Megérkezett a PMÁP-hatás: egy újabb pénzügyi áradat öntötte el a befektetési alapokat!

Januárban a Prémium Magyar Állampapír birtokosai kétszer is figyelemre méltó kamatjövedelemben részesültek: a 2033/I és a 2027/J kötvények esetében összesen 249 milliárd forintot könyvelhettek el. Valószínű, hogy ennek egy része a kincstárban maradt, annak ellenére, hogy jelenleg nincs olyan állampapír, amely kétszámjegyű hozamot kínálna. A Fix Magyar Állampapír viszont a 6,5 százalékos kamatával a forgalmi statisztikák szerint továbbra is népszerű választásnak számít.

A kamatcsökkentés és a lejárat előtti eladás következtében a PMÁP-tőke egy része a befektetési alapok felé terelődött, ami nem meglepő, hiszen tavaly számos befektetési alap képes volt kétszámjegyű, sőt 20%-ot meghaladó hozamot elérni. E tendencia a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) statisztikáiban is nyomon követhető: januárban a szövetség tagjai összesen 218 milliárd forint nettó tőkeáramlást regisztráltak. A befektetési alapokban kezelt vagyont ennél is jelentősebben, 344 milliárd forinttal gyarapodott, ami azt jelenti, hogy a kedvező árfolyammozgások révén 126 milliárd forintnyi plusz tőkével is gazdagodtak.

A BAMOSZ-tagok által kezelt befektetési alapok pénzügyi állománya január végén elérte a 18 234 milliárd forintot, ami 1,9 százalékos növekedést jelent a 2024-es év végéhez képest.

A számok mögött rejlő tendenciák alapján megfigyelhető, hogy a friss tőke jelentős része, összesen 20 milliárd forint, a kötvényalapok területén helyezkedett el. Ezen a szegmensen belül átrendeződés is bekövetkezett: a forintos rövid kötvényalapokból kivont pénzeszközök túlnyomórészt eurós kötvényekbe áramlottak.

A vegyes alapok kiemelkedő teljesítményt nyújtottak, hiszen a tőkeáramlások összesen 82 milliárd forintot tettek ki. Emellett a részvényalapok is vonzóbbá váltak a befektetők számára, mivel itt is pozitív tendencia mutatkozott: a beérkező pénzösszegek közel 15 milliárd forinttal meghaladták a kifizetéseket.

A banki tanácsadók valószínűleg számos ügyfelüknek bemutatták, hogy tavaly a 20 százalékot meghaladó hozamok elsősorban a részvény- és az abszolút hozamú alapok révén valósultak meg. Az abszolút hozamú alapok iránti kereslet különösen kiugró volt, hiszen a befektetők összesen nettó 53,8 milliárd forint értékben vásároltak belőlük. Ez a tendencia különösen figyelemre méltó volt, tekintettel arra, hogy decemberben is rendkívül népszerűnek bizonyultak, akkor 179 milliárd forintnyi új tőkét vonzottak.

Az ingatlanalap szegmensből viszont jelentős, 7,5 milliárd forintos pénzkivonás történt, ami már nem meglepő, hiszen a negatív tendencia már tavaly július óta folyamatosan jelen van.

A legnagyobb mértékben (egy hónap alatt) a részvényalapokban levő vagyon nőtt, köszönhetően egyrészt a friss beérkezéseknek, de még inkább a magyar tőzsde kifejezetten erős évindításának. Ebben a kategóriában január végén 1325,9 milliárd forint volt, több mint 5 százalékkal több, mint egy hónappal korábban. A kötvényalapok állománya csak 0,6 százalékkal nőtt, a vegyes alapoké pedig 3,9 százalékkal.

A 18 234,4 milliárd forintos befektetési alap összvagyonból közel 11 ezermilliárd az az összeg, amely a mindenki számára elérhető befektetési szegmensben található (nyílt végű, nyilvános alapok).

A főbb kategóriákon belül a legmagasabb vagyoni koncentráció az alábbi területeken figyelhető meg: