Egyetlen magyar régió lesz, amely kímélheti magát a drámai hőmérséklet-változásoktól - térképes áttekintés.

A jelentős napi hőmérséklet-ingadozás komoly terhet ró a szervezetre, növelve a halálozási kockázatot, különösen a szív- és légzőszervi problémákkal küzdők körében. Ezen túlmenően, az ilyen szélsőséges időjárási viszonyok hátrányosan befolyásolják a kritikus infrastruktúrák, például a nagyfeszültségű elektromos hálózatok működését is. A kutatás során az ELTE szakértői arra is rámutattak, hogy a legnagyobb veszélyeztetettséget a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, valamint a városi lakosság szenvedi el, akik már így is jobban ki vannak téve a hőhullámok hatásainak. A kutatás célja az volt, hogy feltérképezze, mely országrészek küzdenek leginkább a napi hőmérséklet-ingadozással, és ezáltal rámutasson a jövőbeli alkalmazkodási szükségletekre.

A napi hőmérsékleti ingadozások hatása a halálozási arányokra sokkal jelentősebb, mint maguk a szélsőséges hőmérsékletek. Az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói arra kerestek választ, hogyan alakulnak ezek a szélsőséges hőmérsékleti fluktuációk, amelyek próbára teszik a szervezetünket és az elektromos hálózatainkat, és mit várhatunk a következő években.

Szabó Péter és Pongrácz Rita kutatása a hőmérséklet gyors változásaira fókuszál, különösen azokra az esetekre, amikor a hőmérséklet 5-7, illetve 4-5 Celsius-fokkal ingadozik mindössze három órán belül. Az eredményeik szerint az elmúlt ötven év során a hirtelen melegedések és lehűlések előfordulásának gyakorisága drámai mértékben megnövekedett, különösen az áprilisi hónapban, amely már eleve a "szeszélyességéről" ismert. E felfedezések részleteit a Másfélfok által készített összefoglaló tartalmazza.

A kutatók elemzése szerint a március, április, valamint szeptember és október hónapok során tapasztalt gyors felmelegedések a klímaátlaghoz viszonyítva melegebb időszakokban következnek be. Ez a jelenség a globális klímaváltozás következményeként egyre gyakoribbá válik, és jellemzően hideg időszakokat követő dinamikus felmelegedések során figyelhető meg. A gyors lehűlések, amelyek tavasszal és ősszel fordulnak elő, szintén a meleg anomáliák idején tapasztalhatóak, főleg ha a talaj száraz, ami szintén a globális klímaváltozás következményeként gyakoribbá válik. Továbbá, nyáron egy-egy hőhullámot követően, amikor lehűléssel járó frontok vagy zivatarok érkeznek, szintén csapadékot hoznak a térségünkbe.

A kutatók alaposan tanulmányozták, milyen következményekkel járhat, ha az üvegházhatású gázok kibocsátása a jelenlegi ütemben folytatódik 2050-ig. Az általuk végzett elemzés arra utal, hogy

A kutatás egyik figyelemre méltó megállapítása, hogy a Balaton környéke a jelentős átalakulások ellenére is megőrzi nyugalmát, ami valószínűleg még vonzóbbá teszi a régiót a látogatók számára.

A kutatók nemzetközi tanulmányokra alapozva részletesen elemzik a klímaváltozás különböző hatásait, hangsúlyozva, hogy a jelentős napi hőmérséklet-ingadozások megnövelik a halálozási kockázatot, főként a szív- és légzőszervi betegségek esetében. Ezen mérések alapján újabb terhek nehezedhetnek az egészségügyi ellátórendszerre. Egy friss vizsgálat rámutatott, hogy az éghajlatilag hozzánk közel álló országokban az elmúlt évtizedek során 4-6 százalékkal emelkedett a halálozási kockázat a növekvő napi hőmérséklet-variabilitás következtében. Ez a szám jelentősen meghaladja az extrém alacsony vagy magas hőmérsékletek által kiváltott kockázatokat.

A döntéshozóknak a klímaváltozással kapcsolatos alkalmazkodási stratégiák kidolgozása során nem csupán a hőhullámokkal kell foglalkozniuk, hanem figyelembe kell venniük a gyors nappali hőmérséklet-ingadozások egészségügyi és egyéb közvetett következményeit is. Ez világosan rámutat arra, hogy a szén-dioxid és más üvegházhatású gázok emberi tevékenységből eredő kibocsátásának azonnali, globális szintű csökkentése közös érdekünk. Ezt a véleményt osztja Szabó Péter és Pongrácz Rita is.