Fantasztikus felfedezésre bukkantak a magyarok egészségi állapotával kapcsolatban: ebben a tekintetben jelentős előnyben vagyunk a nyugati országokkal szemben - Pénzcentrum.

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek, mint például a gyorsételek, csomagolt snackek és cukros üdítők, mára a legtöbb európai bevásárlókosár elengedhetetlen részévé váltak. Egy újonnan készült adatvizualizáció azonban rávilágít arra, hogy jelentős eltérések figyelhetők meg az egyes országok között abban, hogy a lakosság mennyire támaszkodik ezekre a termékekre. Míg Nyugat-Európában sok helyen az élelmiszer-vásárlások felét ezek a feldolgozott élelmiszerek teszik ki, addig más régiókban, például a mediterrán országokban vagy Közép-Kelet-Európában, még mindig népszerű a hagyományos főzés, a helyi piacok látogatása és a friss alapanyagok felhasználása.

Miközben Magyarország gyakran a legrosszabb helyezéseket éri el az elhízás, alkoholfogyasztás, szív- és érrendszeri betegségek, valamint a dohányzás terén az európai rangsorokban, van egy meglepő terület, ahol kedvezőbb képet mutatunk: az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztása. Egy nemrégiben készült európai összehasonlítás alapján a magyar háztartások vásárlásainak csupán 21,1%-a tartozik ezekhez az iparilag előállított termékekhez, míg például a brit háztartásoknál ez az arány 50,7%. Érdekes módon, a környező országokhoz viszonyítva Magyarország itt kicsit hátrább áll, de ez a statisztika mégis fontos üzenetet hordoz: talán hazánkban még mindig él a hagyományos főzés kultúrája, amely hosszú távon életmentő hatással bírhat.

Európa ultrafeldolgozott élelmiszerekkel szembeni függősége – és végre egy kedvező hír Magyarország színpadán A modern táplálkozás egyik legnagyobb kihívása a túlzottan feldolgozott élelmiszerek elterjedése, amely Európa számos országában aggasztó méreteket öltött. Ezek az élelmiszerek gyakran tele vannak adalékanyagokkal, cukrokkal és sókkal, amelyek hozzájárulnak a különböző egészségügyi problémákhoz. Az emberek mindennapi étrendjében való dominanciájuk a táplálkozási szokások átalakulásának következménye, amely a gyorsételek és a kényelmi termékek iránti kereslet növekedésével párosul. Azonban nem minden ország követi ezt a trendet. Magyarországon egyre több kezdeményezés irányul a helyi, friss alapanyagok használatára és a hagyományos ételek népszerűsítésére. A helyi termelők és a fenntartható mezőgazdaság iránti érdeklődés növekedése egy új reménysugár a hazai táplálkozási kultúrában. Az emberek egyre inkább felismerik, hogy a friss, feldolgozatlan élelmiszerek nemcsak egészségesebbek, hanem a közösség, a környezet és a gazdaság szempontjából is előnyösebbek. Egyre több helyi piac és étterem kínál lehetőséget arra, hogy a fogyasztók közvetlen kapcsolatba lépjenek a termelőkkel, és tudatosabban válasszák meg ételeiket. Ez a trend remélhetőleg hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország kiemelkedjen az ultrafeldolgozott élelmiszerek által elárasztott Európában, és újra felfedezze az egészséges, ízletes és helyi alapanyagokra épülő táplálkozást.

A táplálkozás messze több, mint pusztán az egészség megőrzésének eszköze – az, amit naponta a tányérunkra helyezünk, szoros kapcsolatban áll életminőségünkkel, a betegségek megjelenésével és még a várható élettartamunkkal is. Az ultrafeldolgozott élelmiszerek, mint például a készételek, csomagolt snackek, cukrozott üdítők és előrecsomagolt húshelyettesítők fogyasztásának növekedése az utóbbi évtizedekben robbanásszerűen nőtt, és ez a tendencia Európát sem kerüli el.

A Public Health Nutrition által közzétett térkép szemléletesen ábrázolja, hogy a különböző országokban a háztartások élelmiszer-vásárlásaik során milyen arányban választanak ultrafeldolgozott termékeket. Az eredmények montreálják, hogy a különbségek rendkívül figyelemfelkeltőek.

