Az Európai Bizottság újabb kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett Magyarország ellen.

Hamarosan három eltérő ügy kerül bemutatásra, amelyek mindegyike az uniós jogszabályok implementálásának hiányosságait emeli ki.
Az Európai Bizottság a közelmúltban bejelentette, hogy újabb kötelezettségszegési eljárásokat indít Magyarország ellen három eltérő ügyben – számolt be erről a Portfolio a brüsszeli intézmény nyilatkozata alapján.
Az Európai Bizottság az első ügyben hivatalos felszólító levelet intézett Magyarországhoz, amelyben arra hívja fel az ország figyelmét, hogy garantálja a közbeszerzési szabályok maradéktalan betartását.
Az Orbán-kormány ugyanis nem tett eleget annak az uniós irányelvnek, hogy a gazdasági szereplők egyenlő bánásmódban részesüljenek a közbeszerzési eljárásokban, miközben a hatóságok szabadon választhatják ki a legmegfelelőbb eljárást. Az uniós testület szerint a magyar szabályozás kötelezővé teszi a tárgyalásos eljárás alkalmazását bizonyos állami építési beruházások esetén, ezzel korlátozva a hatóságok választási szabadságát.
Ha az Orbán-kormány a következő két hónapban sem mutat hajlandóságot a helyzet megváltoztatására, akkor az ügy további lépések irányába haladhat.
A második témában a Bizottság Magyarország és Lengyelország részére "indokolt véleményt" küldött, amelyben arra figyelmeztetett, hogy nem hajtották végre maradéktalanul az EU belső villamosenergia-piacára vonatkozó jogszabályokat. E dokumentum értelmében a két ország számára két hónap áll rendelkezésre, hogy a szükséges intézkedéseket végrehajtsák. Az uniós energetikai irányelv alapvető szabályokat fektet le az EU elektromos piacának struktúrájára és működésére vonatkozóan, célja pedig egy integrált, versenyképes és a fogyasztók igényeit figyelembe vevő piac megteremtése.
A harmadik eljárásban az Európai Bizottság be is perelte Magyarországot, itt azonban Bulgáriát, Spanyolországot, Hollandiát, Ausztriát, Portugáliát és Finnországot is bíróság elé idézik, ugyanis egyik ország sem ültette át a nemteljesítő hitelekre vonatkozó irányelvet, ami a jól működő másodlagos piac kialakítását hívatott elősegíteni a nem teljesítő hitelek számára. Az Orbán-kormánynak 2023. december 29-ig kellett volna átültetnie az irányelvet a magyar gyakorlatba, de ezt azóta se tették meg, ezért az Európai Bizottság most azt kéri az Európai Unió Bíróságától, hogy szabjon ki pénzbírságot az ügyben.
Döcög az európai uniós jog érvényesítése, és a szankciók sem mindig elégségesekMáris felkérték az EB illetékes szervezetét, hogy dolgozza ki a kormányokat megkerülő pénzosztási rendszertKét új kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai BizottságItt a felszólító levél, kötelezettségszegési eljárást indít az Európai Bizottság Magyarország ellen a kiskereskedelmi különadó miattKötelezettségszegési eljárás indult a Mészáros Lőrincnek 35 évre adott autópálya-koncessziók miatt