Parajdon fennáll a régi bánya beomlásának kockázata, ezért külföldi szakértők érkeztek, hogy segítsenek a problémák megoldásában.

A magyar, német, spanyol és holland szakértők együttműködnek román kollégáikkal a megoldás keresésében, miután Románia a parajdi incidens következtében aktiválta az európai katasztrófavédelmi mechanizmust. Ezt a gazdasági miniszter jelentette be, aki szerdán Mircea Fechet környezetvédelmi miniszterrel közösen végezte el a helyszíni szemlét.

Ivan figyelmeztetett arra, hogy fennáll a veszélye a régi bánya tetejének beomlásának, ami valószínűleg meg fog történni, de nem azonnal; hetek, akár hónapok is eltelhetnek, és a munkagépeket nem kívánják a folyamat felgyorsítására használni. Ennek ellenére az új bányarész, amely turisztikai szempontból is fontos, nem szenved el hátrányt. Jelenleg zajlik a Korond-patak elterelése, és a környezetvédelmi, vízügyi, valamint bányászati szakemberek együttműködnek azon, hogy a bányát elöntő víz kiszivattyúzása a lehető legkevesebb kárt okozza a környezetben és a gazdaságban – tájékoztatott a miniszter.

A tárcavezető említette, hogy a parajdi katasztrófát követően jelentést kért a szaktárcához tartozó összes bányászati vállalattól, hogy feltérképezze a felmerülő problémáikat és a szükséges intézkedéseket.

Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter felhívta a figyelmet a Korond-patak és a Kis-Küküllő vízének magas sótartalmára, elismerve, hogy ez ökológiai katasztrófához vezethet. Emlékeztetett: literenként egy grammnyi só halpusztulást okoz a folyóvizekben, két grammnál pedig a teljes elővilág elpusztul.

Július elsejéig tervezik befejezni a patak elterelését, amely remélhetőleg megoldja a felmerült problémákat. A Kis-Küküllő sótartalmának emelkedése következtében 16 Maros megyei településen a vezetékes víz nem alkalmas ivásra, ezért a hatóságok ivóvizet biztosítanak a lakosság számára.

Fechet hangsúlyozta: az illetékes hatóságok folyamatosan figyelik a parajdi fejleményeket, és bármikor készek közbelépni, ha a helyzet úgy kívánja. A legfontosabb az emberi életek védelme, valamint a hatóságok próbálnak műszaki megoldást találni a bánya biztonságossá tételére, az infrastruktúra és a környezet védelmére. Nyilatkozata szerint a sóbányában hétmillió köbméter víz lehet.

A parajdi község vezetősége szerdán a közösségi médiában osztotta meg a lakossággal a legfrissebb fejleményeket. Tájékoztatásuk szerint a régi bánya körüli védelmi zónát továbbra is zárva tartják, és a helyi lakosok kitelepítése is továbbra is érvényben van.

Az állami tulajdonban lévő Salrom működtette parajdi sóbányába a múlt hét elején tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is.

Szombaton Nicusor Dan román államfő is felkereste a parajdi közösséget, és azt ígérte, hogy a hatóságok nem hagyják magukra a bajba jutott embereket: a bányászok és az idegenforgalomból élők kárpótlást kapnak, a sóbányát pedig - a lehetőségek szerint - részben vagy egészben, de legalább az idegenforgalom számára megpróbálják megmenteni.

A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.