A magyar szőlők világa egyre inkább drámai fordulatokat vesz, hiszen sok borász már a saját jövője és megélhetése miatt kénytelen aggódni. A kihívások, amelyekkel szembe kell nézniük, nem csupán a természetből fakadnak, hanem a piaci környezet és a globál

A szőlőállományt egy nemrég felbukkant betegség miatt nagyon komoly veszély fenyegeti.
Ha eddig nem lett volna elég a hazai agráriumban a ragadós száj- és körömfájás, a sertéspestis és a jelentős aszály, most, a szüret idején az aranyszínű sárgaságról beszél mindenki, aki szőlészetek környékén dolgozik, illetve érdekeltsége van a területen. A borászoktól lapunkhoz eljutott visszajelzések szerint az aranyszínű sárgaság fitoplazma immár "kétségbeesésre okot adó problémát jelent az országban". A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) oldala "a szőlő egyik legveszélyesebb kórokozójaként" említi a betegséget. A fertőzés következtében a szőlőtőkék terméshozama 20-50 százalékkal csökkenhet, a beteg növények száma pedig egyik évről a másikra megtízszereződhet. A hivatal igyekszik nyugtatni is, hogy a fitoplazma az emberi egészségre semmilyen veszélyt nem jelent. A Nébih rámutat, hogy a betegség elleni védekezéshez jelenleg nem áll rendelkezésre megfelelő növényvédőszeres eljárás. Terjedését azonban meg lehet állítani, mivel a betegség fő terjesztője az amerikai szőlőkabóca, amely ellen kezelésekkel lehet védekezni. Ahol ez nem megoldott, vagy a védekezés elmarad, ott a tőkék 80-100 százaléka is megfertőződhet, és az erre fogékony fajták néhány év leforgása alatt ki is pusztulhatnak.
A kialakult helyzet komolyságát tükrözi, hogy a kormány összesen 3,8 milliárd forintot különített el a probléma kezelésére és a betegség elleni harcra. Ebből az összegből 1,7 milliárd forintot az őszi és tavaszi permetezésre, 1,3 milliárdot a gazdaságokban található ültetvények kivágására, míg 800 millió forintot drónos felderítési tevékenységekre fognak fordítani. Gulyás Gergely a legutóbbi kormányinfón elmondta, hogy a kórokozó 19 vármegyéből 13-ban már megerősítést nyert, és a 22 történelmi borvidék közül 15-öt már érintett a probléma. Szavai szerint a teljes magyarországi szőlőállomány komoly fenyegetettség alatt áll.
A hét elején Nagy István agrárminiszter nyilatkozott az MTI-nek, hangsúlyozva, hogy a területi szemléket, a felderítéseket és a vegyszeres kezeléseket egy külön elkülönített forrásból fogják finanszírozni. Emellett, ha szükséges, az ültetvények újratelepítését is támogatják – tette hozzá. A cselekvési terv keretében országos felderítési akció kezdődik. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa 6-8 fős szemlecsoportokat alakít, amelyek bejárják a szőlőültetvényeket az ország területén. A Nébih mobil laboratóriuma a helyszíni mérések révén előszűrést végez, hogy pontos képet kapjanak a helyzetről.
A szőlő Magyarországon túl korán érkezik a szüret idejére, ami aggasztó hatással lehet a borok minőségére.
A kórokozó jelentősége kiemelkedő, hiszen szerepel az Európai Unió tagállamainak közös karanténlistáján, ami azt jelzi, hogy a hatóságok komoly figyelmet fordítanak rá. Ennek megfelelően a hazai növényegészségügyi rendeletekben is hangsúlyt kapott. Nem meglepő tehát, hogy az élelmiszerlánc-biztonsági törvény értelmében a kórokozó észlelése kötelezően bejelentendő. Az aranyszínű sárgaság több európai országban évtizedek óta jelen van, nyugati és déli szomszédainknál pedig már évek óta figyelemmel kísérik. Hazánkban először 2013 augusztusában bukkant fel a kórokozó, amikor a Zala Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága felfedezte azt Lenti városának közelében.
Megszólaló borászok véleménye alapján pedig éppen ebben a térségben mondható a legjelentősebbnek a probléma. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) Népszavának elküldött válaszai szerint a területen
Ebben az évben több száz hektárnyi ültetvény szenvedett el fertőzést, és a zalai borvidék több mint 90%-a zárlati intézkedések hatálya alá került. Fontos megjegyezni, hogy ez nem a fertőzött területek összegét jelenti; ha egy beteg tőkét találnak, akkor annak egy kilométeres körzetében szükséges a zárlatot bevezetni.
