Bemutatkozik a szupersaláta: egy ínycsiklandó újítás, amely forradalmasítja az egészséges táplálkozást!

Spanyol kutatók olyan salátát fejlesztettek biotechnológiai módszerekkel, amelyik harmincszor annyi tápanyagot tartalmaz, mint a zöldségesnél kapható egyszerű saláta. Egy ilyen növény megoldást jelenthet sokak vitaminellátására.

A béta karotin (az egyik karotinoid, azaz természetes pigment) nagyon fontos az ember számára, ezt alakítja ugyanis át a szervezet A-vitaminná, aminek viszont nagyon fontos szerepe van az immunrendszer, valamint a szem és a látás egészségében. Sokféle étel tartalmaz béta karotint, és a kiegyensúlyozott táplálkozás, sok zöldségfogyasztás mellett hozzá is jutunk a megfelelő mennyiséghez.

Sajnos nem mindenki számára elérhető a változatos táplálkozás, és az A-vitamin hiánya komoly problémát jelent: több százezer gyermek látása romlik a fejlődő országokban a vitaminhiány következtében. Az A-vitaminnal való étrend-kiegészítés vagy a vitaminban gazdag élelmiszerek fogyasztása segíthetne, ám ezek a megoldások sok esetben drágák vagy nem kivitelezhetők. Egy ígéretes alternatívát jelenthet a biofortifikáció, amelynek során az élelmiszernövények tápanyagtartalmát fokozzák.

Ezen az úton indultak el a Valenciai Műszaki Egyetem Növénymolekuláris és Sejtbiológiai Intézetének a kutatói is: azonban a korábbiakkal ellentétben nem a magvakra és a gumókra (azaz a nem fotoszintetikus szövetekre), hanem a leveles részekre összpontosítottak. A levelekben található karotinoidok, köztük a bétakarotin, segítenek elnyelni a fényt, és megvédik a kloroplasztiszokat, azaz a fotoszintézis helyszínét a túlzott napfény által okozott károsodástól - magyarázza a ZME Science. A kutatók géntechnológiával próbáltak megnövelni a karotinoidszintet a levelekben, azonban ez cseppet sem bizonyult egyszerű feladatnak. Fennáll ugyanis a veszélye a karotinoidok és a klorofillok közötti kényes egyensúly megzavarásának, ami negatívan befolyásolhatja a növények növekedését és fotoszintézisét.

A kutatócsoport két alapvető módszert alkalmazott. Az első megközelítés során a béta-karotin a levélsejtek citoszoljában termelődött, nem pedig a fotoszintézis színhelyéül szolgáló kloroplasztiszokban. Ezzel a megoldással sikerült elkerülni a kloroplasztiszok karotinoid-egyensúlyának felborulását. A második módszer lényege az volt, hogy a kloroplasztokat kromoplasztokká alakították át, amelyek a növények különböző részeiben, például a sárgarépa gyökereiben és a paradicsom gyümölcseiben található karotinoidok tárolásáért felelnek. Ehhez a kutatók egy speciális bakteriális enzimet alkalmaztak, amely gátolta a kloroplasztiszok fotoszintetikus tevékenységét, így alakítva át őket karotinoid-tárolókká.

A két stratégia ötvözésével ötszörös növekedés érhető el a béta-karotin szintjében a kezeletlen levelekhez viszonyítva. Amikor a növényeket erőteljes fénynek tették ki, a biológiailag hozzáférhető bétakarotin szintje akár harmincszorosára is nőtt. Ez a folyamat a salátalevelek jellegzetes aranyszínű megjelenését eredményezte. A kutatók a salátát választották, mivel ez egy széles körben elterjedt alapanyag az étrendekben, amely már eleve tartalmaz néhány karotinoidot, és különböző éghajlati viszonyok között is jól termeszthető. Ugyanakkor a kifejlesztett módszert számos más leveles zöldség esetében is alkalmazni lehet.

Ha a jövőben is érdeklik a hasonló témák, ne habozzon, és kövesse a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát, ahol mindig naprakész információkat talál a legújabb tudományos felfedezésekről!