Az ELTE határozottan elhatárolódott Fleck Zoltán kijelentéseitől, és erre a fenntartó minisztérium is reagált.

Ahogyan azt már említettük, Fleck Zoltán megnyilatkozása jelentős visszhangot keltett. Az ELTE jogi karának tanára a Tisza Sziget rendezvényén fejtette ki véleményét, amely szerint ha az ellenzék győzedelmeskedne a választások során, akkor a nyertes pártnak akár zsarolási és fenyegetési módszereket is alkalmaznia kellene a köztársasági elnökön, hogy biztosítsa a kormányalakításhoz szükséges támogatást.
Az egyetem korábban úgy reagált, hogy "Fleck Zoltán a szóban forgó rendezvényen nem az ELTE oktatójaként lépett a nyilvánosság elé", "az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara nem kommentálja munkatársainak magánemberként kifejtett véleményét", de később elhatárolódtak.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem tiszteletben tartja a véleménynyilvánítás szabadságát, így az egyetemi polgárok egyetemen kívül kifejtett magánvéleményét nem korlátozhatja. Ugyanakkor az egyetem vezetése elvárja minden egyetemi polgártól, hogy a jogszabályok keretei között és felelősségteljesen éljen ezzel a jogával
- tájékoztatott az Eötvös Loránd Tudományegyetem keddi nyilatkozatában.
Még a magánszakmai kifejezések esetében is elengedhetetlen, hogy tudatában legyünk annak, hogy a megfogalmazott vélemények széles társadalmi hatással bírhatnak, és befolyásolhatják az emberek viselkedését. Éppen ezért az egyetem vezetése határozottan elutasítja és távolságot tart attól, hogy bármilyen formában, akár politikai magánvéleményként is, közjogi méltóságok, politikai személyiségek vagy más egyének "zsarolása" vagy "fenyegetése" politikai eszközként szerepeljen az egyetemi közösség nyilatkozataiban.
- olvasható az ELTE közleményében, amelyben megjegyezték, hogy "különösen igaz ez egyetemi hallgatók oktatásában és a szélesebb társadalmi vélemény formálásában részt vevő egyetemi oktatók esetében".
A Magyar Nemzet megkeresésére reagálva a Kulturális és Innovációs Minisztérium, mint az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) fenntartója, hangsúlyozta, hogy senki sem engedheti meg magának, hogy következmények nélkül cselekedjen. Ez a válasz Fleck Zoltán, az egyetem jogi karának oktatójának kijelentéseire érkezett.
A közjogi méltóság megfenyegetése súlyosan sérti az alapvető erkölcsi és jogi normákat Magyarországon. Ilyen cselekményeknek következmények nélkül nem szabad maradniuk. Különösen elítélendő, ha ezt egy jogi végzettséggel rendelkező egyetemi oktató teszi, aki nemcsak hogy a jogot oktatja, hanem az etikai elveket is köteles képviselni, hiszen az egyetemének értékrendszere ezt megköveteli.
- hangoztatta az ELTE fenntartója, a Kulturális és Innovációs Minisztérium. Hangsúlyozták, hogy az egyetem etikai kódexe világosan meghatározza: "az etikai normák betartása elengedhetetlen, legyen szó az egyetem keretein belüli vagy azon kívüli tevékenységekről".
A jogász azt mondta, hogy bár az alkotmány szerint a köztársasági elnök akár a vesztes párt vezetőjét is felkérheti kormányalakításra, ezt a választók nem hagynák annyiban. Fleck ekkor tette azt a vitatott kijelentést, hogy "forradalomra van szükség, nem kormányváltásra" - ez a mondat vált a későbbi vita központi elemévé.
Sulyok Tamás köztársasági elnök reagált Fleck kijelentéseire, és éles kritikát fogalmazott meg. "Mire vágyik, Fleck kolléga? Utcai összecsapásokra, forradalmi megmozdulásokra?" - kérdezte az államfő, aki alkotmánysértőnek és erőszakra uszítónak minősítette a jogász szavait. Sulyok úgy véli, hogy Fleck "demokráciát követel, miközben egy közös bűncselekmény elkövetésére hívja fel a társadalmat." Ezzel arra utalt, hogy szerinte a jogász a tömeges jogszegésre való felhívással veszélyes vizekre evez.
A jogász szavaira Bayer Zsolt blogbejegyzésben reagált. A publicista "elmebeteg, rohadék gazembernek" és "gátlástalan baromnak" nevezte a jogászt, majd "potenciális leninfiúként" jellemezte. "Azonnal kirúgni az ELTE jogi karáról ezt a rohadékot! Ezt a mocskos Foltot!" - követelte, megkérdőjelezve, hogy meddig tűri el az állam, hogy egy általa fenntartott egyetemen ilyen nézeteket valló oktató dolgozzon.