A helyzet komolyságát jól tükrözi az említett szőlőterületek állapota. A HNT szakemberei hangsúlyozták, hogy a szőlőfajták szinte mindegyike veszélynek van kitéve. Nem számít a szőlő életkora, hiszen bármelyik fajta megfertőződhet, és bizonyos fajták különösen érzékenyek a kórokozókra - tették hozzá. A fertőzés következményei súlyosak lehetnek, akár az egész ültetvény teljes pusztulásához is vezethetnek. Amennyiben a fertőzöttségi arány meghaladja a 30 százalékot, elkerülhetetlenné válik az ültetvény felszámolása. A visszajelzések alapján a Balaton-felvidéki szőlészetek is már erőteljes veszélyben vannak.
A magyarországi borászatok nem éppen fényes időszakot élnek: az alkoholfogyasztás társadalmi megítélése változik, és sokan kezdenek elfordulni tőle. Emellett a partidrogok növekvő népszerűsége is hozzájárul a kereslet csökkenéséhez, ami új kihívások elé állítja a helyi termelőket.
Lapunknak nyilatkozó szakértők arra figyelmeztettek, hogy a helyzet gyorsan drámai fordulatot vehet. Azok a gazdák, akiknek földjei érintettek, egyik pillanatról a másikra elveszíthetik megélhetésüket. Még súlyosabb problémát jelent, hogy ha a kivágott szőlőtőkék újratelepítése mellett döntenek, az új ültetvényeknek legalább 3-4 évbe telik, mire termőre fordulnak. A munka azonban nem állhat meg, így a költségek folyamatosan nőnek, és sokan attól félnek, hogy ha a kártérítések és támogatások nem érkeznek meg időben, végleg elveszítik megélhetőségüket. Információink szerint az Agrárminisztériumban hétfőn egy munkaértekezletet tartottak, amely valójában inkább válságértekezletként funkcionált, ahol szakmai szervezetek vetették fel ezeket a problémákat. A kormányzat úgy tűnik, hogy reagálni kíván, és megoldásokat keres a borászok számára, akiknek a helyzete egyre súlyosabbá válik. A tervek között szerepel, hogy a szőlőjüket elvesztők jövedelempótló támogatásban részesülhetnek, de a részletek még nem világosak. Forrásunk megjegyezte, hogy sürgős szükség lenne erre a segítségre, különben sokan kénytelenek lesznek lakatot tenni pincéik ajtajára.
Elképzelhető, hogy valamit rosszul tudunk erről a betegségről...
Az aranyszínű sárgaság elleni védekezés stratégiáját 2014-ben kidolgozták és közreadták a NÉBIH szakemberei. Már akkor indokoltnak látták, hogy a termelők évente 2-3 alkalommal permetezzenek rovarirtóval a kabócák ellen, tudtuk meg Kun Ágnes, növényvédelmi szakmérnöktől, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének munkatársától. A szőlőtermelők azonban nem fogadták meg ezt az ajánlást, illetve jelentősen elodázták a javasolt védekezések megkezdését. Ugyanis ahhoz voltak szokva, hogy többnyire nem a rovarok veszélyeztetik a szőlőjüket, hanem a gombabetegségek, melyek miatt évente 6-9-szer kell permetezni. Az, hogy még a kabócák miatt is permetezni kelljen, ijesztő volt számukra. Ez érthető, hisz általánosságban elmondható, hogy a rovarölők nagyobb környezeti terheléssel járnak a környezetünkre, mint a gombaölők, ráadásul a - látszólag feleslegesnek tűnő - plusz permetezések jelentősen emelik a termelés költségeit és rontják a szőlő és a bor értékesíthetőségét. A gazdák kicsit talán abban is bízva, hogy az ő ültetvényüket elkerülik ezek a rovarok, nem kezdtek rutinszerűen a kabóca ellen permetezni.
