Eric Schmidt az MI-vel való visszaéléseket rendkívül aggasztónak és kockázatosnak tartja.

A Google egykori elnöke és vezérigazgatója úgy véli, hogy a finomhangolt szabályozások helyett a valóban veszélyes, rosszhiszemű alkalmazások megelőzésére kellene nagyobb figyelmet fordítani, hiszen ezek súlyos következményekkel járhatnak.

A Google egykori vezetője, Eric Schmidt, aggasztó módon utalt a mesterséges intelligencia rosszhiszemű felhasználásának potenciális veszélyeire, amelyeket katasztrofális következményekkel járhat. A BBC Radio 4-nek adott interjújában felhívta a figyelmet arra, hogy olyan országok, mint Észak-Korea, Irán vagy Oroszország, a technológiát akár fegyverprogramjaik felgyorsítására is alkalmazhatják, sőt, biológiai támadásokhoz is felhasználhatják. Schmidt hangsúlyozta, hogy a legfélelmetesebb fenyegetések nem feltétlenül a közbeszéd témáit képezik, hanem a szintén létező, rendkívüli kockázatok, amelyekre érdemes lenne jobban odafigyelni.

A párizsi Artificial Intelligence Action Summit során Schmidt egy figyelemre méltó párhuzamot vont a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokkal, kiemelve, hogy a modern élet bizonyos aspektusait könnyedén felhasználhatják ártatlan emberek ellen. Ebből kifolyólag arra figyelmeztette a kormányokat, hogy fokozott figyelemmel kísérjék az MI-kutatás élvonalában álló technológiai magánvállalatokat. Schmidt véleménye szerint a technológiai vezetők általában tisztában vannak a mesterséges intelligencia társadalmi következményeivel, azonban lehet, hogy "más értékek mentén értékelik" azokat, mint ahogyan a kormányok tennék.

Schmidt emellett támogatta azokat az exportellenőrzéseket, amelyeket Joe Biden egykori amerikai elnök vezetett be a fejlett mikrochipek értékesítésének korlátozása érdekében. Ugyanakkor, akárcsak JD Vance amerikai alelnök a csúcstalálkozón, ő is a túlszabályozás ellen foglalt állást. Schmidt véleménye szerint Európa szigorú szabályozási politikájának csupán annyi következménye lesz, hogy a kontinens lemarad az mesterséges intelligencia (MI) területén betölthető úttörő szerepekről. Szerinte az MI-revolúció, amelyet az elektromosság óta a legnagyobb változásnak tart, valószínűleg nem Európában fog kibontakozni.

Nem tűnik fel a közös alap.

A megjegyzések is azoknak az állásfoglalásoknak a sorába illeszkednek, amelyek egyre szaporodnak a mesterséges intelligencia kettős felhasználási lehetőségeiről. Azt látszólag mindenki elfogadja, hogy a technológia különös kockázatokat hordoz a mélyhamisítástól egészen az autonóm fegyverekig, ha nem sikerül védekezni a visszaélések ellen. Schmidt ebben azt a köztes megközelítést képviseli, ami úgy kezelné a rizikót, hogy közben nem fojtja meg az innovációt, bár erre nincs sok remény a nemzetközi összefogás és az abból fakadó biztosítékok nélkül.

A 57 ország részvételével megrendezett AI Action Summit során született egy megállapodás az mesterséges intelligencia inkluzív fejlesztéséről, amelyet olyan jelentős nemzetek, mint az Európai Unió, Kína, India, valamint az Afrikai Unió képviselői is támogattak. Azonban az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság nem írták alá a nyilatkozatot, mivel véleményük szerint a dokumentumból hiányzott a "gyakorlati egyértelműség", és nem foglalkozott a nemzetbiztonság szempontjából lényeges kérdésekkel. Az Európai Unió a fogyasztóvédelmet helyezné a középpontba, míg az amerikai és brit álláspont inkább az "agilisabb, innováció-vezérelt stratégiák" irányába mutat.