Három hónap leforgása alatt 46 ember vesztette életét lakástűz következtében | 24.hu

2025 első negyedévében a tűzoltók összesen 2145 alkalommal kaptak riasztást lakóépületek tűzeseteihez, amely során sajnos 46 ember életét vesztette, és 196-an sérültek meg – tájékoztatta az MTI-t Mukics Dániel, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője hétfőn. A statisztikák szerint ez 206 eset növekedést jelent a tavalyi év hasonló időszakához képest, amikor 31 ember hunyt el és 145-en szenvedtek sérüléseket.
Az év első három hónapjában keletkezett lakástüzek eloltásához összesen 1647 órára és 4176 tűzoltójárműre volt szükség - közölte a szóvivő. Hozzáfűzte, hogy 23 ezer 952 négyzetméternyi épített terület égett le, 324 otthon vált tűz miatt lakhatatlanná, emiatt 838 embernek kellett átmenetileg elköltöznie.
Az OKF szóvivője hangsúlyozta, hogy a tűzesetek többsége, csaknem 22 százaléka a kéményből ered. A konyhákban keletkezett tüzek a második leggyakoribb forrást jelentik, ezek aránya 12 százalék, míg a hálószobákban 11 százalék, a nappalikban pedig 6 százalék a tűzesetek aránya. A tűzesetek általában elektromos problémák, a fűtési rendszerek meghibásodása, nyílt láng használata, a kémények karbantartatlan állapota, valamint a főzés, dohányzás és szemétégetés következményeként alakulnak ki.
Két tragikus tűzeset történt, amelyek során összesen négy ember életét vesztette: január 11-én Makón, míg március 17-én Kislángon bukkantak rá a két-két holttestre - tájékoztatott a forrás.
Mukics Dániel tájékoztatása szerint a legnagyobb tűzoltói beavatkozást igénylő eset január 24-én történt. Ekkor a főváros IX. kerületében, a Vaskapu és az Ipar utca kereszteződésénél található társasházban több robbanás következett be, ami miatt egy első emeleti lakás lángra kapott. A helyszínre 15 tűzoltóautó érkezett, mintegy 40 tűzoltóval a fedélzeten, és a tűzoltási munkálatok több mint 6 órán át zajlottak.
A március 8-án Budapest XIX. kerületében bekövetkezett tűzeset során a legtöbb sérült a Kisfaludy utca egy tízemeletes panelházának nyolcadik emeleti lakásából származik, ahol egy hűtőszekrény gyulladt ki. A lángok gyorsan terjedtek, és a füst elborította a nyolcadik és a felette lévő szinteket. A tűzoltók heroikus munkájukkal 15 embert kísértek ki az épületből, miközben egy porral oltó készülék segítségével sikerült megfékezniük a lángokat. A szóvivő tájékoztatása szerint nyolc ember szenvedett füstmérgezést az incidens következtében.
A katasztrófavédelem tájékoztatása alapján 99 esetben indítottak tűzvizsgálati eljárást, hogy pontosan meghatározzák a tűz keletkezésének helyét, idejét és okát. Ezen eljárások során 34 helyszínen merült fel a szándékos gyújtogatás gyanúja. Továbbá, 99 épület esetében gázpalackok, míg 16 helyszínen napelemek nehezítették a tűzoltási munkálatokat.
Az első negyedév során a tűzoltók összesen 294 alkalommal kaptak riasztást szén-monoxid miatt, ami jelentős csökkenést mutat a tavalyi 391 esethez képest. A szén-monoxid-mérgezés következtében tavaly 63, míg idén 45 ember szenvedett el valamilyen fokú mérgezést. A tragikus következmények is csökkentek: tavaly hat, idén pedig három ember vesztette életét - tájékoztatott az alezredes.
Szén-monoxid akkor keletkezik, ha zárt térben nyílt lánggal működő berendezést használnak, és nem megfelelő a levegő-utánpótlás. Az ilyen helyiségekben állandó és automatikus szellőzésre van szükség, az ablakokba légbevezetőt kell szerelni, nem elegendő időnként szellőztetni és érdemes minden nyílt lánggal működő fűtő-, főző-, vízmelegítő eszköz közelébe szén-monoxid-érzékelőt helyezni - hangsúlyozta közleményében Mukics Dániel.
A tűzoltó alezredes hangsúlyozta, hogy a több mint kétezer tűzesettel érintett épület közül mindössze négy rendelkezett füstérzékelővel. Ez a szám megdöbbentő, hiszen ezek a készülékek képesek életet és értékeket megóvni, hiszen már a tűz keletkezésének pillanatában hangos sípolással figyelmeztetnek a veszélyre.
Minél hamarabb észleljük a tüzet, annál nagyobb eséllyel lehet azt eloltani, vagy kimenekülni az ingatlanból és értesíteni a tűzoltókat - tette hozzá.
Az OKF szóvivője közleményében hangsúlyozta, hogy a lakástüzek megelőzése érdekében érdemes füstérzékelőt elhelyezni a konyhában, a hálószobában vagy a nappaliban. Ezzel a lépéssel jelentősen növelhetjük otthonunk biztonságát.
Már olyan füstérzékelők is beszerezhetőek, amelyek füst esetén nemcsak hangosan sípolnak, hanem figyelmeztető jelzést is küldenek a mobiltelefonunkra, ez pedig praktikus megoldás lehet idős, egyedül élő hozzátartozóink védelmére - hívta fel a figyelmet Mukics Dániel.