Paul Thomas Anderson legújabb filmje, amelyben Leonardo DiCaprio és Sean Penn is szerepel, nyíltan merít mások ötleteiből, ezzel egy különleges és izgalmas történetet alkotva.

„Mit tegyünk most?” - kérdezi Leonardo DiCaprio, aki Bob Ferguson néven is ismert, de a barátai csak Gettó Patnak hívják, vagy még inkább Rakétásnak, hiszen néha úgy tűnik, hogy a fiatalok nemcsak barkácsbombával, hanem tűzijátékkal is próbálnak harcolni. Az Egyesült Államok és Mexikó határvonalán elhelyezett, lehangoló menekültotthonból sürgősen el kell juttatni az embereket egy biztonságosabb helyre. A technológia fejlődésének köszönhetően már nem kell pokrócokba burkolózniuk az éjszakák során; a mentőszolgálatok által selejtezett, lejárt szavatosságú ezüstfóliák válnak az új menedékükké.

A film nyitójelenetében rögtön keletkezik némi értelmezési zavar. Nem világos, hogy túl ambiciózus emberjogi aktivisták bulijáról van szó vagy a 16 évvel korábbról ott ragadt, magukat egy ágyúhatékonyságú koktélról elnevező Francia 75 csoport emberei hajtják végre az akciót. A forradalom néha vicces, máskor véresen komoly tud lenni. Miután a Francia 75 nagy részét kilövik vagy eltüntetik, a Rakétásnak - nyomában egy levakarhatatlan, szerelmes, szent küldetést teljesítő katonával, Steven J. Locksaw ezredessel (Sean Penn) - menekülnie kell a lányával.

A filmet Thomas Pynchon 1990-ben megjelent, magyar nyelven nem elérhető Vineland című regénye ihlette. Bár a 88 éves Pynchon a világ legelkerültebb írójának számít, időről időre új művekkel lepi meg olvasóit. Élete viszonylag jól dokumentált, ám míg könyveit széles körben olvashatjuk, a személyéhez fűződő információk olyan titokzatosak, mint egy kémé. Annyit tudni lehet, hogy ősei a XVII. században keltek útra az Újvilágba, és aktívan részt vettek Massachusetts állam megalapításában.