Kun Ágnes hangsúlyozta, hogy a védekezés hiánya önmagában nem elegendő magyarázat arra, miért terjed egyre gyorsabban a fitoplazma-fertőzés az ország nyugati területein. Ráadásul ott is előfordul, hogy a sűrű rovarirtós permetezés ellenére sem sikerül megfékezni a betegség elterjedését. A szakmérnök véleménye szerint lehetséges, hogy a betegségről eddig megszerzett ismereteink nem teljesen helytállóak. Korábban azt feltételeztük, hogy az amerikai kabóca kizárólag lárvaként és kifejlett rovarként képes továbbadni a fitoplazma fertőzést, amikor a szívókája már elég hosszú ahhoz, hogy elérje a szőlő háncsrészét, ahol a fitoplazma megtalálható. A lárvák júniustól válnak erre alkalmassá, ezért ezt az időszakot ajánlott a kabóca elleni permetezés megkezdésére. Érdekesség, hogy a kabóca tojása nem hordozza a fertőzést, így a tavaszi nemzedék nem örökíti át a betegséget az őszi példányokról. Ezért fontos, hogy alaposabban tanulmányozzuk az amerikai kabóca életciklusát, hogy pontosan meghatározhassuk, mikor képes a kórokozót átvinni, és mikor lehetséges a leghatékonyabb védekezés. Emellett kiemelkedően fontos a fitoplazma terjedésének, a szaporítóanyaggal való átvitelének és a különböző szőlőfajták fogékonyságának alapos megértése is – tette hozzá.
Kun Ágnes véleménye szerint lehetséges, hogy nem csupán az amerikai szőlőkabóca terjeszti a fitoplazmát, hanem más kabócafajok is hozzájárulhatnak ehhez a folyamathoz.
Hazánkban 2023-tól kezdődően egyre inkább elterjedt egy újabb, Amerikából érkezett kabócafaj, amelyről eddig a szakirodalom nem számolt be vektorszerepéről a fitoplazma fertőzések terjedésében. Érdekes módon a betegség terjedése éppen akkor gyorsult fel, amikor ez a kabóca is elkezdett megjelenni és elszaporodni a régióban.
A Pécsi Tudományegyetem szőlőültetvényeiben az idei év során három alkalommal hajtottak végre permetezést az amerikai szőlőkabóca ellen. Ennek ellenére a kártevő rajzása sajnos csak korlátozott mértékben fékezhető meg. Az utolsó permetezést a szüret időpontjához igazítva végezték el, ügyelve arra, hogy a szüretelendő szőlőfajták szedését a használt rovarölő szerek élelmezés-egészségügyi várakozási idejének elteltével kezdjék meg. Ezzel együtt idén is akadtak olyan tőkéik, amelyek a fertőzés nyomait mutatták, ezért a szükséges bejelentést megtették a Baranya Vármegyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályán, ahol a hatósági mintavételezés is megtörtént.
A Pécsi Tudományegyetem szőlőültetvényei egyedülálló, 1570 különböző szőlőfajtát magukban foglaló gyűjteményt őriznek. Amennyiben a magyarországi szőlőket valamilyen betegség fenyegetné, ez a génbank nyújtaná a legjobb megoldást, hiszen itt találhatók azok a rezisztens szőlőfajták, amelyek ellenállóbbak lehetnek például a fitoplazma fertőzésével szemben. Tekintettel arra, hogy az aranyszínű sárgaság is komoly veszélyt jelenthet a pécsi ültetvényekre, a kutatóintézet válságtervet dolgoz ki a szőlőfajták védelme érdekében.
Amúgy aligha kérdéses, hogy a fitoplazma fertőzés heves terjedése is egyfajta bizonyíték a globális felmelegedésre, hisz a betegséget terjesztő kabóca dél felől jőve az ezredforduló után érte el hazánkat, és terjedt el rendkívüli sebességgel országszerte.
Az időjárási kihívások és a betegségek elleni védekezés érdekében elengedhetetlen, hogy olyan szőlőfajtákat fejlesszünk ki, amelyek jobban ellenállnak a környezeti stressznek. Az új, ellenállóbb szőlőfajták nemcsak a termés mennyiségét, hanem a borok minőségét is javíthatják, így hozzájárulhatnak a fenntarthatóbb szőlőtermesztéshez.
Jelenleg túltermelési válság van az ágazatban, éppen ezért ezt a helyzetet egy struktúraátalakításra is fel lehetne használni - vélekednek forrásaink. Ehhez viszont valóban szükség lenne arra, hogy minden fertőzött területet kivágjanak és aki az intézkedések alá esik az legalább 5 éves jövedelempótló támogatást kapjon. Ebben az időszakban pedig, kivárva, amíg a betegség eltűnik, vagy visszahúzódik, azaz a legalább 2 éves telepítési tilalmat tartva, olyan új fajtákkal lehetne pótolni az ültetvényeket, amelyek ellenállóbbak és piaci igény is lenne az ezekből előállított borok iránt.