Kezdhetjük el a törődésünket kiterjeszteni? Kína a világ legnagyobb gátjának megépítésébe fogott Tibet festői tájain.
Kína szombaton megkezdte egy hatalmas gát építését a Tibetet és Indiát átszelő folyón, a Jarlung Cangpon, amely Indiában Brahmaputra néven ismert. Az ünnepélyes megnyitón részt vett Li Csiang miniszterelnök is, amint azt a BSS News a kínai állami média hírei alapján beszámolt róla. A projektet Peking tavaly decemberben hagyta jóvá, célja pedig a szén-dioxid-semlegesség elérése, valamint a tibeti régió gazdasági fejlesztése.
"A megtermelt villamos energiát elsősorban más régiókba fogják továbbítani, miközben Tibet helyi energiaszükségleteit is kielégítik" - jelentette a Hszinhua állami hírügynökség a délkelet-tibeti Nyingcsiben tartott alapkőletételi ünnepség után.
Amennyiben megvalósul, az erőmű még a Közép-Kínában, a Jangce folyón felépülő, világrekordot felállító Három-szurdok-gátnál is impozánsabbá válhat, és jelentős hatással lehet a folyó mentén élő emberek életére Indiában és Bangladesben, ahol milliók sorsa forog kockán.
A projekt öt vízerőmű létrehozását tervezi, melynek összköltsége körülbelül 1,2 billió jüanra (kb. 167,1 milliárd dollárra) rúg, számolt be róla a Hszinhua hírügynökség.
India januárban közölte, hogy aggodalmát fejezte ki Kínának a tibeti projekt miatt, és kijelentette, hogy figyelemmel fogja kísérni és meg fogja tenni a szükséges intézkedéseket érdekei védelmében.
Kínát arra kérték, hogy "garantálja, hogy a Brahmaputra folyó alsóbb szakaszán elhelyezkedő országok érdekei ne szenvedjenek kárt a folyó felsőbb szakaszain végzett tevékenységek következtében" - tájékoztatta az indiai külügyminisztérium.
Decemberben a pekingi külügyminisztérium kijelentette, hogy a projektnek nem várható "kedvezőtlen következménye", és hangsúlyozta, hogy Kína elkötelezett amellett, hogy továbbra is fenntartja a párbeszédet a folyásirányban található országokkal.
