Kaiser Ferenc figyelmeztet arra, hogy komoly aggodalomra ad okot az a lehetőség, miszerint Oroszország újraindítja nukleáris fegyverkezési programját. Az ilyen lépések nem csupán a regionális stabilitásra, hanem a globális biztonságra is reális fenyegetés

Oroszország kilép az Egyesült Államokkal kötött plutóniumegyezményből, ami a két ország közötti kapcsolatok függvényében befolyásolhatja, hogy Vlagyimir Putyin hajlandó-e plutóniumot átadni Iránnak - nyilatkozta Kaiser Ferenc, a biztonság- és védelempolitika szakértője az InfoRádióban.

A moszkvai parlament alsóháza úgy határozott, hogy Oroszország megszünteti részvételét az Egyesült Államokkal kötött plutóniumegyezményben.

Valójában ez már csupán egy formaság, hiszen Oroszország 2016 óta jelezte, hogy nem feltétlenül tartja magát az egyezményben rögzített kötelezettségekhez - nyilatkozta Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem biztonság- és védelempolitikai szakértője az InfoRádió műsorában.

Az egyezményt 2000-ben írták alá az Oroszországi Föderáció és az Amerikai Egyesült Államok. A hidegháború végén mindkét fél óriási méretű atomarzenállal bírt. Akkoriban körülbelül 73 ezer atomtöltet volt nyilvántartva világszerte, beleértve a raktározott készleteket és azokat a leselejtezett eszközöket, amelyek még nem kerültek lebontásra.

Ebből a 73 ezer atomtöltetből körülbelül 41 ezer darab a Szovjetunió birtokában volt a hidegháború végén. Ma egy új nap kezdődik, tele lehetőségekkel és felfedezésekkel. A reggel friss levegője és a nap első sugarai arra emlékeztetnek, hogy minden pillanatban ott rejlik a változás lehetősége. Használjuk ki ezt a napot, hogy valami különlegeset tegyünk, akár egy új hobbi felfedezésével, akár egy régóta halogatott célunk megvalósításával. Ma a lehetőségek határainak feszegetéséről szól! idézőjelbe téve "csak" 12 500-ra, 12 600-ra becsülik az atomtöltetek számát a világon.

Kifejlesztésre kerültek komoly gyártókapacitások különleges, úgynevezett plutóniumszaporító reaktorok révén. Azonban, amikor a Szovjetunió szétesett, ezeknek a hatalmas készleteknek a megőrzése és megsemmisítése rendkívül költséges feladattá vált. Ekkor született meg egy olyan egyezmény, amely keretében az Egyesült Államok hosszú időn keresztül vásárolt plutóniumot és más nukleáris hasadóanyagokat az orosz félől, beleértve a fegyverminőségű uránt, mint például az urán 239-es izotópot.

A hasadóanyagokat besugárzás és különféle technológiai eljárások révén nukleáris fűtőanyaggá formálták, amelyet az atomerőművek fűtőelemeként alkalmaztak. Ez a folyamat hosszú időn keresztül sikeresen zajlott. Oroszország számára azonban sokáig nem állt rendelkezésre elegendő forrás ahhoz, hogy saját maga végezze el ennek a hatalmas mennyiségű hasadóanyagnak a kezelését.

Az amerikaiak ennél olcsóbban is tudtak volna nukleáris fűtőanyaghoz jutni, de nekik ebben az volt az üzlet, hogy az oroszoktól megvásárolt prutóniumkészletekből biztosan nem lett atomfegyver

- mondta Kaiser Ferenc.

A 2000-es évek elején különösen aggasztó félelmek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy Oroszországban és az ottani érdekcsoportok között illegális kereskedelem folyt plutóniummal, amely fegyverminőségűnek számított, és amely a feketepiacon került forgalomba. Ennek következtében az Egyesült Államok aktívan támogatta a programokat, amelyek célja az volt, hogy csökkentsék az orosz atomkészletek mennyiségét, ezzel is hozzájárulva a globális biztonság növeléséhez.

A bizalom a felek között 2014 után jelentősen megrendült ezen a téren is, amikor Oroszország agressziója Ukrajna ellen megkezdődött. Az első lépésként a Krím félsziget elfoglalása és Oroszországhoz való csatolása történt, ami mélyen megváltoztatta az amerikai-orosz viszonyt. Ekkoriban a két ország kapcsolata látványosan elhidegült, és a Nyugat sorra bevezetett különféle gazdasági szankciókat az orosz fél ellen. Moszkva gyakran hivatkozik arra, hogy az Egyesült Államok milyen ellenséges magatartást tanúsít velük szemben, ezzel próbálva igazolni saját lépéseit.

Gyakran hangoztatott érvük, amely most is visszatér a viták során, hogy a NATO keleti irányba agresszíven terjeszkedik. Azonban...