Ahogy a térképen is megfigyelhető, három különböző szín tükrözi a helyzet súlyosságát:

Európa nyugati és északi területein a sárga árnyalatok uralkodnak, néhol már piros színek is megjelennek, míg a déli és közép-keleti országok túlnyomó része kék tónusokkal jellemezhető. Ez a színskála nem csupán az étkezési hagyományokat tükrözi, hanem mélyebb gazdasági, kulturális és életmódbeli eltéréseket is sejtet.

Legrosszabbul áll az Egyesült Királyság, ahol az ultrafeldolgozott élelmiszerek az összes háztartási vásárlás 50,7%-át teszik ki - ez már piros kategória.

Portugália kiemelkedő helyzetben van, hiszen az ételek csupán 10,2%-a számít feldolgozottnak. Ez azt jelenti, hogy az ottani gasztronómia többsége friss alapanyagokból készül, vagy csak minimálisan van feldolgozva.

Franciaország (14,2%), Olaszország (13,4%), Görögország (13,7%) és Spanyolország (20,3%) mind remekül teljesítenek – ezek a nemzetek a klasszikus mediterrán konyha szülőföldjei, ahol a gasztronómia, a friss hozzávalók és a természetes ízek egyaránt középpontban állnak.

Hazánk a kék kategóriába tartozik, hiszen 21,1%-os eredményével a "jó" zónában helyezkedik el. Ezzel sikerült megelőznie olyan országokat is, mint Ausztria (35,0%), Németország (46,2%), Belgium (44,6%), sőt még a gazdag Írországot is, amelynek aránya 45,9%.

Ez a tény különösen figyelemre méltó, hiszen országunk ritkán szerepel az egészségügyi ranglisták élmezőnyében. Legyen szó akár az elhízásról, a szív- és érrendszeri problémákról, a dohányzás vagy az alkoholfogyasztás mértékéről, illetve a fizikai aktivitás hiányáról, gyakran a kontinens legnagyobb hátrányos helyzetű országai között találjuk magunkat.

De ha a táplálkozási szempontokat nézzük, ezen a térképen pozitív kivételnek számítunk. Az alacsony arány arra utal, hogy a magyar háztartásokban még mindig viszonylag sokan készítenek ételeket otthon, friss alapanyagokat vásárolnak, és nem annyira elterjedtek az előrecsomagolt, iparilag feldolgozott termékek.

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek nem csupán egyszerű "kényelmi termékek." Ezeket gondosan úgy alakították ki, hogy maximálisan fokozzák az ízeket, a textúrát és a szavatosságot. Ennek ellenére gyakran tele vannak hozzáadott cukrokkal, sóval, zsírokkal, mesterséges adalékanyagokkal, emulgálószerekkel, színezékekkel és ízfokozókkal. Ezzel szemben tápanyagtartalmuk általában alacsony, rost- és vitaminhiányosak, és a természetes összetevők aránya is elenyésző.

Számtalan kutatás kötötte már össze a rendszeres ultrafeldolgozott étel-fogyasztást:

A háttérben rejlő tényezők rendkívül bonyolultak:

A déli országok tapasztalatai, valamint Magyarország viszonylag kedvező pozíciója rávilágít arra, hogy nem elkerülhetetlen, hogy az emberek ultrafeldolgozott ételekre építsenek étrendet. A kulturális hagyományok, az oktatási rendszerek, a közösségi szokások és a konyhai önállóság mind fontos szerepet játszanak abban, hogy egy ország sikeresen navigáljon az egészséges táplálkozás irányába ezen a térképen.

A térkép nem csupán statisztikai érdekesség – inkább egy tükör, amely az egészségünkről és életmódunkról árulkodik. Az egészség nem csupán az edzőtermek négy falán belül formálódik, hanem a konyhákban, a piacokon és a bevásárlókosarak tartalmában is. Magyarország számára ez az adat egy ritka pozitív jel, de nem szabad megpihenünk a babérjainkon. Az, hogy sokan még mindig főznek otthon, nem jelenti azt, hogy ez a tendencia örökre megmarad. Ha tudatosan éljük meg ezt a lehetőséget, akkor ez lehet az alapja egy egészségesebb jövőnek.