Bóka János hangsúlyozza, hogy a szuverenitás védelme érdekében elengedhetetlen egy hatékony és átfogó eszközrendszer kidolgozása. A Vajdaság MA által közvetített gondolatai arra irányulnak, hogy a helyi közösségek számára biztosított jogi és politikai ker

Búka János a Szabad Európa Intézet által készített Szuverenitásindex '25 című szakmai prezentáción lépett fel.

Az európai integráció egy új, jelentős fázisába lépett, amely megköveteli a tagállami szuverenitás védelmét szolgáló hatékony eszközök kidolgozását - nyilatkozta az európai uniós ügyekért felelős miniszter a Szabad Európa Intézet Szuverenitásindex '25 című szakmai bemutatóján, csütörtökön, Budapesten.

Bóka János, a nemzetközi kapcsolatokért felelős miniszter, hangsúlyozta, hogy a szuverenitás nem csupán egy elvont intellektuális kérdés, hanem egy olyan politikai és nemzetstratégiai téma, amely minden egyes nap aktuálissá válik.

A miniszter szavai szerint abból kell kiindulni, hogy a nemzet érték. Minden politikai cselekvést abból a szempontból kell megvizsgálnunk, hogyan szolgálja a nemzet megmaradását - hangsúlyozta, hozzátéve: a nemzetstratégiai célok megvalósításához a nemzetállamok nélkülözhetetlenek, a szuverenitás tehát alapvető kérdés.

Bóka János kifejtette, hogy a nemzeti politika szempontjából az európai integráció nem csupán célkitűzés, hanem a nemzet és a nemzetállam fennmaradásának eszközeként kell, hogy funkcionáljon a 21. században. Megjegyezte, hogy a kontinens vezetői között nincs meg az egység, hiszen éles politikai határvonal húzódik a szuverenisták és a föderalisták között. Ez a megosztottság jelenleg az európai politikai diskurzus alapvető rendezőelve, felülírva a hagyományos jobboldali-baloldali, valamint konzervatív-liberális ideológiák kereteit.

Bóka János hangsúlyozta, hogy az Európai Unión belül nem állnak rendelkezésre megfelelő fékek és ellensúlyok, azonban ez nem mentesít minket a szuverenitásunk védelmét célzó lépések megtételétől. Kifejtette, hogy fontos ellenállni annak, hogy az EU túllépje hatáskörét, illetve hogy politikai és pénzügyi nyomást gyakoroljon azokra a területekre, amelyek a tagállamok kompetenciájába tartoznak. Emellett szükséges megakadályozni a tagállami demokratikus folyamatokba való beavatkozási kísérleteket is.

A miniszter hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen a tagállami alkotmányos eszközök továbbfejlesztése és a politikai konfliktusok vállalása az európai intézményekkel szemben. Kiemelte, hogy az intézményi gyakorlatok reformja lehet a válasz a kihívásokra, ezért fontos, hogy ezeket a javaslatokat folyamatosan napirenden tartsuk. Megjegyezte, hogy a Szabad Európa Intézet által készített Szuverenitásindex kulcsszerepet játszhat ebben a folyamatban, mivel világosan ábrázolja a jelenlegi trendeket és részletes problématérképet nyújt.

Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet vezetője kiemelte, hogy a nemzeti szuverenitás, beleértve Magyarországét és más európai nemzetekét is, komoly fenyegetettségnek van kitéve. Kifejtette, hogy az Európai Unió, különösen a nyugat-európai országok vezetői, a szövetséget egyfajta "birodalmi" struktúrává kívánják alakítani, mindezt egy olyan időszakban, amikor a világban a birodalmak egyre inkább szétesnek. Ebből adódóan Európa egyfajta "aszinkronitásban" létezik, amely a kontinens jövőjét is befolyásolja.

"Meg kell védenünk a függetlenségünket és a nemzeti szuverenitásunkat" - jelentette ki a főigazgató.

A 21. században a nemzeti identitás és a nacionalizmus ereje válik a kulcselemévé a nemzetek újraformálódásának – emelte ki.

Schmidt Mária hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen, hogy évente készítsenek egy ilyen indexet, amelyet más országok számára is felajánlhatnak. "Vizsgáljuk meg közösen, vajon a 21. század második évtizedében érdemes-e birodalmi törekvésekkel közelíteni Európa modernizálásához, vagy inkább a szuverén nemzetállamok megerősítésére kellene fókuszálnunk, amikor Európa jövőjéről beszélünk" - tette hozzá.

Szájer József, a Szabad Európa Intézet vezetője kifejtette, hogy a szuverenitásindex, mint innovatív kezdeményezés, 38 ország, valamint az Európai Unió szuverenitását vizsgálta meg.

Fontos, hogy létrejöjjön egy olyan szellemi tér, ahol szabadon, értelmesen és részletesen tárgyalhatunk a nemzeti érdekekről. Emlékeztetett arra, hogy egykoron ezek a témák tabu témának számítottak, és a közbeszéd szigorúan elzárkózott a diskurzusuktól. Az ilyen fogalmak említése szinte szentségtörésnek számított.

Az igazgató bejelentette, hogy az index összeállítása során Magyarországot választották referenciaértékként, hiszen "jelenleg itt zajlik a szuverenitás kiterjesztésének legjelentősebb kísérlete."

Szájer József bejelentette, hogy az index, amely ábrákkal és grafikonokkal gazdagított, mostantól elérhető az interneten a Szabad Európa Intézet weboldalán.

Hidvégi Áron Arnold, a Szabad Európa Intézet kutatója kiemelte, hogy a szuverenitás alapvetően a függetlenség megőrzésének képességét jelenti. Ez azt a képességet jelöli, amely lehetővé teszi, hogy a nép, illetve a demokratikus többség akarata érvényesüljön a kormányzati döntések során - tette hozzá.

"Egy nemzet ereje abban áll, hogy képes ellenállni a külső nyomásnak, és meg tudja védeni saját szabadságát" - húzta alá, megjegyezve: nem kell nagynak lenni ahhoz, hogy valaki független maradhasson.

Hidvégi Áron Arnold bejelentette, hogy az intézet által kidolgozott index 36 különböző kérdés alapján értékeli az országok szuverenitását. Az elemzés célja, hogy feltárja, milyen mértékben érvényesül a nemzeti kontroll a külső befolyásokkal szemben különböző területeken. Kiemelte, hogy a kiadvány nem vállal ítéletet a döntések helyességéről vagy helytelenségéről; csupán arra szolgál, hogy bemutassa, egy adott döntés hogyan befolyásolja a szuverenitást, erősítve vagy csökkentve azt.