Házassági szerződés megkötése az esküvő előtt - mi számít különvagyonként, és mi lesz közös? Az esküvő előtti házassági szerződés fontos lépés lehet a jövőbeli pénzügyi stabilitás biztosítása érdekében. De mit is jelent pontosan a különvagyon, és mi tart

A házasság előtt érdemes alaposan mérlegelni, hogy ki mit és mennyit hoz magával az új közös életbe. A vagyoni viszonyok tudatos rendezése jelentős mértékben csökkentheti a jövőbeli nézeteltérések esélyét. Sokan tévesen hiszik, hogy a házassági szerződés a bizalmatlanság jele, vagy hogy csupán a válás esetére van szükség. Valójában ez a dokumentum lehetőséget teremt arra, hogy a házasulandók saját igényeik és elvárásaik szerint alakítsák ki a vagyoni viszonyaikat, és világosan meghatározhassák, mi számít közös vagyonnak, illetve mi tartozik a különvagyonhoz - olvasható a MOKK közleményében.

A közjegyzők megfigyelései alapján különösen azok a párok élnek ezzel a lehetőséggel, akik...

Egy ilyen szerződés a házasság ideje alatt és a vagyonmegosztás esetén is tiszta helyzetet teremt - akár válás, akár haláleset kapcsán kerül sor a vagyoni viszonyok rendezésére.

A Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint a házastársak között, amennyiben más megállapodás nem születik, a házasságkötéssel automatikusan létrejön a házastársi vagyonközösség. Ennek következtében a házastársak közös vagyona magában foglalja azokat a vagyontárgyakat, amelyeket a közös életük során, akár közösen, akár külön-külön szereznek. A közös vagyon egyenlő arányban illeti meg mindkettőjüket, például válás esetén. Ez azt jelenti, hogy a házassági vagyonközösség időszaka alatt megszerzett, a különvagyon kategóriájába nem tartozó vagyontárgyak is a közös vagyon részét képezik.

A házastársak különvagyona magában foglalja azokat a vagyontárgyakat, amelyek már a házastársi vagyonközösség létrejöttekor a felek birtokában voltak. Ilyenek lehetnek például a különféle ingóságok, ingatlanok vagy akár a vállalkozásokban lévő részesedések is. Továbbá, a házastársi vagyonközösség időtartama alatt szerzett örökségek, ajándékok, ingyenes juttatások, valamint a házastársat ért sérelemért kapott kártérítések is a különvagyon kategóriájába tartoznak.

A házassági vagyonjogi szerződéssel a házastársak saját akaratuknak megfelelően rendezhetik a közöttük fennálló vagyonjogi rendszert. Megegyezhetnek, hogy a házassági vagyonközösség fennállása alatt mi a közös és mi a különvagyonuk, vagy hogy hogyan kezelik a közöset, már ha egyáltalán lesz közös vagyonuk, nem pedig teljes vagyonelkülönítésben kívánnak élni. - A házassági vagyonjogi szerződéssel nem csak a vagyont, hanem az adósságokat is el lehet különíteni. Például az egyikük tulajdonában lévő vállalkozás csődjétől, egy nem fizetett hitel vagy károkozás következményeinek terhétől is megkímélhető a másik fél. Ha a szerződésben világosan el van határolva, mi számít különvagyonnak, akkor a házastárstól a különvagyonából nem követelhető a tartozás - mondta Tóth Ádám, a MOKK elnöke. Ugyanakkor ehhez arra is szükség van, hogy a házasfelek a szerződést közjegyzői okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalják, majd közjegyzőnél bejegyeztessék a MOKK által működtetett Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Országos Nyilvántartásába (HÉVSZENY). A szerződés harmadik féllel, például egy hitelező bankkal szemben csak ebben az esetben hatályos.

A MOKK felhívja a figyelmet arra, hogy az élettársak vagyoni viszonyai jelentősen eltérnek a házaspárokétól. Élettársi kapcsolat esetén nem jön létre automatikusan közös vagyon; ha az élettársak elválnak, csak azt követelhetik egymástól, amit igazolni tudnak, hogy a másik vagyonának növeléséhez hozzájárultak. Fontos azonban, hogy az élettársak is jogi keretek között rendezhetik vagyoni ügyeiket: közjegyző vagy ügyvéd segítségével vagyonjogi szerződést köthetnek, amely lehetővé teszi számukra, hogy az élettársi kapcsolat alatt kialakult vagyoni viszonyaikat hasonlóan szabályozzák, mint a házaspárok.