Az egészségügyi dolgozók egyre inkább hiánycikké válnak, ami komoly kihívások elé állítja a rendszert. De van remény: léteznek megoldások, amelyek segíthetnek ezen a kritikus helyzeten!

Az utóbbi évek során számos változás történt, de a magyar egészségügy és a lakosság egészségi állapota még mindig hagy kívánnivalót maga után. Az orvosok és ápolók megtartása komoly kihívást jelent, sokan elhagyják a szakmájukat, pedig vannak olyan innovatív megoldások, amelyekkel jelentős javulást lehetne elérni az intézmények működésében, vagy legalábbis a munkatársak mindennapi tapasztalataiban. Erről beszélgettünk dr. Velkey György Jánossal, a Magyar Kórházszövetség elnökhelyettesével.
A magyar egészségügy helyzete az elmúlt években számos kihívással nézett szembe, és sok szempontból érdemes más európai országokkal összehasonlítani. Az egészségügyi rendszerünk többször küzdött forráshiánnyal, a szakemberhiány pedig különösen égető problémát jelentett, ami a minőségi ellátásra is hatással volt. Az utóbbi időszakban a COVID-19 világjárvány rávilágított a rendszer gyengeségeire, ugyanakkor lehetőséget is teremtett a fejlesztésekre. Amennyiben más európai országokkal vetjük össze a helyzetet, láthatjuk, hogy míg például a skandináv országokban az egészségügyi ellátás általában magas színvonalú és könnyen hozzáférhető, addig Magyarországon a várólisták és a szolgáltatások elérhetősége néha még mindig problémás. Az állami egészségügyi rendszer mellett a magánegészségügy szerepe is növekszik, sokan keresnek alternatív megoldásokat a gyorsabb és színvonalasabb ellátás érdekében. Összességében elmondható, hogy a magyar egészségügy folyamatos fejlődésre szorul, és bár az elmúlt években történtek pozitív lépések, még mindig sok a tennivaló ahhoz, hogy a lakosság egészségi állapota és az ellátás színvonala a nemzetközi szinten elvárt szintet elérje.
A globális színtéren, így Európában és Magyarországon is, a szociális jóléti állam, és különösen az egészségügyi rendszer, komoly válsággal néz szembe. Az egészségipar folyamatos innovációi és a korszerű technológiák fejlődése egyre inkább távolítják el a szolgáltatásokat a lakosság széles rétegeitől. Az egészségügyi szektor költségvetése a nemzeti gazdaságok forrásainak jelentős részét emészti fel. Ezzel párhuzamosan azonban az ápolók és orvosok száma is drámaian csökken, hiszen a hosszú képzési idő, a magas bérköltségek, valamint a megfelelő motiváció fenntartása komoly kihívásokat jelent.
Magyarország is számos kihívással néz szembe, különösen az egészségügy területén, ahol a mérsékelt hazai GDP-hez viszonyítva viszonylag alacsonyabb arányban fordítunk forrásokat. Ez a helyzet folyamatos hiánygazdálkodást eredményez, amely megnyilvánul a kórházak adósságának növekedésében és a gazdálkodási problémákban, valamint az ápolói és más szakmák bérviszonyaiban tapasztalható feszültségekben. A közellátás színvonala is szenved a forráshiány miatt. Az utóbbi években számos erőfeszítést tettek, hogy javítsák a helyzetet, legyen szó az orvosi és ápolói bérek emeléséről, a kórházak adósságainak rendezéséről, vagy a finanszírozási és szolgáltatási feltételek igazságosabbá tételéről. Mindazonáltal a társadalmi elégedetlenség egy felfokozott politikai légkörben különösen érezhető, ami nem kedvez a szakmai munka elismerésének, noha az valójában jóval magasabb színvonalú, mint a szolgáltatások általános minősége.
Ezt a helyzetet tovább súlyosbítja, hogy hazánkban sajnos sokan küzdenek egészségügyi problémákkal, mivel a magyar társadalom körében az egészségtudatosság még mindig nem terjedt el kellő mértékben. Vagy talán már túlléptünk ezen?
