Elkészült Európa talajsótartalom-térképe – a magyar kutatók hozzájárulása a tudományos közösséghez Európa talajsótartalom-térképe mostantól elérhető, és a magyar kutatók jelentős szerepet játszottak ennek a fontos tudományos eszköznek a kialakításában. A

A talajaink másodlagos elszikesedésének kockázata jelentős mértékben megnőtt.

Csaknem 20 ezer feltalajminta elemzése nyomán készítették el Európa talajainak sótartalomtérképét egy nemzetközi kutatás során. A tanulmányban a talaj sótartalmának térbeli eloszlását vizsgálták. Az eredmények segítik a fenntartható talajgazdálkodást és az élelmiszer-biztonságot.

A magyar kutatók által végzett vizsgálatok alapján hazánk termőtalajainak sótartalma az európai országok között közepes szintet képvisel. Ennek ellenére fontos figyelmeztetni a másodlagos elszikesedés kockázatára, amely komoly veszélyt jelenthet a talajok egészségére és termékenységére.

A talajok védelme kulcsfontosságú feladatunk, hiszen ezek az élet alapját képezik.

A fenntartható élelmiszer-termeléshez szükséges termőföldekre globálisan egyre fokozódó nyomás nehezedik, amelyet a talajromlás, éghajlatváltozás és vízhiány okoz. Ezért elengedhetetlen, hogy kiemelt figyelmet szenteljünk a talajok védelmének és fenntartható kezelésének, hiszen ez kulcsfontosságú a jövő élelmezésbiztonságának biztosításához.

Mivel a világ népessége várhatóan a jövőben is növekedni fog, szükség van az erőforrásaink felmérésére és az eszközök biztosítására a pontos és gyors talajmonitorozáshoz. A talajromlás, a szárazság, a szélsőséges időjárás és a különböző szennyeződések miatt világszerte komoly veszélynek vannak kitéve a termőtalajok, és fennáll annak a veszélye, hogy hosszú távon nem tudják kielégíteni az egyre nagyobb élelmiszerszükségletünket.

A JRC European Commission vezetésével egy nemzetközi kutatócsoport dolgozott az európai talajok sótartalmának térbeli eloszlásának modellezésén. A projektben a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének (HUN-REN ATK TAKI) neves kutatói, Balog Kitti és Szatmári Gábor mellett olyan intézmények is részt vettek, mint a University College London, a CSIC Centro de Investigaciones sobre Desertificación-CIDE Valencia, az Aarhus University, a TEAGASC Dublin, az Agricultural University of Athens, az Isparta University of Applied Sciences, valamint a University of Palermo. Az eredmények a Geoderma című szakmai folyóiratban kerültek publikálásra. A kutatás alapját az Európai Unió földhasználati és felszínborítási statisztikai keretfelmérése, a LUCAS talajmonitoring adatai képezték, amelyek közel 20.000 felszíni talajmintát tartalmaznak.

A talaj sótartalmának térbeli eloszlását bemutató térkép - forrás: HUN-REN ATK TAKI.

A gazdálkodók és a szakemberek könnyebben azonosíthatják a problémás területeket

Az Európai Bizottság ambiciózus terve szerint 2050-re Európa elsőként válhat klímasemleges kontinenssé, és ebben a folyamatban a talajok védelme kiemelt jelentőséggel bír. A javaslat részeként megfogalmazott stratégia a fenntartható élelmezésbiztonságra összpontosít, ami alapvető fontosságú a jövő élelmiszertermelése szempontjából. A magyar kutatók által végzett nemzetközi felmérés segíthet a talajok megóvásában, valamint elősegítheti a tudatosabb és fenntarthatóbb talajhasználat kialakítását.

A talaj sótartalmának térbeli eloszlását bemutató térkép az európai szinten elérhető legkorszerűbb és legpontosabb információkat nyújtja, amely 500 méteres felbontású. Az adatok a LUCAS 2018-as felméréséből származnak, amely az uniós monitoring adatbázis része. Ennek a részletes információnak köszönhetően a gazdálkodók és a szakértők sokkal könnyebben azonosíthatják a sóval érintett problémás területeket, valamint kiválaszthatják azokat a művelési módszereket, amelyek a legjobban illeszkednek a talaj sóállapotához.

A kutatók a felmérés során azt tapasztalták, hogy a kontinens északi részén és az atlanti térségben a sófelhalmozódás természetes folyamatok következménye. Míg a mediterrán és déli régiókban az emberi tevékenységek (például az öntözés és a nem megfelelő vízelvezetés), a parti sávban pedig a tengervíz behatolása játszanak kulcsszerepet.

Cikkünk folytatódik az ajánló alatt: Nem elhanyagolható, hogy 50 hektáros területet vagy csupán 6,5 hektárt szükséges permetezni. +VIDEÓ Hirdetés

Öntözőrendszer 2-3 éves megtérüléssel? + VIDEÓ Hirdetés

Ne hagyd, hogy a tárolás miatt csússzon el a profitod! +VIDEÓ Hirdetés

Fokozd mezőgazdasági gépeid hatékonyságát, miközben minimalizálod a karbantartási kiadásokat! Fedezd fel innovatív megoldásainkat, amelyek segítségével optimalizálhatod a munkafolyamatokat és hosszú távon megtakarítást érhetsz el! Ne hagyd ki ezt a lehetőséget!

