Fedezd fel Budapest szívében az Iránytű-bemutatót! Egy különleges program, ahol a város lenyűgöző látnivalói és titkai kerülnek a középpontba. Csatlakozz hozzánk egy izgalmas utazásra, ahol nemcsak a történelmi nevezetességeket ismerheted meg, hanem egyed

A kötet alcíme: Módszertani bevezetés Magyarország történetének tanulmányozásához. A kézikönyv szerzője Gyöngyössy Márton, aki a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemeskürty István Tanárképző Karán oktat. A könyv megalkotására Ahasver Von Brandt, egy hasonló tematikájú, 16 kiadást megért mű szerzője szolgált inspirációként. Márton saját oktatási tapasztalatait is felhasználva találta szükségesnek, hogy egy új, magyar kontextusra szabott módszertani útmutatót készítsen, amely segíti a Magyarország történetének mélyebb megértését és tanulmányozását.
Az egyetem John Lukács termében 2025. június 2-án az intézmény rektora, Deli Gergely hiánypótló műként jellemezte a kiadványt, hiszen Lederer Emma 1962-ben először, majd ezt követően többször, utoljára 1993-ban, illetve Kávássy Sándor 1974-ben, majd szintén többször, utoljára 1995-ben megjelent hasonló tematikájú művét (mindkettő Bevezetés a történettudományba címet viseli) követően Bertényi Iván és Gyurgyák János később megjelent munkái tárgyalják ugyan a történelem kutatásakor alapvető fontosságú forrásokat, de csak részben.
A rendszerváltást követően ez a kiadvány különleges jelentőséggel bír, mivel átfogóan és részletesen összegzi az Árpád-kor történeti forrásait, gazdagítva ezzel a témával kapcsolatos ismereteinket.
Gyöngyössy Márton szerző kifejtette, hogy műve különösen értékes lehet a magyar történelem iránt érdeklődők számára, még a szomszédos országokban is.
A Debreceni Egyetem neves tanára és a kötet szakmai lektora, a középkorász Bárány Attila, aki a szerzőhöz hasonlóan mélyen elkötelezett a téma iránt, a könyv jelentőségét méltatva rámutatott, hogy Kubinyi András 2015-ben megjelent munkája volt az utolsó olyan kiadvány, amely a középkori magyar történelemmel foglalkozott, ám ez csupán a téma második részét ölelte fel. Így tehát Bárány Attila véleménye szerint ez a kiadvány nemcsak az egyetemek és főiskolák hallgatói számára, hanem a szélesebb közönség számára is értékes olvasmányt jelent.
Az Iránytű első fejezetében a szerző, aki egyben Kubinyi tanítványaként is ismert, a történeti források világát kutatja. Itt felfedezhetjük, hogy a papír mikor került a különféle írott történeti dokumentumok közé, uralkodó anyaggá válva hazánkban. Ez a rész gazdag információkkal szolgál a különböző okirat-típusokról és törvényekről, említést nyernek benne olyan elbeszélő források is, mint a Pozsonyi Évkönyvek, Anonymus Gesta Hungaroruma, vagy Kézai Simon krónikája. Az említett jogi dokumentumok szintén fontos szerepet kapnak a történeti elemzésben.
A második részben Gyöngyössy Márton a történelem különböző segédtudományaival foglalkozik. Részletesen bemutatja az olyan specifikus segédtudományokat, mint a régészet és a néprajz, de nem feledkezik meg a művészettörténet és a muzeológia jelentőségéről sem. A "segédtudományok" tágabb értelemben magában foglalja a nyelvészetet, valamint akár a statisztikát és a matematikát is, hiszen ezek tudományágak is hozzájárulhatnak a történetírás gazdagításához és mélyebb megértéséhez.
A szó klasszikus értelmében itt rendszerint a segédtudományok körébe tartozó, személyekkel foglalkozó területeket is érintjük. Ilyenek például a címertan, az eredettan, a pecsét- és jelvénytan, valamint az oklevéltan.
Végül az utolsó, ún.módszertani fejezetben tárgyalja a szerző azokat az intézményeket, amelyek kulcsfontosságúak lehetnek a történeti kutatásban. Ilyenek a levéltárak, könyvtárak, a bibliográfiák, vagy a különböző adatbázisok is. De nem feledkezik meg a szerző a történeti statisztika intézményei mellett a számítógépek használatáról sem, megemlítve a magyar tudományos tudástáron kívül például a különböző történeti folyóiratokat, illetve azok hasznát és felhasználási módját a kutatásban.
Simándi Irén, az egyetem Nemeskürty István Tanárképző Karának Történelem és Társadalom Tanszékén tanító egyetemi tanár, a kötetről folytatott beszélgetés során kiemelte, hogy a könyv legfőbb érdeme abban rejlik, hogy – a témában készült egyéb művekhez képest – átfogóan összegzi a legújabb kutatási eredményeket. Ennek köszönhetően ma Magyarországon ez a kötet a legjobban megvilágított és legteljesebb forrás az adott területen.