Donald Trump japán megállapodása Európában is új reménysugarat hozott.

Két újabb, az amerikai ipart védő vámalkut jelentett be Donald Trump. Ezek közül az európai piacokra is kihat a Japánnal kötött megállapodás, aminek nyomán Amerika ugyan megvámolja, de a tervezettnél kevésbé, a japán autóimportot.

Az amerikai-japán kereskedelmi megállapodás hírére kilőttek az ázsiai és európai részvénypiacok, a japán autógyártók papírjainak árfolyamai pedig szinte robbantak Tokióban. A Toyota-részvények például több mint 15 százalékot ugrottak, a Honda pedig 12 százalékos pluszban zárt, miután Donald Trump elnök bejelentette: vámalkut kötött egyik legnagyobb kereskedelmi partnerével, Japánnal.

Az egyezmény keretein belül augusztus elsejétől jelentős változás lép életbe: a japán autókra és alkatrészekre kivetett amerikai vám 25%-ról 15%-ra csökken. Cserébe Japán egy impozáns, 550 milliárd dolláros befektetési és hitelprogramot indít az Egyesült Államok területén. Donald Trump elérte azt is, amire sokan ironikusan reagáltak: Japán mostantól több rizst fog vásárolni az Egyesült Államoktól.

Tokió, mint Washington szoros ázsiai szövetségese, meglepődve értesült arról, hogy 25%-os vámmal fenyegették meg. Jelenleg azonban a helyzet kedvezőbb fordulatot vehet. A japán autóipar ugyanis a teljes japán exportnak több mint egynegyedét irányítja az Egyesült Államok felé. Donald Trump elnök többször is kritikát fogalmazott meg a két ország közötti kereskedelmi egyensúlyhiány miatt, hangsúlyozva, hogy Japán "millió és millió autót ad el nekünk, de nem engedi be a mi autóinkat".

Donald Trump az éjszaka folyamán közösségi platformján osztotta meg az izgalmas hírt az új megállapodásról, amelyet "minden idők legkiemelkedőbb kereskedelmi alkuként" aposztrofált.

A hatás nem maradt el: a Nikkei 225 tőzsdeindex 3,9%-os növekedéssel egyéves csúcsra emelkedett. Ezzel szemben a japán állampapírok piaca nem osztozott az ünneplésben: a 10 éves államkötvény hozama 1,58%-ra ugrott, ami utoljára 2008-ban volt tapasztalható. Ez a fejlemény lehetőséget teremt a japán jegybank számára, hogy további kamatemeléseket fontolóra vegyen, amit számos elemző valószínűnek tart.

A politikai tájképet jelentősen befolyásolhatja a legújabb fejlemény: a japán sajtó értesülései szerint Isiba Sigeru miniszterelnök, aki a kisebbségi kormány élén áll, a közelgő felsőházi választások során elszenvedett vereséget követően a lemondás lehetőségét mérlegeli. Ezt az értesülést azonban a kormányfő szerdán határozottan megcáfolta. A legnagyobb megrázkódtatást az okozta számára, hogy a konzervatív pártkoalíció szavazóitól elpártolva a jobboldali-populista Szanszeito párt jelentős előrelépést mutatott, hiszen mandátumainak száma 1-ről 14-re emelkedett.

A japán vámalku globális hatása sem maradt el: Londonban a FTSE-index rekordot döntött és fél százalékot erősödött, a német DAX és a francia CAC 1 és 1,5 százalékot emelkedett délelőtt. Az európai autógyártók részvényei pedig közel 3,5 százalékkal drágultak. A bizakodás részben annak köszönhető, hogy az uniós államok is remélik, sikerül elkerülniük a Donald Trump által kilátásba helyezett 30 százalékos vámokat. Eközben a Fülöp-szigetek számára bizonyos szintű eredmény, hogy 20 százalék helyett 19 százalékos vámot alkudott ki az amerikai elnökkel, ami kevesebb, mint a régiós versenytárs Vietnámé.

Japán ugyan magasabb vámot vállalt, mint például a japán tervezésű kocsikat is gyártó brit autóiparra érvényes 10 százalékos kulcs, de Isiba Sigeru kormányfő szerint ez még mindig a legalacsonyabb szint azon országok között, amelyeknek kereskedelmi többlete van az USA-val szemben. Tokióban emellett úgy csomagolták be a hírt: a megállapodás nem áldozza fel a japán mezőgazdaság érdekeit, annak ellenére, hogy "emelkedhet" az amerikai rizs importja.