A gyógyvizes fürdőzés varázsa mellett sajnos sokan találkoznak egy bosszantó jelenséggel: a nyüzsgő tömeggel. Ahogy belépünk a medencébe, észrevesszük, hogy a pihenés helyett inkább egyfajta versenyt kell futnunk a helyekért. A relaxációs pillanatok helye

Fedezd fel, mi rejlik a háttérben, és osztunk meg veled néhány hasznos tanácsot is, hogyan kerülheted el ezt a helyzetet a jövőben.

Sokan megtapasztalták már, hogy amikor hosszabb időt töltenek el egy kellemesen meleg gyógyvizes medencében, egyfajta bágyadtság, tompa álmosság lesz úrrá rajtuk. Ez a jelenség önmagában nem feltétlenül kóros - sőt, természetes folyamat eredménye. A meleg víz hatására az erek kitágulnak, ami vérnyomáscsökkenést okoz, ez pedig fáradtságérzethez vezethet. Előfordul azonban, hogy ez a hatás olyan erős, hogy már az zavarónak hat.

Nemcsak gyógyvíz esetén érezhetjük ezt a fajta bágyadtságot: egy forró, otthoni fürdő is hasonló reakciót válthat ki a szervezetből. A gyógyvizeknél azonban a hatás gyakran fokozottabb, mivel több különböző tényező is erősítheti egymást, így a fáradtság intenzívebben jelentkezhet.

Az egyik kiemelkedő tényező a gyógyvizek összetevői. Ezekben a vizekben fellelhető ásványi anyagok közül több olyan is van, mint például a bróm, amely a hazai gyógyvizek egyik gyakori komponense, és amely nyugtató, stresszoldó hatással bír. Egy korábbi kutatás Hévízen is rávilágított, hogy a gyógyvizes fürdőzés serkentheti a szervezet magnéziumfelszabadulását, ez pedig hozzájárulhat a fáradtság vagy a bágyadtság érzésének csökkentéséhez.

A kimerültség különösen kellemetlenné válhat, ha a fürdőzés után még aktív teendők várnak ránk - például haza kell vezetnünk, vagy dolgoznunk kell. Az alacsony vérnyomású embereknél ez a probléma fokozottan jelentkezhet, hiszen a meleg víz hatására vérnyomásuk tovább csökkenhet. Magas vérnyomás esetén pedig a gyors vérnyomás-ingadozás okozhat kellemetlen tüneteket, például szédülést vagy gyengeséget.

Szerencsére van néhány bevált módszer, amellyel megelőzhető a túlzott álmosság. Az egyik leghatékonyabb megoldás, ha nem a legmelegebb vizű medencét választjuk, hanem inkább a mérsékeltebb hőfokút. Az úgynevezett indifferens hőmérsékletű, vagyis 34-36 Celsius-fokos víz a legkíméletesebb a szervezet számára, és kevésbé befolyásolja a vérnyomást.

Amennyiben mégis a melegebb vizű medencét részesítjük előnyben, érdemes ügyelni a fürdési időre. A szervezetet kevésbé terheli meg, ha nem töltünk túl hosszú időt a medencében, nem maradunk órákig benne. A legtöbb gyógyvizes fürdő esetében a szakemberek 20-30 perces fürdési időt javasolnak egyhuzamban. Ha pedig nincs külön ajánlás (például nem gyógyvizes medencéről van szó), akkor is érdemes rövidebb időre korlátozni a tartózkodást a melegebb vízben.

Egy másik hatékony módszer a fáradtságérzet csökkentésére, ha a fürdőzés után langyos vagy hűvös vízben zuhanyozunk. Ez a lépés nemcsak felfrissíti a keringésünket, hanem segít visszanyerni az éberségünket is. Hasonlóan jótékony hatású, ha a melegebb medencéből néhány percre átsétálunk egy hűvösebb vízbe – a váltakozó hőmérséklet szintén élénkítő hatással bír a szervezetünkre.

A többnapos gyógyvizes kúrák során egy másik, úgynevezett fürdőreakció is felléphet. Ez általában a harmadik-negyedik nap környékén jelentkezik, és még azoknál is előfordulhat, akik betartják az előírt fürdési időt. Ez fáradékonysággal, levertséggel vagy átmeneti rossz közérzettel jár. Bár kellemetlen lehet, ez az állapot néhány napon belül magától elmúlik, és a kúra további részében már inkább a pozitív hatások érvényesülnek.