A suttogó propaganda egyre erősebben teret hódít Magyarország közéletében, ahol a nőket egyre cinikusabb módon támadják.

A magánélet védelmére fókuszáló üzeneteket közvetíteni nem nehéz: aki belép a színpadra és bírálni kezd, annak fel kell készülnie a következményekre, amelyek akár a hírnevének csorbításához is vezethetnek. Ez a megközelítés könnyedén elriaszthatja a civil szereplőket attól, hogy aktívan részt vegyenek a közéletben.

A női politikai és közéleti szereplőkkel szemben egészen eltérő mércék és elvárások érvényesülnek, ami azt jelenti, hogy más típusú támadásoknak is ki vannak téve, mint férfi kollégáik. Gyakran a magánéletük, szexualitásuk és megjelenésük kerül a figyelem középpontjába. E jelenség részben hozzájárul ahhoz a férfidominancia-érzéshez, amely a közszereplők világában uralkodik – mondta Bene Márton, a Társadalomtudományi Kutatóközpont munkatársa a Népszavának. Példaként említette azt az esetet, amikor Cseh Katalin, a Momentum politikusa, felolvasta azokat a nagyrészt szexuális tartalmú üzeneteket, amelyeket politikai tevékenysége során kapott.

Perintfalvi Rita esetétől függetlenül sokan felvetették, hogy a hírhedt lejárató felvétel mögött mesterséges intelligencia állhat. Ennek a megállapításnak különös jelentősége van, hiszen az ilyen technológiát alkalmazó készítők célja, hogy az emberek ne tudják könnyen megkülönböztetni a valóságot a hamisítványoktól. Bene Márton rámutatott, hogy ez a jelenség komoly hatással van a valóságba vetett hitünkre; elérhetik, hogy az emberek egy adott narratíva mentén igaznak, míg egy másik alapján hamisnak tartsanak információkat. Sajnos, ahogy közeledik a választási időszak, ez a jelenség egyre inkább felerősödik, tovább erodálva a közbizalmat.

"Ami velem történt, az nem csupán Perintfalvi Ritáról szól, hanem az ellenzék teljes felszámolásáról is."

Mint ahogy azt ő is kiemelte, ebben az esetben egy különleges kampányeszközt figyelhetünk meg: a nyilvánosság elé tárt információk nem a megszokott csatornákon, illetve nem ismert politikai szereplők által jutottak el az emberekhez. A botrányhoz nem kötődtek hivatásos politikai aktorok, hanem az információ a "mély nyilvánosságban" terjedt el. Ennek ellenére sok emberhez eljutott, noha a mainstream média nem számolt be róla. Így most rejtély övezi az ügy forrását; soha nem fog kiderülni, hogy ki indította el a hírek láncolatát. Lehetséges, hogy ez egy alulról jövő kezdeményezés volt, ahol valaki véletlenül rábukkant egy információra, de az is elképzelhető, hogy a folyamatot felülről irányították. Ez a kampányeszköz sajátos jellege, ahogy a politológus is rámutatott. Érdemes észben tartani, hogy a szakirodalomban ezt a jelenséget "suttogó propagandának" nevezik, amelynek már a 2000-es években is láthattunk példáit.

A közélet sokszor férfiak dominálta arénaként működik, ahol a női politikai szereplők különösen nehéz helyzetben találják magukat. A közösségi médiában a női politikusok gyakran sokkal élesebb, személyesebb támadások célpontjává válnak. Az Orbán-rezsim keretein belül a nőket gyakran bábuként kezelik, akik egy nagyobb játszma részei, és akiket a hatalom érdekei mozgatnak, mintha csak egy sakktáblán lennének.

A korábbi mély nyilvánosság keretein belül, mint például e-mailek és sms-ek, olyan pletykák terjedtek, amelyek Orbán Viktor magánéletéhez kapcsolódtak. Bár felmerülhetett, hogy ezek a híresztelések politikai érdekek mentén születtek, soha nem derült ki, és valószínűleg nem is fog kiderülni, hogy ki állt a háttérben. Mindazonáltal ezek az információk a mainstream médiát megkerülve is széles körben eljutottak az emberekhez, akik sok esetben hitelt adtak nekik. Jelenleg már valós vagy hamis vizuális tartalmak is társulnak ehhez, ami tovább fokozza az ilyen eszközök hatását. A szakértő arra figyelmeztetett, hogy a mesterséges intelligencia jövőbeli kihívásai különösen aggasztóak. Nem csupán a polgárok között terjedhetnek ezek az információk; vannak olyan nagy népszerűségnek örvendő alternatív médiumok is, amelyek nem követik a hagyományos újságírói normákat, és képesek hatékonyan terjeszteni azokat a tartalmakat, amelyek nem esnek át megbízható ellenőrzésen, viszont alkalmasak a személyes lejáratásra.

A célok mögötti motivációk feltérképezése ebben az esetben különösen bonyolult feladat, de ahogy Bene Márton is rámutat, egy dolog biztos: ezek a megnyilvánulások elrettentő erővel bírnak. Olyan intenzív, személyes és privát szférába hatoló információk kerülnek napvilágra, amelyek éles üzenetet közvetítenek: aki kritikai hangot mer megütni, annak tudnia kell, hogy a múltjából bármikor felhozhatnak valós vagy akár hamis ügyeket is. - Ez a fajta nyomás pedig könnyedén elriaszthatja a civil szereplőket a közéleti aktivitás vállalásától - tette hozzá a Társadalomtudományi Kutatóközpont munkatársa.

"Más politikai formációk is kísérleteztek már azzal, hogy a pozitív érzelmekre építve népszerűsítsék magukat, de úgy tűnik, nem számoltak azzal, hogy Magyarországon léteznek bizonyos sajátos körülmények."