Újabb felfedezések a tatárjárás borzalmas pusztításáról | Színes tájak és történetek

A legfrissebb kutatások alapján Magyarországon elsőként a kecskeméti régészek fedezték fel, hogy egy mongol hadtest 1241 telét Bugacon töltötte.

A régészek a bugaci Aranymonostornál végzett ásatások során újabb lenyűgöző bizonyítékokra bukkantak az 1241-42-es tatárjárás pusztításáról.

- jelentette be a Kecskeméti Katona József Múzeum vezetője.

Rosta Szabolcs - aki a feltárás régészeti vezetője is egyben - elmondta: az Árpád-kori Pétermonostora területén az elmúlt hetekben hat, 14 és 18 év közötti fiatal maradványait találták meg, akik feltehetően a mongolok támadásának estek áldozatául 1241 nyarán.

Kiemelte: a mostani ásatás eredményei csak megerősítették, amit a régészek már eddig is sejtettek, hogy a mongolok nyílt színi csatában ütköztek meg az itt élőkkel. A férfiak a csatamezőn estek el, majd a harcosok tömegesen végezték ki a nőket és a gyerekeket, utána pedig kialakítottak egy átmeneti hadtestet, mongol egységet itt.

A régész véleménye szerint a felfedezett leletek új fényt derítenek arra, hogy a korábbi elképzelésekhez képest a mongolok nem érezték magukat olyan biztonságban ezen a területen. Ezért döntöttek úgy, hogy az erődített monostorba vonulnak vissza, ahonnan figyelemmel kísérhették a környező vidék eseményeit.

Jelenleg egy körülbelül 60-70 méteres szakaszt fedeztek fel az összetett védelmi árokrendszerből, amelynek hossza a feltételezések szerint akár 500 méterre is rúghat. Ezen föld- és fasáncokkal még inkább megerősítették a monostor és a bazilika impozáns kőépületeit, amelyek már önmagukban is lenyűgözőek voltak.

- jelezte az igazgató.

A néhány évvel ezelőtt felfedezett, sorba állított vagy guggoló helyzetben kivégzett, esetleg csupán néhány éves gyermekek maradványai megerősítették azt a régóta gyanított tényt, hogy az egykori település teljesen elfoglalódott.

A holttestek eltüntetése sok esetben a fertőzés kockázata miatt a foglyokkal, a keresztény magyarokkal és a szlávokkal együtt, csupán felszínesen történt, mintha csak a föld felszínére szórták volna őket.

- fejezte ki véleményét.

A mongol hadsereg megszállta és berendezte magát a monostor falain belül. Ennek kézzelfogható bizonyítéka a felfedezett "állatcsont-szőnyeg", amely számos ezer állat maradványait őrzi magában.

Az archeozoológiai, más néven régészeti állattani, jelentés rávilágított, hogy az árokban fiatal és idős, házi- és vadállatok egyaránt előfordulnak. Ez arra utal, hogy nem egy nyugodt időszakban végzett, békés mészárlásról van szó, hanem inkább egy átmeneti jellegű erőforrás-felhasználásról.

Gyorsan kellett nagy népességet, ez esetben egy hadsereget etetni

- tette hozzá.

A legfrissebb feltárások alapján a kecskeméti régészek Magyarországon elsőként fedezték fel, hogy egy mongol hadtest 1241 telét éppen itt töltötte, kihasználva az elfoglalt terület infrastruktúráját.

A bugaci monostor valaha a Homokhátság szakrális, gazdasági és kereskedelmi központjaként funkcionált. A település határában található Árpád-kori Pétermonostor régészeti feltárása 2010 óta folyamatosan zajlik, és eddig 26, a tatárok által megölt nő és gyermek holttestére bukkantak a szakértők, akik rendellenes pozíciókban helyezkedtek el. A felfedezés nemcsak a helyi történelemre, hanem a térség múltjára is mély hatással van, és újabb kérdéseket vet fel a korabeli eseményekkel kapcsolatban.

Ugyanakkor rendkívül gazdag leletanyag és információ került napvilágra, amely világszinten is páratlan. Az igazgató különösen hangsúlyozta a műtárgyak között a Szent Péter ereklyetartót, valamint a felfedezett több mint 10 ezer fémtárgyat. Ezek alapján megállapítható, hogy a bugaci lelőhely mennyiségét és minőségét tekintve is kiemelkedik a jelenleg ismert és feltárt Árpád-kori kolostorok sorából. (MTI)

A régészek korábban már felhívták a figyelmet arra, hogy a tatárok talán főhadiszállást alakítottak ki a bugaci Aranymonostor romjain. Ezen kívül Kelebiánál egy tatárjárás idejéből származó erődre is rábukkantak.