Fedezd fel a csepegtető öntözés forradalmian új előnyeit! Csökkentett gyomirtó szerhasználat és jelentős vízmegtakarítás – mindez elérhető egyetlen öntözési módszerrel. Nézd meg a videónkat, és tudd meg, hogyan teheted fenntarthatóbbá kertedet! +VIDEÓ Hirdetés

A talajfertőtlenítés nagyágyúi - Heti Körkérdés Extra Hirdetés

Elképesztő, hogy az öntözővíz minősége milyen mértékben határozza meg a termés mennyiségét! +VIDEÓ Hirdetés

Öntözz, hogy ősszel a kombájn a te földeden dolgozhasson! + Nézd meg a videót!

A magas talajsótartalom kedvezőtlenül befolyásolja a mezőgazdasági termelést, mivel csökkenti a növények vízfelszívódását és tápanyagfelvételét.

A legújabb európai talajsótartalom-térkép alapján Magyarország termőtalajai sótartalma közepes szintet képvisel. Ugyanakkor aggasztó a lehetőség, hogy a talajaink sótartalma növekedni kezd. A "másodlagos szikesedés" jelensége olyan folyamatot jelöl, amelynek során az eredetileg nem szikes területeken, a természeti viszonyok változása vagy az emberi beavatkozás következtében sók halmozódhatnak fel.

Magyarországon a talajok szikesedését több tényező is elősegíti. Például, amikor nem megfelelő minőségű vagy mennyiségű víz használatával öntözünk — különösen, ha sós talajvizet alkalmazunk — a talajvíz szintje megemelkedhet, ami a sók felhalmozódásához vezet. Továbbá, a nem hatékony vízgazdálkodás és a helytelen talajművelési módszerek is hozzájárulnak a problémához. Ezen kívül az egyre gyakoribb aszályos időszakok miatt fokozódik a talaj párolgása, amelynek következtében a talajvízben oldott sók a feltalajba kerülnek, súlyosbítva a szikesedés folyamatát.

A talaj sótartalma kulcsfontosságú tényező, amelyre nem árt fokozott figyelmet fordítani, hiszen a magas sókoncentráció számos negatív következménnyel járhat a mezőgazdasági termelés szempontjából. A túlzottan sózott talaj megnehezíti a növények vízfelvételét, ami végső soron növekedési zavarokhoz és terméscsökkenéshez vezethet. Ezen kívül a sógátak gátolják a csírázási folyamatokat, és rontják a növények tápanyagfelvételét is. A sófelhalmozódás következtében a talaj szerkezete is romlik, mivel a sók csökkentik a talaj víz- és levegőáteresztő képességét, ami tovább súlyosbítja a növények fejlődésének feltételeit.

A legújabb európai talajsótartalom-térkép alapján Magyarország termőtalajainak sótartalma mérsékelt szinten áll. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagynunk a sótartalom esetleges növekedésének kockázatait, amelyek a jövőbeni termelésünket is befolyásolhatják. - kép forrása: pixabay.com

A magas sótartalom nemcsak a talaj minőségét befolyásolja, hanem a mikrobiális aktivitásra is negatív hatással van. A sóérzékeny fajok elpusztulhatnak, lehetővé téve, hogy sótűrő baktériumok és gombák telepedjenek meg a területen, amelyek viszont nem járulnak hozzá aktívan a talaj tápanyagkörforgásához. Ennek következményeként az olyan érzékeny növények, mint a gabonafélék vagy a zöldségek, különösen súlyos károkat szenvedhetnek el. E problémára a HUN-REN ATK TAKI kutatói is felhívták a figyelmet.

Elengedhetetlen a talaj optimális vízelvezetésének megteremtése.

A szakértők véleménye szerint a talajok sótartalmának növekedését úgy tudjuk hatékonyan megelőzni, ha alacsony sótartalmú vízforrást használunk az öntözéshez, és figyelmet fordítunk az öntözővíz mennyiségének és időzítésének optimalizálására. Emellett kulcsfontosságú a talaj megfelelő vízelvezetésének megteremtése, amely segít elkerülni a talajvíz szintjének emelkedését és a sók felhalmozódásának problémáját.

Ha a szikesedés jeleit tapasztaljuk, a kutatók szerint a talaj javítására is nagy gondot kell fordítanunk. Kalciumtartalmú talajjavító anyag (gipsz, mész) hozzáadásával kiszoríthatjuk a nátriumionokat a talajkolloidok felületéről, így a talaj kémiai és fizikai adottságai is javulnak. Tömődött, rossz vízvezetésű talaj esetén mélylazítással biztosíthatjuk a megfelelő drénviszonyokat. Szerves anyagok hozzáadásával pedig elősegíthetjük a sók kimosódását és csökkenthetjük a további szikesedés kockázatát.

Indexkép forrása: pixabay.com