Júniusra elérhette csúcsát az infláció Szlovákiában, és a szakértők szerint az év hátralévő részében mérséklődés várható.

A fogyasztói árindex (CPI) adatai szerint az árak éves összehasonlításban 4,3%-os növekedést mutattak, míg havi szinten 0,2%-os emelkedés tapasztalható.

Branislav Karmažin, a Szlovák Nemzeti Bank (NBS) elemzője kifejtette, hogy a júniusi inflációs emelkedés, amely az elmúlt másfél év legmagasabb szintjét érte el, valószínűleg a csúcsot jelenti, és a jövőben nem várható további növekedés. Ezt a trendet szinte minden alapvető fogyasztói szegmens - beleértve az élelmiszereket, szolgáltatásokat és üzemanyagokat - drágulása okozta.

Karmažin véleménye szerint az infláció a következő három hónapban várhatóan körülbelül 4,2% körüli szinten stabilizálódik. "Az év végére viszont a csökkenő kereslet és a bérek növekedésének lassulása enyhítheti az árnyomást. Ugyanakkor figyelmeztető tényezők lehetnek a termelési költségek ingadozása, valamint a mezőgazdasági alapanyagok és a nagykereskedelmi energiaárak változása" - tette hozzá.

Marián Kočiš, a Slovenská sporiteľňa szakértője rámutatott, hogy az idei inflációs helyzet fő mozgatórugói változatlanok maradtak. A drágulás széles spektrumú, gyakorlatilag minden termék- és szolgáltatáscsoportot érint, amelyet leginkább az emelt általános forgalmi adó (DPH) okoz, ami a költségvetési konszolidációs intézkedések részeként lépett életbe. Kiemelte, hogy az energiaárak újabb korlátozása szintén kulcsszerepet játszik: bár ez némileg mérsékelte az inflációt, ugyanakkor nehezíti a költségvetés stabilizálását. Kočiš azt is hangsúlyozta, hogy a háztartások jelenlegi fogyasztási szokásai visszafogottak, sokan elhalasztják a vásárlásaikat, ami szintén hozzájárul az infláció csökkenéséhez.

Kočiš is úgy véli, hogy az infláció júniusban tetőzött. "Az év második felében enyhe lassulásra számítunk az éves drágulási ütemben, bár a nyári hónapokban még 4% körül vagy kissé afölött maradhat. 2025 negyedik negyedévében az éves infláció akár 4% alá is csökkenhet" - vetítette előre.

A hosszú távú inflációs kockázatok szoros kapcsolatban állnak a globális kereskedelem jövőbeli kilátásaival – állítja Tomáš Boháček, a 365.bank elemzője. Az importtermékek árainak drasztikus emelkedését okozhatják a kölcsönös vámintézkedések. Emellett a hazai konszolidációs lépések is további kockázatokat rejtenek magukban. "A megtakarítások elsősorban a bevételi oldalra irányulnak, és mivel jövőre még szigorúbb konszolidációra lehet számítani, úgy vélem, hogy ezek az intézkedések inflációt generáló hatással bírnak" – tette hozzá.