Három hónap leforgása alatt közel ötezer bántalmazott gyermek esete került napvilágra. Ez csupán a jéghegy csúcsa, és a valóság valószínűleg még sokkolóbb.

2025 januárja és márciusa között Romániában összesen 4862 gyermekbántalmazási, elhanyagolási és kizsákmányolási esetet dokumentáltak a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóságok. A statisztikák világosan jelzik, hogy ez a probléma nem csupán helyi jelenség, hanem országos szintű válságot tükröz. A helyzet aggasztó, hiszen a regisztrált esetek közül 2229 városi környezetben, míg 2633 falusi területen történt, ami arra utal, hogy a kihívások mindkét közegben rendkívül komolyak.

A bejelentett esetek túlnyomó többsége, 3219 gyermek, elhanyagolás áldozata lett, ami az összes eset kétharmadát jelenti. A gyermek elhanyagolása azt jelenti, hogy a szülő vagy jogos gondviselő tartósan vagy súlyosan elmulasztja biztosítani a gyermek alapvető szükségleteit, például a megfelelő élelmet, ruházatot, lakhatást, orvosi ellátást, oktatást, biztonságos környezetet és érzelmi támogatást. Ez nem feltétlenül aktív bántalmazás, hanem a gondoskodás, törődés és védelem hiánya, amely veszélyezteti a gyermek testi, lelki és érzelmi fejlődését.

Az elhanyagolás után az érzelmi bántalmazás a leggyakoribb, 613 esetben tapasztalták. Ezt követi a fizikai bántalmazás 523 esettel, míg a szexuális bántalmazás 420 esetben fordult elő. A gyermekmunka célú kizsákmányolás 33 esetben, a szexuális kizsákmányolás 27 esetben, és a bűncselekmények elkövetésére való kényszerítés szintén 27 alkalommal jelent meg.

A gyermekek döntő többsége, összesen 4043 eset, a családi környezetben maradt, különféle támogató szolgáltatások igénybevételével. 741 gyermek esetében a gyermekvédelmi igazgatóság vezetője sürgősségi kiemelést rendelt el, míg 48 gyermek esetében ezt bírósági határozat alapján hajtották végre. A hatóságok 542 ügyben indítottak büntetőeljárást az elkövetők ellen.

Az előfordulási helyeket tekintve a bántalmazások döntő többsége a családon belül történt (4040 eset). Az iskolák sem mentesek a problémától - 253 eset itt történt -, míg egyéb helyszíneken, például közterületeken vagy magánlakásokban 508 esetet jegyeztek fel.

A nemek szerinti megoszlás alapján a lányok sokkal nagyobb arányban váltak áldozattá: 2726 lány és 2136 fiú esete került nyilvántartásba. A szexuális bántalmazások esetében a lányok 90%-os túlsúlyban vannak, hiszen 378 lány és mindössze 42 fiú érintett. Ezzel szemben a fizikai bántalmazásoknál a nemek aránya közel egyenlő.

Az életkori adatokból kiderül, hogy a legveszélyeztetettebb korcsoport a 14-17 éveseké (1657 eset) és a 10-13 éveseké (1138 eset). A 3-6 évesek körében 716 esetet, az 1-2 évesek között 397 esetet, míg egyévesnél fiatalabbaknál 267 esetet jegyeztek fel.

A gyermekek számára nyújtott segítségnyújtásban messze a pszichológiai tanácsadás vezet (2958 eset), ezt követik az oktatási támogatások (293 eset) és a jogi segítségnyújtás (243 eset). Pszichoterápiát mindössze 67 gyermek kapott, ami alig haladja meg az összes áldozat másfél százalékát. Iskolai reintegrációs programban 1941 gyermek vett részt.

Szatmár megye adatai szintén aggasztó képet mutatnak: 59 gyermek elhanyagolás miatt került a nyilvántartásba, 18 gyermek szexuális bántalmazást szenvedett el, 9 gyermek fizikai bántalmazás áldozata lett, és 1 esetben érzelmi bántalmazást jegyeztek fel. Ez azt jelenti, hogy a megye az országos összesített szám közel 2 százalékát adja, ám ne felejtsük el, hogy minden egyes eset mögött egy valós, hús-vér gyerek áll, akinek a mindennapjai és jövője sérül.

Bár a statisztikai adatok önállóan is rendkívül aggasztó képet nyújtanak – mindössze három hónap leforgása alatt több ezer regisztrált eset, köztük számos, fizikai vagy szexuális bántalmazásról szóló jelzés – elengedhetetlen hangsúlyozni, hogy ezek csupán a gyermekvédelmi rendszer látókörébe kerülő ügyek. Számos eset rejtve marad, mivel az áldozatok gyakran nem mernek beszélni, és a környezetük sem mutat gyanút. Ezért kulcsfontosságú a 119-es segélyhívó szerepe, ahol bárki anonim módon bejelentheti a gyermekekkel szembeni bántalmazást, elhanyagolást vagy kizsákmányolást. A gyors észlelés és beavatkozás életeket menthet, lehetőséget teremtve arra, hogy a gyermekek biztonságos és szeretetteljes környezetben nőhessenek fel.