Természetesen! Íme egy egyedi megfogalmazás a "Helikon 2025/04. lapszemle" témában: --- **Helikon Lapszemle – 2025. áprilisi kiadás** Ebben a hónapban a Helikon lap különböző írásai elkalauzolnak bennünket a kortárs irodalom izgalmas világába. A 2025.

Megérkezett a Helikon második februári száma, amely Árkossy István gondolatébresztő esszéjével és Karácsonyi Zsolt figyelemfelkeltő vezércikkével nyitja meg kapuit.

A Helikon legújabb lapszámai elérhetők az erdélyi könyvesboltok és újságosstandok kínálatában, továbbá Magyarországon a Lapker értékesítőhelyein, valamint az Írók Boltjában is megtalálhatók.

Szécsi Noémi interjút készített Vallasek Júliával.

Persze, szívesen segítek! Íme egy egyedi szöveg, amely egy író gondolatait tükrözi: --- Az írás számomra nem csupán egy foglalkozás; ez az életformám. A szavak, mint apró magok, lassan gyökeret vernek a gondolataim talaján, majd virágba borulnak a papíron. Minden egyes mondat egy új világ kapuját nyitja meg, ahol a képzelet határvonalai elmosódnak, és a valóság szövetébe új mintákat szőhetünk. Az ihlet sokszor váratlanul érkezik, mint egy elrejtett kincs, amit csak akkor találok meg, ha nyitott szemmel járom a világot. Az utcák zajában, a természet csendjében, vagy egy könyv lapjain keresztül mindig felfedezhetem a történetek sokszínűségét. Az írás folyamata számomra szinte meditáció: a szavak egymásra találása, a karakterek életre keltése olyan, mint egy tánc, ahol minden lépés egy új lehetőséget rejt magában. A legfontosabb, hogy ne féljek kockáztatni. Az írás művészete a bátorságról szól: bátorság arról, hogy megosszam a gondolataimat, érzéseimet a világgal. Mert minden egyes írás egy darab belőlem, egy őszinte pillanat, amely talán mások szívéhez is eljut. Így hát továbbra is fogom a tollat, és bízom abban, hogy a szavak varázsa elér másokat, és együtt utazhatunk a képzelet határain túl. --- Remélem, tetszik! Ha szeretnél valami mást, csak szólj!

A következő írásban Hajós János és Vermesser Levente versei mellett Balaton László és Csender Levente prózai műveit is felfedezhetjük. Muszatics Péter esszéje pedig külön figyelmet érdemel. Emellett Kocsis Francisko költeményei Varga László Edgár mesteri fordításában elevenednek meg.

A Pavilon 420 lapjain Ilyés Krisztinka lírai alkotásai, valamint Karamán Hunor és Sótonyi Gábor prózai írásai kapnak helyet. Rinske Kegel költőnő műveit pedig Hermán Dániel ügyes fordításában ismerhetjük meg.

A Kinematográf című folyóiratban Papp Attila Zsolt érdekes esszéje található David Lynch művészetéről, míg a Theátrumban Erőss Lilla kritikája olvasható a Kolozsvári Állami Magyar Színház Janovics című produkciójáról.

Balázs Hanna Imola kritikát közöl Szécsi Noémi "Régen minden lánynak jutott férj" című művéről, melyben a szerző egyedi és szórakoztató módon boncolgatja a női szerepeket és a házasság társadalmi elvárásait. A kötet szellemesen reflektál a múlt és a jelen közötti különbségekre, miközben mélyebb kérdéseket vet fel a női identitásról. A "Hjalmar Begman: Nagymama és az Úristen" valamint a "Makurellék" című kötetek fülszövegét Borsos J. Gyöngyi jegyzi. Ezek a művek gazdag pszichológiai mélységgel és humorral közelítik meg a családi kapcsolatokat, a generációk közötti különbségeket és a mindennapi élet kihívásait, miközben a szereplők egyedi világát tárják elénk.

Az Amplitúdóban Jakabffy Tamás esszéje olvasható. Az Artefaktumban Takáts Fábián ír Főcze Alpár kiállításáról.