Ha megcsíp ez a kártevő, előfordulhat, hogy allergiás reakciót tapasztalsz a húsfélékkel szemben.

A magányos csillag néven ismert kullancs csípése súlyos következményekkel járhat, hiszen a húsfogyasztás allergiás reakciókat idézhet elő. Ezek a reakciók gyomorgörcsöket, hasmenést, sőt, akár anafilaxiás rohamokat is okozhatnak. A legrosszabb esetben ez az allergia fulladáshoz is vezethet, és a húsfogyasztással összefüggésben akár egy életen át fennállhat.

A kártevők világa rendkívül sokszínű, és úgy tűnik, hogy egy apró, mindössze milliméteres élőlény hatalmas hatással lehet az emberek életére. Számtalan egyén, akit ez a kis lény megfertőzött, örökre eltávolodhat a húsevéstől, ezáltal a számuk már a milliókat is elérheti.

A szakértők figyelmeztetése szerint az allergiás megbetegedések száma évről évre drámaian emelkedik, és ennek hátterében a magányos csillag, más néven húskullancs terjedése áll, amely az éghajlatváltozás következtében egyre újabb területeket hódít meg. Míg korábban a kockázatos zónák főként az Egyesült Államok és Mexikó területére korlátozódtak, mára már nekünk is érdemes tisztában lennünk az alfa-gal szindróma létezésével és hatásaival.

A kelet- és dél-amerikai kontinens területein őshonos kullancsok egyik megkülönböztető jellemzője a vöröses színárnyalat, amelyet egy jellegzetes fehér folt díszít a hátuk közepén.

Az állat veszélye abban áll, hogy a csípése következtében egyedi húsallergia léphet fel. Ez azt jelenti, hogy...

akit megcsíp a "húskullancs", abban sertés-, marha-, nyúl-, bárány- vagy akár vadhús fogyasztása, de még esetenként zselatin, tej, és bizonyos tejtermékek bevitele is allergiás reakciót válthat ki.

A tünetek közé tartozik a csalánkiütés, a gyomorgörcs, és akár hasmenést is okozhat. Súlyosabb esetekben pedig fulladásos rohamokat vagy anafilaxiás sokkot idézhet elő. Ezt a kellemetlen, sőt életveszélyes állapotot alfa-gal szindrómának nevezik.

A gyorsuló globális felmelegedés és a saját tapasztalatainkon is megjelenő éghajlatváltozás kedvez a magányos csillag elterjedésének, ami sajnos a fertőzöttek számának folyamatos növekedéséhez vezet. A legfrissebb adatok szerint 2017 és 2021 között évente körülbelül 15 000 új esetet regisztráltak, és a hőmérséklet emelkedése tovább fokozza ezt a tendenciát. A jövőben tehát még több megbetegedésre számíthatunk.

A betegség alattomos természetére jellemző, hogy a hús emésztése a szervezetben fokozatosan zajlik, így a csípés után jelentkező allergiás reakciók beazonosítása komoly kihívást jelent.

Ezt jól mutatja az amerikai Meghan Chapman esete. Az ötgyermekes, esküvői fotósként dolgozó nő furcsa módon rendre munkáinak másnapján, a lagzik nagy lakomái után lett rosszul. Gyomorbántalmai indokolatlannak tűntek, mivel ugyanazt az ételt, zömmel húst ette, mint az esküvők meghívottai. Egy alkalommal azonban otthon is heves rosszullét fogta el, mikor családi körben steaket készítettek. Ekkor lett igazán gyanús a tünetegyüttes a nő számára, aki korábban már olvasott a kullancsfajta csípésének hatásairól. Meghan Chapmannek a húsallergia nehézségei mellett még azzal is szembesülnie kellett, hogy valójában az orvosok sincsenek még igazán felkészülve a jelenségre.

A betegség, amelyről most beszélünk, 15 évvel ezelőtt még teljesen ismeretlen volt a tudomány számára. Csak 2008-ban sikerült felfedezni és hivatalosan is azonosítani.

A reakciók és válaszformák egyénenként változó mértéke és jellege rendkívül eltérő, ami még inkább bonyolítja a diagnózis felállítását és a pontos esetszámok meghatározását. E terület fejlődése még gyerekcipőben jár, hiszen a szindrómát csupán 2008-ban, egy véletlen felfedezés révén ismerték meg, miközben amerikai kutatók egy daganatos betegségek kezelésére kifejlesztett gyógyszert teszteltek.