Hőségriadó ide vagy oda - miért nem lépteti életbe a hatalom a rendkívüli állapotot?

Szerbiában már napok óta elviselhetetlen hőség uralkodik, és a meteorológiai előrejelzések nem ígérnek megkönnyebbülést a következő napokban sem. A hivatalos hatóságok viszont eddig nem léptek fel hatékonyan a helyzet kezelésére, pedig jogi keretek adottak lennének az intézkedésekhez.

"Az államunk felelőssége nem elegendő ahhoz, hogy hatékonyan fejlessze a védekezési és mentési rendszert; a stratégia már évek óta csak az országgyűlés asztalán porosodik. A jelenlegi jogi keretből hiányzik a világos definíció arról, hogy pontosan milyen körülmények között lehet rendkívüli helyzetet kihirdetni" - nyilatkozta az N1 televíziónak Vladimir Cvetković, a Belgrádi Egyetem Biztonságtudományi Karának professzora.

A halálos hőségriadók ellenére az állam az utóbbi évek során egyetlen alkalommal sem alkalmazta a rendkívüli helyzet kihirdetésének lehetőségét. Nem vezetett be sürgősségi intézkedéseket sem, mint például a szabadtéri munkavégzés idejének csökkentése, a közlekedési rend módosítása, vagy a veszélyeztetett lakosság vízellátásának biztosítása.

A vonatkozó törvény ugyan lehetőséget adna erre, de - mint arra Cvetković is rámutat - egyáltalán nem világos, mikor és milyen körülmények esetén alkalmazható.

"A katasztrófakockázatok csökkentésére vonatkozó jogszabály sajnos nem tartalmaz részletes szabályozást ezen a területen. Bár a törvény megfogalmazza, hogy mit értünk rendkívüli helyzet alatt, és miként lehet ezt kihirdetni, a szükséges feltételek egyértelmű rögzítése még hiányzik" - nyilatkozta a professzor.

Ahogy kifejtette, a legtöbb európai államban nem automatikusan aktiválódik a rendkívüli állapot, még akkor sem, ha a hőmérséklet napokig extrém magasságokat ér el. Azonban a válaszintézkedések ilyen szituációkban világosan meghatározottak.

Franciaországban, ha a hőség három napnál tovább elhúzódik, nem hirdetnek rendkívüli állapotot, de ilyenkor aktiválják a vészhelyzeti intézkedési tervet. Ennek keretében csökkentik a munkaidőt, megszorításokat vezetnek be a szabadtéri munkákra, és ha a körülmények megkövetelik, még az iskolák bezárása is szóba jöhet, hogy a tanítást ne veszélyeztesse a szélsőséges időjárás.

- Fejtette ki Cvetković.

Szerbiában eddig még nem került sor országos szintű rendkívüli helyzet kihirdetésére a hőhullámok miatt. Ennek egyik fő oka, hogy a jogszabályok értelmében legalább 15 egymást követő napon át kellene fennállnia az extrém hőségnek ahhoz, hogy ez a lehetőség egyáltalán napirendre kerüljön.

"Ez teljesen irreális feltétel. A törvény abból indul ki, hogy 15 napon át 40 Celsius-fok fölött kellene lennie a hőmérsékletnek, ami még sosem fordult elő. Franciaországban például 2003-ban három napos hőhullám volt, mégsem rendeltek el rendkívüli állapotot, de időben tájékoztatták a lakosságot, és életbe léptettek óvintézkedéseket" - emlékeztetett a szakértő.

Megjegyezte, hogy bár nem gyakori, hogy hivatalosan is bejelentik a rendkívüli helyzetet, más országok legalább már jelentős lépéseket tettek a figyelmeztetési rendszereik tökéletesítése érdekében, és rendelkeznek olyan mechanizmusokkal, amelyek biztosítják a gyors válaszadást és a lakosság védelmét.

A professzor véleménye szerint aggasztó, hogy a helyi önkormányzatok nem használják ki ezt a lehetőséget. Hiszen kezdeményezhetnék a munkaidő rövidítését, biztosíthatnának vízszállítást a veszélyeztetett lakosság számára, valamint egyéb enyhítő intézkedéseket is bevezethetnek.

Cvetković felidézte, hogy a törvényhozás döntése értelmében nem történik kezdeményezés, mivel az extrém időjárási körülményekhez kapcsolódóan legalább 15 napos hőség szükséges, ami statisztikai szempontból rendkívül ritkán fordul elő. Például 2012-ben Vajdaságban jelentős hőhullám sújtotta a térséget, és egy város képviselő-testülete javasolta a rendkívüli helyzet kihirdetését. Azonban a hatóság végül úgy határozott, hogy a jogi követelmények nem teljesültek.

Arra a kérdésre, hogy a hatalom a munkáltatók érdekeinek védelme érdekében kerüli-e a rendkívüli helyzet elrendelését, a szakértő úgy válaszolt: ez is egy ok a sok közül.

"Tizenhét éves tapasztalatom van ezen a területen, és a motivációk rendkívül változatosak. Az állam felelőssége a védekezési rendszerek fejlesztésében sajnos nem elegendő, a stratégia pedig már hosszú ideje a parlamenti procedúrák labirintusában vesztegel. Az önkormányzatok gyakran tartózkodnak a rendkívüli helyzetek kihirdetésétől, mivel ez kártérítési kötelezettségeket vonna maga után a gazdák számára – ami viszont gátat szabna a gazdasági fejlődésnek, és jelentős anyagi terheket róna rájuk."

Végül azt is hozzátette: gyakran politikai megfontolások is közrejátszanak.

Előfordult már, hogy rendkívüli állapotot hirdettek meg olyan helyzetekben, ahol a megfelelő körülmények nem álltak rendelkezésre. Ezt gyakran csupán azért tették, hogy lehetőség nyíljon nemzetközi pénzügyi támogatásra pályázni.

Egy másik tényező, ami hozzájárul a rendszer stagnálásához, az a törvények és a végrehajtási rendeletek összehangolatlansága.

"Ilyen helyzetben az emberek nem szívesen vállalják a felelősséget, mert attól tartanak, hogy végül ők, vagy a helyi közösségük látja kárát" - zárta gondolatait Cvetković.

Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!

A visszajelzések tükrében három fő tényező keltett aggodalmat a honlappal kapcsolatban:

* a különféle hirdetések, amelyek hirtelen megjelennek,

Az, hogy nem tudod teljes egészében elolvasni a cikket, amely az előfizetők számára készült,

A mellégépelések.

A helyzetünk sajnos az, hogy nem tudunk további saját anyagokat létrehozni, mivel körülbelül húsz önkormányzat egyetlen dinárt sem hagyott jóvá a beadványainkra. Ezen felül a Magyar Nemzeti Tanács, a pártházból érkező, nem igazán megalapozott indokokra hivatkozva, már évek óta nem támogatja a pályázatainkat.

Támogassuk egymást! Mindössze napi húsz dinárért (0,17 euró) csatlakozhatsz a Szabad Magyar Szó előfizetői táborához. Ezzel nemcsak megszabadulsz a zavaró felugró reklámoktól, hanem hozzáférhetsz a Plusz rovatban megjelenő exkluzív cikkekhez is. Ezzel a lépéssel hozzájárulsz ahhoz, hogy a Szabad Magyar Szó továbbra is Vajdaság legnépszerűbb magyar nyelvű online felülete maradjon, és még több helyi témáról tudjunk beszámolni!

U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!