi programokról.

Az általános tantárgyak háttérbe szorítása súlyosan befolyásolta a tanulók alapvető készségeit. Egy kutatás eredményei alapján:

Ez aggasztó, mert az alapkészségek - mint a számolás, szövegértés vagy problémamegoldás - kulcsfontosságúak a technológia által gyorsan változó munkaerőpiacon.

2. Csökkenő lemorzsolódás

Örömteli hír, hogy a reformok eredményeként jelentősen csökkent a szakképző iskolát idő előtt elhagyó tanulók száma. Az elmúlt négy évben a lemorzsolódás aránya 5,1 százalékponttal mérséklődött. Ez a változás különösen kedvező azok számára, akik hátrányos helyzetben kezdik meg tanulmányaikat, hiszen számukra nagyobb a kockázata a korai lemorzsolódásnak.

Akár 300 ezer forintot is kaphatnak a szakképzésben tanulók, ha ötösre vizsgáznak

3. Számos diák nyújtotta be sikeresen a végzettségéhez szükséges kérelmét.

A reform után jelentős mértékben megnövekedett azok száma, akik sikeresen zárták le a képzési folyamatukat, így többen értek el szakképesítést. Ez a fejlődés rövid távon kedvezően befolyásolhatja a foglalkoztatási lehetőségeket, hiszen a végzettség továbbra is kulcsfontosságú belépő a munkaerőpiacra.

A 2013-as reform egyszerre hozott előnyöket és hátrányokat. Pozitívum, hogy többen szereztek végzettséget és kevesebben morzsolódtak le. Ugyanakkor az általános tudás visszaesése komoly figyelmeztetés, hiszen ezekre a képességekre a gyorsan változó munkaerőpiacon is szükség van.

Ez a téma kiemelten fontos, hiszen míg a végzettség hozzájárulhat a fiatalok munkaerőpiaci elhelyezkedésének javításához, a gyengébb alapkészségek idővel akár komoly versenyhátrányt okozhatnak. Összességében a reformok következményei vegyes képet mutatnak, és hogy hosszú távon milyen mértékben bizonyulnak előnyösnek, azt csak alaposabb kutatások világíthatják meg.