Bolyai-emlékünnepség: A Geometria Zsenijének Ünnepe A Bolyai-emlékünnepség egy különleges alkalom, amikor a matematikai gondolkodás és a tudományos innováció hőseire emlékezünk, különös figyelmet fordítva Bolyai Jánosra, a geometria úttörőjére. E jeles r

Február 11-én vette kezdetét a Bolyai Farkas születésének 250. évfordulója alkalmából rendezett emlékünnepség harmadik napja, amely a Teleki Tékában található Bolyai-múzeum felfedezésével indult. A látogatók megcsodálhatták a Bolyai-házból származó használati tárgyakat és bútorokat, valamint a két neves tudós írásos hagyatékának válogatott darabjait is. Szerdán ünnepélyes keretek között átadták az Alma Mater díjakat és a Bolyai Farkas-emlékdíjakat, ezzel is tovább éltetve a tudományos örökséget.

A Kovács György által vezetett látogatás során elhangzott, hogy egy új, bővített kiállítás előkészületei zajlanak, és a jelenlegi emlékszoba helyiségének bővítése is tervben van. A résztvevők számos ötletet vetettek fel a kiállítás vonzóbbá tételével kapcsolatban. Ezt követően dr. Horváth Sándor matematikus bemutatta az általa tervezett Pszeudoszféra emlékművet, amely 2002 óta áll. A mű különlegessége abban rejlik, hogy a delelő nap fénye az álcázott tükrök révén csodálatos módon megvilágítja Bolyai János híres mondatát: "semmiből egy új, más világot teremtettem".

Az emlékkonferencia délután 1 órakor vette kezdetét, és este 7 óráig zajlott a Bolyai Farkas Líceum dísztermében. Az eseményen egyetemi és középiskolai tanárok, valamint Bolyai-kutatók osztották meg tudományos dolgozataikat, melyek Bolyai Farkas életének és munkásságának különböző aspektusait világították meg.

Az iskola első emeletén az érdeklődők lehetőséget kaptak arra, hogy megismerkedjenek Bolyai Farkas életével és munkásságával, köszönhetően dr. Kása Zoltán egyetemi tanár által szervezett kiállításnak. A tárlaton elhelyezett QR-kódok révén a látogatók mélyebb betekintést nyerhettek a matematikai zseni munkásságába.

- Hogyan értékeli a konferencia első felében elhangzott előadásokat? - kérdeztem az ülést vezető Kása Zoltán professzortól.

Hat izgalmas előadás került bemutatásra, széles spektrumú tematikával. Az esemény Barabás Miklós történelemtanár és Hajdú Zoltán iskolaigazgató közös munkájával indult, amely a Bolyai Farkas iskoláira fókuszált. Ezt követően Máthé Mária tanárnő mélyrehatóan beszélt Bolyai Farkas életéről és tanári pályafutásáról. A sorozat Halsted, az amerikai matematikus fontos hozzájárulásával folytatódott, aki kulcsszerepet játszott a Bolyai-kultusz népszerűsítésében.

Borsos Szabolcs tanár egy izgalmas dolgozatban vázolta fel, hogy a 21. században milyen új megvilágításba helyezhetjük Bolyai Farkas munkásságát, amelyet hat jól körülhatárolt pontban foglalt össze. Érdekes módon eddig nem sokat tudtunk arról, hogy Bolyai Farkasnak a fényképészethez is volt köze, ami Miholcsa Gyula tanár előadásában került előtérbe. Egy másik figyelemre méltó esemény volt a matematikai előadás az átdarabolás témájában, melyet Horváth Sándor (Sapientia EMTE Marosvásárhely) és Szabó Péter Gábor (Szegedi Tudományegyetem, Informatikai Intézet) tartott. Az előadás a síkszögek területének átszabására fókuszált, bemutatva, hogyan lehet két egyforma területű síkszöget úgy feldarabolni, hogy az egyik részét a másikba illesszük. Bolyai Farkas is foglalkozott ezzel a problémával, és részben már megoldotta azt. Különösen figyelemreméltó volt, ahogyan Horváth Sándor új megközelítést keresett a négyzetgyökvonás folyamatára, ami új perspektívát nyújtott a hallgatóságnak és a matematikai közösségnek egyaránt.

A második részben is hat előadás hangzott el, talán még színesebbek, mint az elsőben, mivel nagyon sok témát öleltek fel. Így például dr. Oláh-Gál Róbert egyetemi oktató, matematikatörténész, Bolyai-kutató összehasonlította Bolyai Farkas és Gauss anyagi helyzetét. Míg a német matematikus ösztöndíjat kapott a hercegtől, amiből könnyen gazdálkodhatott, Bolyai Farkasnak sokkal nehezebb volt a kapott támogatásból megélni.

