Gyors útmutató Trump számára: hogyan ismerjük fel, ha manipulálják a statisztikákat?

Donald Trump a komolyan vehető bizonyítékok hiányában döntött a gyenge munkaügyi statisztikákért felelős hivatal vezetőjének eltávolításáról. Mostantól érdemes figyelni, hogy az ezt követő adatokba nem nyúlnak-e bele. A történelem során már többször is előfordult, hogy a politikai érdekek mentén manipulálták a számokat, de van néhány lényeges mozzanat, amire érdemes odafigyelnie annak, aki gyanakszik a trükközésre.

Donald Trump, aki eddig is rengeteg alkalommal intézte el a neki nem tetsző számokat azzal, hogy azok szerinte hazugságok (lásd a 2020-as választás példáját), most épp azzal kavart botrányt, hogy miután kijött egy gyenge statisztika az új munkahelyek számáról, kirúgta a számot közzétevő hivatal vezetőjét. És ez sokkal nagyobb baj, mint amilyennek első ránézésre tűnik. Trump valószínűleg nem mond igazat - az állításait semmivel nem támasztja alá -, de mostantól a világ trumpista fele azt hiszi, hogy az eddigi adatok nem hitelesek, mindenki más pedig azt, hogy az ez után következők lehetnek manipuláltak.

Oda a bizalom.

Valóban többször is előfordult, hogy hitelesen sikerült bizonyítani a számok manipulációját. Kiváló példa erre a görög állam esete, amely évekig hamis adatokat szolgáltatott az európai intézményeknek. De nemcsak Görögország, hanem az utóbbi tizenöt évben Argentínában és Brazíliában is hasonló trükközésekre került sor. E három eset különösen figyelemre méltó, mert sokan rámutattak már arra, hogy az autoriter rezsimek hajlamosabbak a csalásokra, ám Görögország, Argentína és Brazília demokratikus berendezkedéssel rendelkezik, politikai váltógazdasággal - mégis beleestek ebbe a csapdába.

Ezen a ponton gyakran hallani a híres idézetet, amelyet Winston Churchillnek tulajdonítanak: "Csak annak a statisztikának hiszek, amelyet én magam hamisítottam." Kár, hogy ezt a mondást Churchill soha nem használta, és az is meglepő, hogy angol nyelvterületen valójában csak az 1990-es években kezdett el elterjedni.

Roberto Aragao és Lukas Linsi 2020-ban publikált átfogó tanulmányukban egy innovatív elméleti modellt dolgoztak ki, amely betekintést nyújt a trükközés különböző aspektusaiba. Az általuk bemutatott négy alapvető irányvonal segítségével mélyebb megértést nyerhetünk arról, hogyan működik ez a jelenség.