A magyar háztartások átlagos gáz- és áramfogyasztása jelentős visszaesést mutatott, ugyanakkor a kormány nem tervez változtatni a rezsicsökkentésen.

Az Európai Unió meghatározó szereplővé vált a kontinens energiapolitikájának modernizálásában. Az Európai Bizottság nemrégiben új támogatási és szabályozási reformokat vezetett be, amelyek jelentős hatással bírnak a jövőbeli energiagazdálkodásra. Ha szeretné alaposabban megérteni az eddigi eredményeket és a közelgő fejleményeket, csatlakozzon szakmai rendezvényünkhöz!

A Portfolio által megosztott háttérinformációk szerint a magyar háztartások átlagos éves földgázfogyasztása jelenleg körülbelül 1300 köbméterre csökkent. Ez a szám jelentősen alacsonyabb a 2022 nyarán bevezetett rezsicsökkentési rendszer keretében megállapított 1729 köbméteres átlagfogyasztási szinthez képest. A csökkenés mértéke körülbelül 25%-ot tesz ki, amely a háztartások gázfogyasztási szokásainak változását tükrözi. Az országos gázfogyasztási adatok is megerősítik ezt a trendet, hiszen a Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal nyilvántartása szerint tavaly a háztartások összesen 2,95 milliárd köbméter földgázt használtak fel, ami egyértelmű csökkenés a 2022-es 3,46 milliárd köbméterhez képest.

Az 1300 köbméter körüli átlagos éves háztartási fogyasztás azt jelenti, hogy

a fogyasztók több, mint 90%-a belefér a rezsivédett határba, illetve a fogyasztóknak csak kis százalékánál jelenik meg a gázszámlán a "versenypiaci költségeket tükröző piaci ár" kifejezés mellett a 7,5-szeres gázár kategória.

Az utóbbi időszakban sokak fejében egy fenyegető rém képe lebeghetett, amely jelentős hatással volt a gázfogyasztás csökkentésére az elmúlt három évben. Azonban ennél is fontosabb tényező volt, hogy a 2022-2023-as és a 2023-2024-es tél meglepően enyhe időjárást hozott, ami alaposan visszafogta a fűtési igényeket. Ezt tükrözi az is, hogy a 2024-2025-ös tél előrejelzése szerint, amely az előző két hideg télnél jóval zordabbnak ígérkezik, a gázfelhasználás (vastag piros vonal) tavaly októberben és novemberben ismét a korábbi évek magasabb szintjeire emelkedett.

A tavaly őszi gázfogyasztás drámai emelkedését szemlélteti az alábbi ábra. Az adatok szerint a hűvösebb októberi és novemberi hónapokban a lakossági gázfogyasztás körülbelül 15%-kal haladta meg az utolsó öt év azonos időszakának átlagát. Ezt követően azonban decemberben ismét visszaesett a fogyasztás, és a korábbi öt év átlagához viszonyítva alacsonyabb szintre csökkent.

A villamosenergia-fogyasztás terén a háztartások átlagos éves felhasználása körülbelül 2300 kWh-ra tehető, ami mintegy 10%-kal alatta marad a 2523 kWh-os rezsivédett fogyasztási küszöbnek. A fogyasztás csökkenésében jelentős szerepet játszanak a háztartási méretű kiserőművek, vagyis a tetőre telepített napelemek, amelyek a tavaszi és nyári hónapokban jelentősen mérséklik a hálózatról történő áramvételezést. Emellett a jelenlegi recessziós gazdasági helyzet is hozzájárul a lakossági elektrifikációs trend lassulásához, amely a különböző háztartási elektromos készülékek és hőszivattyúk elterjedését érinti. Tavaly a magyar háztartások összes villamosenergia-fogyasztása 11,52 TWh-ra emelkedett a 2023-as 11,33 TWh-hoz képest, azonban ez még mindig elmarad a 2022-es 12,4 TWh-s szinttől.

A napelemek hálózati vételezésre gyakorolt jelentős csökkentő hatása a következő grafikonon jól megfigyelhető, különösen a tavaszi és nyári hónapokban. Ezzel szemben a tavalyi őszi és téli hidegebb időszakban, az áramalapú fűtés elterjedésével egyidejűleg, a fogyasztás is drámaian megnőtt.

Az alábbi grafikon azt illusztrálja, hogy a jelenlegi 2523 kWh-s rezsivédett sávhatár jelentős hatással bírhat az áramfogyasztásra azon háztartások esetében, amelyek már eleve ebben a tartományban helyezkednek el (fekete vonal: évi 1000-250 kWh közötti fogyasztás). Ezzel szemben azok a háztartások, amelyek korábban már meghaladták a rezsivédett sávhatárt, és így 36 helyett 70 forintot kénytelenek fizetni a villamosenergiáért, tapasztalhatták, hogy a tavalyi, napfényes hónapok után az őszi időszakban fogyasztásuk az öt éves átlagot is túllépte. Ez valószínűleg a hűvösebb időjárás, az éves szaldó elszámolás, valamint az elektrifikációs trend (például a különféle eszközök és autótöltők elterjedése) folytatódásának következménye.

Ahogy már korábban utaltunk rá:

információnk szerint a rezsivédett sávhatárt se a gáz, se az áram esetén nem tervezi változtatni a kormány, így a 2026-os költségvetést ezen paraméterek mellett, a világpiaci gáz- és áramárakra is tekintettel tervezi meg.

Ez körülbelül annyit jelent, hogy a 2026-os költségvetésben várhatóan szükség lesz egy 800-900 milliárd forintos Rezsivédelmi Alapra, amely nagyságrendileg megegyezik az idei évivel.

Az egyelőre nagy kérdés, hogy az uniós "Irány az 55%" című klímavédelmi csomagban rögzített ügy következménye (a lakossági gáz- és áramellátásra is CO2-kvótát kell bevezetni az ETS rendszer kibővítése miatt) hol fog lecsapódni: a háztartásoknál (a kvótaár beépítése növelné a végfogyasztói árakat), vagy az állami költségvetés szintjén (kompenzációt fizetne a kvótadíjra a kormány a lakossági egyetemes szolgáltató MVM-nek).

A rendelkezésünkre álló információk alapján várható, hogy a következő fél évben jelentős viták bontakoznak ki a kormány és az Európai Bizottság között ebben az ügyben.