A büntetőfékezések esetszáma figyelemre méltó mértékben emelkedik.

Egy újonnan megjelent kutatás rávilágít arra, hogy a hazai jogszabályokban sürgős igény mutatkozik olyan speciális előírások bevezetésére, amelyek az agresszív vezetőkkel foglalkoznak - olvasható az atv.hu cikkében.

A közúti közlekedés egyik legveszélyesebb jelensége a büntetőfékezés - egy szándékosan kiprovokált közlekedési konfliktus -, amely súlyos balesetekhez is vezethet. Az ismert statisztikai adatok alapján a közúti veszélyeztetések száma Magyarországon 2019-ben 122, 2020-ban 167, 2021- ben 212 darab volt, amelyek egy részét a büntetőfékezéssel kapcsolatos esetek adták.

A Btk. 234. §-a szerint a közúti veszélyeztetés bűntettét követi el az, aki a közlekedési szabályok megszegésével mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki. Ez a cselekmény három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A bírói gyakorlatban a büntetőfékezés ennek a bűncselekménynek a keretében kerül megítélésre.

Molnár Orsolya kutatásai alapján a jelenség hátterében gyakran az agresszió és a düh húzódik meg, amelyet a gépjárművezetők számos indokból táplálnak.

Zerkovitz Dávid közlekedéspszichológus véleménye szerint a sofőrök mentális állapota nem állandó, és idővel módosulhat. Bizonyos körülmények között, mint például egy traumatikus élmény vagy fokozott stressz, ezek a tényezők negatívan befolyásolhatják a vezetési szokásokat. Az agresszív vezetési magatartás gyakran a háttérben rejlő feszültség, harag vagy düh megnyilvánulása, amely lehet tudatos, de sok esetben inkább tudattalan formában mutatkozik meg.

Az agresszió különböző formákban jelentkezhet a közlekedésben, például indulati vagy instrumentális agresszióként. Az indulati agresszió - amely a büntetőfékezés esetében is gyakori - impulzív reakcióként jelentkezik, és célja a másik fél megleckéztetése vagy károkozás.

A büntetőfékezés problémája nem csupán hazánkat érinti. Az Egyesült Államokban a "road rage", azaz a közúti dühöngés jelensége rendkívüli mértékben felerősödött, sőt, olyan szélsőséges formákat ölt, amelyek akár fizikai erőszakhoz is vezethetnek. Romániában a jogalkotók külön jogszabályban foglalkoztak az agresszív vezetés kérdésével, amely magában foglalja a büntetőfékezést is. Magyarországon ugyanakkor még nem léteznek specifikus jogszabályok az agresszív vezetési magatartások kezelésére. A rendőrség viszont aktívan dolgozik azon, hogy kampányok révén felhívja a figyelmet a büntetőfékezés kockázataira és jogi következményeire.