Nagyon nagy a különbség a magyar társadalom egyes csoportjai között az egészségtudatosság és az egészségértés tekintetében is. A tudatosabb társadalmi csoportok, különösen a nagyobb városok értelmiségi körei és a fiatalok jelentős csoportjai egyre nagyobb figyelmet fordítanak az egészségük fenntartására. Látjuk, hogy az aktív tömegsport, az egészséges étkezés, a képernyőfüggőséggel kapcsolatos erőfeszítések vagy akár más szenvedélybetegségek megelőzése, sőt még a dohányzással kapcsolatos egészségnevelés is egyre nagyobb körökben figyelmes meghallgatásra talál. Ugyanakkor a magyar társadalomban máig sikk a tradicionális egészségtelen étkezés és italfogyasztás, a dohányzás és a mozgásszegénység. Van egy nagyon jelentős társadalmi réteg, aki a kampányokkal nem érhető el, de legalábbis befolyásolhatatlannak látszik. Sajnos az egészségügyben való jártasság se jó, ebben a közbeszéd pesszimista hangulata is igen romboló.
Nem igazán lehet könnyű ebben a helyzetben dolgozni, mégis mivel lehet motiválni az egészségügyi munkatársakat?
A Magyar Kórházszövetség, a Bethesda Gyermekkórház tudására építve és a Belügyminisztérium támogatásával, immár három éve egy átfogó egészségfejlesztési programot valósít meg tagkórházaiban. Ezen időszak alatt számos egészségügyi dolgozót sikerült elérnünk, akik közül sokan lelkesedéssel fogadják a mentálhigiénés és dietetikai tanácsokat, valamint az aktív életmódot ösztönző programokat. Többen sikeresen leszoktak a dohányzásról, és a kórházi szűrőprogramok is jelentős népszerűségnek örvendenek. Tapasztalataink alapján munkatársaink tudatában vannak a hiányosságaiknak, a túlterheltségnek és a stressz okozta káros hatásoknak, amelyeket a programhoz kapcsolódó egészségfelmérések pontosan is tükröznek. Bízunk benne, hogy az egészségkultúra kórházi szintű fejlesztése folytatódik, és ennek kedvező hatása nemcsak az egészségügyi dolgozókra, hanem a betegekre és hozzátartozóikra is kiterjed.
Számos izgalmas lehetőség kínálkozik a támogatásra, legyen szó kórházi programok kidolgozásáról, az egészséges életvitelhez szükséges eszközök beszerzéséről, vagy éppen az egészséges táplálkozás népszerűsítéséről. Ezen kívül fontos az egészséges környezet kialakítása is, amely magába foglalja egy zöld kórházi koncepció megvalósítását. Mindezek megvalósítása rengeteg kreatív megoldást és erőforrást igényel.
Jó megoldás lehet egy vállalati program is? Például, idén már második alkalommal hirdették meg a "BioTechUSA az Egészségéért Díjat", amely során egészségügyi szervezetek pályázhatnak többmilliós támogatásra. A kezdeményezésben a Magyar Kórházszövetség is részt vesz szakmai partnerként. Miért döntöttek úgy, hogy csatlakoznak?
A BiotechUSA-cégcsoporttal már hosszú évek óta szoros, együttműködő kapcsolatban állunk. Emlékszem, hogy a közös munkánk az egészséges étrendkiegészítők adományozásával kezdődött, ami számomra különösen örömteli volt, hiszen sportolóként magam is nagyra értékelem ezeket a termékeket. Hamarosan felfedeztük, hogy hasonló értékeket képviselünk, és közös elköteleződésünk van a társadalom egészségtudatosságának növelésében, különösen az egészségügyi szakemberek támogatásában. Ezért természetes számunkra, hogy együtt dolgozunk innovációkon, folyamatosan keressük a legjobb megoldásokat ezen a fontos területen.
Miért érdemes pályázni egy ilyen díjra? Ön mit gondol? A díjak nemcsak elismerést hoznak, hanem lehetőséget is adnak arra, hogy a munka és az elkötelezettség gyümölcse valóban megmutatkozhasson. Emellett a pályázat révén új kapcsolatokra tehet szert, és tapasztalatokat cserélhet más szakemberekkel. Egy díj elnyerése motiváló erővel bír, és segíthet a további fejlődésben. Az ilyen lehetőségek általában nemcsak a szakmai, hanem a személyes növekedést is elősegítik. Ön szerint milyen hatással lehet az életünkre egy ilyen elismerés?
A kórházakban, szakrendelőkben és alapellátásban rengeteg kiváló ötlet születik, és számos jó gyakorlat már el is indult. Azonban ahhoz, hogy ezek megvalósuljanak, és másokat is inspiráljanak, elengedhetetlen a megfelelő források és a nyilvánosság biztosítása. Örömmel tölt el minket, hogy hozzájárulhatunk ezeknek a jószándékú és szakszerű kezdeményezéseknek a népszerűsítéséhez.