Ez a kedves kis lény 2025-ben nyerte el az év emlőse címet!

A 2025-ös év emlősének választották a magyar szöcskeegeret, egy rendkívül ritka és barátságos kis emlőst. Ennek a különleges állatfajnak a megóvása és védelme kulcsfontosságú feladatként szerepel, hiszen fennmaradása jelentőséggel bír a természetes ökoszisztéma egyensúlyának megőrzésében.
A Magyarországon honos szöcskeegér, amelyet 2025-ben az év emlősének választottak, figyelemre méltó életmódjával és ritka megjelenésével hívja fel magára a figyelmet - számol be róla a Femina. A vadon élő állatok védelmét és kutatását népszerűsítő Vadonleső Program, melyet az Agrárminisztérium és a Herman Ottó Intézet irányít, aktívan támogatja ennek a különleges fajnak a megőrzését. Az évtizedekig eltűntnek vélt szöcskeegér nemcsak szokásaival, hanem genetikai és morfológiai eltéréseivel is megkülönböztethető a megszokott egérfajtákhoz képest.
Az ezredforduló tájékán még meglehetősen keveset tudtunk a szöcskeegérről, amely, nevével ellentétben, nem áll rokonságban a közönséges egerekkel. A magyar szöcskeegér télen álomba merül, évente csupán egyszer hoz utódokat, és táplálkozásának fő forrását a rovarok jelentik. "Békés természetű, nem harap, és nem igyekszik elmenekülni" – hívják fel a figyelmet a szakértők. Az egykor szaporán elterjedt faj a környezeti változások és az élőhelyek eltűnése következtében mára ritkává vált. A faj létezésére először a baglyok köpetének vizsgálatával derült fény, mivel a baglyok által lenyelt zsákmány emészthetetlen részeit pihenőhelyeik közelében kiszórják.
A kutatók 2006-ban a Borsodi-Mezőségben fogták el az első élő szöcskeegeret, amely újra megerősítette, hogy ez a különleges faj nem tűnt el véglegesen. Azóta a kutatások folytatódnak, és felfedezték, hogy a magyar szöcskeegér egy különálló faj, amely eltér a keleti sztyeppéken található rokonaitól.
Jelenleg két apró állomány él belőle, az egyik a Borsodi-Mezőségben, a másik pedig Kolozsvár melletti területen található. A két állomány genetikai különbségei miatt az erdélyi szöcskeegér nevet kapta.
A Herman Ottó Intézet munkatársai arra figyelmeztetnek, hogy a faj védelme érdekében fontos, hogy a szakemberek alaposan megismerjék a szöcskeegér környezeti igényeit és megalkossák a szükséges megőrzési terveket. A kutatások folytatódnak, hogy biztosítsák a magyar szöcskeegér fennmaradását és védelmét.