Olosz Katalin, a Román Akadémia Gh. Șincai Társadalomtudományi Kutatóintézetének kutatója, izgalmas részleteket osztott meg a francia G. J. Hoüelről, aki 1867-ben franciára ültette át az Appendixet. Katalin elmondta, hogy Hoüel miként szerzett értékes információkat Erdélyről és Magyarországról, ami hozzájárult a térség kulturális és történelmi megértéséhez.

Pásztor Judit és egyetemi hallgatókból álló csapata a Teleki Tékában egy különleges bemutatót tartott, amelynek középpontjában az öntöttvasból készült Bolyai-féle takarékos kemence állt. Ennek a kemencének a lényege, hogy maximális hőleadást érjen el a nagy felületének köszönhetően. Erdélyben a múltban számos hasonló, dobozokból kialakított kályha működött, és ma is találkozhatunk velük, mint például az aranyosgerendi templomban, ahol a régi tradíciók és a modern igények találkoznak.

Oláh-Gál Róbert lenyűgöző módon mutatta be Sándor József matematikai vonatkozású izgalmas előadását, melynek középpontjában Bolyai Farkas sorelméleti vizsgálatának adalékai álltak.

Gündischné Gajzágó Mária, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum volt tanára, a hatvani Széchenyi I. Közigazgatási Szakközépiskola nyugalmazott tanárnője Bolyai fizikájáról beszélt. Dolgozatából kiderült, hogy a Bolyai Farkas által használt nagyon érdekes szakkifejezések egy része ma is használatos.

Szenkovits Ferenc, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Matematika és Informatika Karának docense, izgalmas előadás keretében tárta elénk Bolyai János csillagászati tevékenységét. A tanácskozás szünetében pedig az Edunium Egyesület interaktív bemutatóján vehettek részt a konferencia előadói, ahol különféle érdekességekkel és innovatív megoldásokkal ismerkedhettek meg.

Szerdán délben a Bolyai Farkas Líceum dísztermében tartották Bolyai Farkas születésének 250. évfordulója alkalmából szervezett háromnapos rendezvénysorozat záróünnepségét, ahol átadták a Bolyai-emlékdíjakat azoknak a személyiségeknek, akik jelentősen hozzájárultak az ősi alma mater oktatói tevékenységéhez, támogatták az iskolát.

Az ünnepség fényét Hajdú Zoltán igazgató köszöntője emelte, majd dr. Kása Zoltán emeritus professzor, a Sapientia EMTE tanára osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel egy inspiráló ünnepi beszéd keretében. A záróünnepség legemlékezetesebb pillanatai közé tartozott az Alma Mater-díjak és a Bolyai Farkas-emlékdíjak átadása, amelyeket az iskola alapított a kiemelkedő pedagógusok elismerésére. Az Alma Mater-díjat a Bolyai Farkas Elméleti Líceum hozta létre 2021-ben, hogy méltányolja azokat a volt tanárokat, akik a diákok nevelésében és tudásuk fejlesztésében maradandó nyomot hagytak. Idén Gajzágó Mária Irma tanárnőnek ítélték oda az elismerést, amelyet kollégája, Szász Ágota Judit méltatott. A másik díjat Lukácsi Erzsébet tanárnőnek szavazták meg, életpályájának mérföldköveit Székely Emese tanárnő emelte ki, méltóképpen megkoronázva a tanári hivatás fontosságát és szépségét.

A líceum zenekörének diákjai előadták a Ha én rózsa volnék... kezdetű dalt, majd a zenés intermezzót követően átadták a Bolyai Farkas-emlékdíjat, amelyet 2021-ben alapítottak, és ezzel olyan volt bolyaisokat jutalmaznak, akik munkásságukkal támogatják az intézményfejlesztést és az oktatói tevékenységeket. Az első díjazott Balogh Ernő László volt, akinek Jakab Irma-Tünde igazgatóhelyettes köszönte meg áldozatos munkáját. Hasonlóképpen elismerték Nyulas Bernát-László üzletember mecenatúráját is, akinek Horváth Éva tanárnő köszönte meg, hogy vállalkozóként nem felejtette el egykori iskoláját.

A következő percekben Sikó Olga-Anna, Fekete Erzsébet-Noémi, dr. György Andrea és Szakács Mátyási Tímea, tehetséges magyar szakos tanárok közreműködésével, a diákok bemutatják a "Egymás mellett s mégis együtt, egyedül és mégis ketten" motívum köré épített irodalmi szövegrészleteket, verseket és gondolatokat. Az esemény célja, hogy mélyebb betekintést nyújtson a kapcsolatok komplexitásába és az egyéni élmények sokszínűségébe.

Az ünnepség zárómozzanataként a Bolyai Farkas Elméleti Líceum néptánccsoportja Kiss Botond és Kiss Kriszta irányításával kalotaszegi magyar táncokat mutatott be. (bodolai - vajda)