Kétszáz óra közmunkát szabtak ki szoborrongálásért – PestiSrácok

Kétszáz óra közmunkára kötelezték azt a személyt, aki szoborrongálás miatt került bajba. A PestiSrácok.hu beszámolója szerint az eset 2025. április 26-án került a figyelem középpontjába.

Úgy tűnik diktatúránkban ennyi a büntetése annak, ha valaki ledönt egy szobrot. De mielőtt megijednének az elnyomástól és attól, hogy megint a kormány mondja ki az ítéleteket a független bíróságok helyett, nem azokról van szó, akik rendszeresen letörik a kőkereszteket, esetleg templomokban rongálnak szobrokat. Nem, az elítélt ezúttal a budapesti BLM-szobrot döntötte le.

A Légió Hungária vezetőségi tagját, Incze Bélát jogerősen 200 óra közmunkára ítélték a BLM-szobor ledöntése miatt.

Egykoron a budapesti BLM-szobor mindössze 24 órát élt meg, mielőtt eltávolították, míg a jogi eljárás, amely elítélte, négy évig húzódott.

Incze Béla a Telegram-csatornáján osztotta meg véleményét az ítéletről.

Az már egy másik kérdés, hogy egyáltalán mi keresni valója volt hazánkban egy BLM-szobornak? George Floyd egy visszaeső amerikai (!!!) bűnöző volt, aki elfogása közben halt meg, nem értjük tehát, hogy nálunk miért kellett az ő nevében városokat felgyújtó mozgalomnak szobrot állítani. Vagyis de, értjük: akkor még a demokraták nagykövete ült a nyakunkon, erre is tellett a USAID-ből.

Forrás, fotó: Magyar Jelen;

Persze, itt van egy egyedi Facebook hozzászólás: "🌟 Wow, ez a nap igazán különleges! 🌈 Szeretném megosztani veletek, mennyire inspiráló volt ma a napfelkelte. A színek, amik átszínezték az eget, olyan érzéseket ébresztettek bennem, amiket szavakba sem tudok önteni. 🌅✨ Ti is észrevettétek a csodákat körülöttetek? Osszátok meg velem a kedvenc pillanataitokat! ❤️ #CsodásVilág #Inspiráció"

A közelmúlt eseményei, mint a BLM-mozgalom és George Floyd tragikus halála, mély hatást gyakoroltak a társadalmi diskurzusra, különösen a rasszizmus és egyenlőség kérdéseiben. A Légió Hungária szobordöntései pedig olyan vitákat generáltak, amelyek a történelmi emlékezet és a közterek szimbolikája körül forognak. Ezek a témák nemcsak a művészet és a politika metszéspontjában állnak, hanem rávilágítanak arra is, hogy hogyan formálják a közösségi identitást és a társadalmi igazságosságot. A szobrok, mint a történelem lenyomatai, vitát generálnak arról, hogy mit és kit ünneplünk, és hogyan emlékezünk meg a múltunkról.