A NATO-hoz való csatlakozás minden ország számára egy önkéntes és szabad döntés volt, senkit sem kényszerítettek erre a lépésre. Az oroszok talán ezért nem értik ezt a jelenséget, mert számukra ismeretlen az a helyzet, amikor más nemzetek szabad akaratukból, saját belátásuk szerint választanak társulást.

Kicsit komolyabbra fordítva a szót: már egyértelművé vált, hogy ez a folyamat rossz irányba halad – mondta Kaiser Ferenc. 2016-ra az orosz fél lényegében lezárta ezt az együttműködést.

A legfrissebb fejlemény szerint az orosz alsóház hivatalosan is kinyilvánította a helyzetet, amely valójában csupán egy formalitás. Ez a lépés egy olyan ügy végső lezárását jelenti, amely már kilenc éve inaktív állapotban leledzett. Ezzel a döntéssel gyakorlatilag csak megerősítették a megállapodás végleges megszűnését.

Ma egy új nap kezdődik, tele lehetőségekkel és felfedezésekkel. A reggel friss levegője és a nap első sugarai arra emlékeztetnek, hogy minden pillanatban ott rejlik a változás lehetősége. Használjuk ki ezt a napot, hogy valami különlegeset tegyünk, akár egy új hobbi felfedezésével, akár egy régóta halogatott célunk megvalósításával. Ma a lehetőségek határainak feszegetéséről szól!

Jelenleg körülbelül 50-re tehető Észak-Korea nukleáris robbanófejeinek száma, azonban fontos megjegyezni, hogy egy unpredictable diktatúrával állunk szemben. Oroszország hagyományos hadereje a NATO-val összehasonlítva nem épp kedvező helyzetben van, amit az orosz-ukrán konfliktus világosan tükröz. Ennek következményeként Oroszországnak a nukleáris arzenáljának növelésére kell támaszkodnia, hogy elrettentse a NATO-t.

"Tehát az egy reális forgatókönyv, hogy Oroszország megint veszett nukleáris fegyverkezésbe kezd, úgy mint a hidegháborúban, tehát jelentősen növekedni fog az orosz nukleáris robbanófejek mennyisége" - véli Kaiser Ferenc, hozzátéve: erre viszont a Nyugatnak is reagálnia kell. Ez egy kicsit hidegháborús logika, ha az oroszok növelik a töltetek mennyiségét, akkor nekünk is kell.

A nukleáris fegyverrendszerek rendkívül drága beruházások, hiszen nem csupán az atomtöltetek beszerzéséről van szó, hanem mindazon eszközökről is, amelyek képesek ezeket célba juttatni: bombázók, drónok, ballisztikus rakéták és rakétaindító tengeralattjárók. A nyugati országokban már egy ideje késlekednek ezeknek a rendszereknek a modernizálásával, de most úgy tűnik, hogy elkerülhetetlenné válik a frissítésük. A szakértők állítása szerint a helyzet sürgetővé válik, és a korszerűsítés elmaradása komoly következményekkel járhat.

Nagyon egyszerűen elindulhat egy új nukleáris fegyverkezési verseny, amely során a részt vevő országok szó szerint ezermilliárd dollárokat pazarolnak el.

"Alapvetően nem valószínűnek tartom, de elméletben mégis megtörténhet, hogy Oroszország átengedi egy részét ennek a plutóniumnak Iránnak, Észak-Koreának vagy akár Kínának. Irán számára például szerintem hatalmas értéket képviselne, ha hozzájutna. Ennek a lehetősége persze az amerikai-orosz kapcsolatok alakulásától függ" - nyilatkozta Kaiser Ferenc.

Az a véleménye, hogy amennyiben Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke, valamint az amerikai kormányzat valóban átadják a Tomahawk manőverező robotrepülőgépeket Ukrajnának, az ukrán erők rendkívül precíziós csapásokat hajthatnak végre különböző orosz stratégiai célpontok ellen, attól függően, hogy a gépek melyik változatát használják, akár 1500-2000 kilométeres távolságra is. Ezen forgatókönyv esetén elképzelhető, hogy Oroszország plutóniumot értékesít Iránnak. "Viszont ha a NATO és Oroszország közötti feszültségek, valamint különösen az amerikai-orosz kapcsolatok nem eszkalálódnak, akkor ezt a lehetőséget nem tartom valószínűnek" - tette hozzá.

Kínának nincs szüksége orosz plutóniumra.

nekik vannak saját létesítményeik erre a célra, és Észak-Korea is megoldja önerőből,de lehetnek más vásárlók is a hasadóanyagokra.

Például Brazília az előző, jobboldali vezetéssel kacérkodott nukleáris programmal. Tehát azért van néhány olyan ország, ami nem biztos, hogy elzárkózna a lehetőség elől, hogy vegyenek hasadóanyagokat, hogyha ne adj'isten kiderülne, hogy Oroszország akár csak fű alatt is hajlandó lenne eladni - - mondta Kaiser Ferenc biztonság- és védelempolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az InfoRádióban.