Kiadásra került egy figyelmeztetés, amelyre az autósoknak fokozott figyelmet kell fordítaniuk.

A mai napok heves esőzései során még a legtapasztaltabb autóvezetők számára is komoly kihívás lehet az aquaplaning, azaz a vízen való felúszás jelensége. Ez akkor következik be, amikor az abroncsok a felszínen kialakuló vízrétegen áthajtva elveszítik tapadásukat. Ekkor a kormányzási és fékezési mechanizmusok hatástalanok, és a jármű irányíthatatlanná válik, ami könnyedén balesethez vezethet - figyelmeztet a Magyar Gumiabroncs Szövetség legfrissebb közleménye.

Statisztikai szempontból nézve az aquaplaning gyakoribb, pontosabban veszélyesebb az autópályákon, mint a vidéki utakon és a városokban. Ennek oka azonban nem az útburkolat minősége, hanem a tény, hogy itt gyorsabban vezetünk. A fő veszély a mélyedésekben, a kanyarokban és az aluljárókban leselkedik ránk, vagyis szinte mindenhol, ahol a csapadékvíz nem tud gyorsan elfolyni, vagy ha nagy mennyiség esett, és időbe telik, míg elszivárog. Országúton a nyomvályúkra kell fokozottan ügyelni, ott is könnyen felúszhat az autó.

A gumiabroncsok futófelületén található mintázatok fő feladata, hogy hatékonyan vezessék el a vizet, miközben a többi rész biztosítja az útfelülethez való tapadást. Amikor az abroncsok profilmélysége 3-4 mm alá csökken, fennáll a veszélye annak, hogy a víz elvezetésére már nem marad elegendő hely, így az autó könnyen „felfut” a vízrétegre. Bár a jogszabályok szerint a minimális megengedett profilmélység 1,6 milliméter, ez a tényező az aquaplaning során komoly következményekkel járhat. Érdemes tehát figyelni a gumiabroncsok állapotára, hogy elkerüljük a baleseteket és a csúszós helyzeteket.

Az abroncsok szélessége közvetlen hatással van a vízkezelésre: minél szélesebb egy gumi, annál több vizet kell eltávolítania az útfelületről, így a széles gumik esetében a vízen való "csúszás", vagyis az aquaplaning kockázata is magasabb. Számos gyártó azonban kifejlesztett innovatív mintázatokat, amelyek célja a vízelvezetés hatékonyságának növelése és ezzel a kockázat csökkentése, de a veszély még így is jelentősebb, mint a klasszikus, keskenyebb abroncsok esetében. Továbbá, ha a gumiabroncs nyomása csökken, az aquaplaning kockázata is nő, mivel a gumi "szétterül", szélesebb és kevésbé stabil lesz, ami fokozza a vízen történő csúszás valószínűségét.

Először is, ha az eső zuhog, a rádiót érdemes lekapcsolni, mert a sárvédőkből származó hangos zörej egyértelmű jelzés. A kormányzás simaságának hirtelen megváltozása vagy a kormánykerék "kopogása" szintén arra utal, hogy valami nem stimmel. Különösen figyelmeztető jel, ha az elektronikus stabilitási program (ESP) lámpája elkezd villogni. Ha tapasztalod, hogy a motor fordulatszáma megugrik, miközben az autó sebessége nem nő, akkor valószínű, hogy a gumik nem tapadnak megfelelően az útfelülethez.

Nem. Ezek a segédrendszerek kizárólag akkor működnek hatékonyan, ha a járműnek van tapadása. Amikor vízen futunk, ez a tapadás megszűnik, így a stabilizáló funkciójuk nem tud érvényesülni. Van azonban egy kivétel: ha az aquaplaning csupán egyetlen kereket érint, az ESP képes a többi három kerék működését kontrollálni, és ezzel hozzájárulhat a jármű stabilitásának megőrzéséhez.

A fentieken túl (megfelelő szélességű, nyomású, profilmélységű és minőségű abroncs) rossz időjárási körülmények között csökkentsük a sebességet (különösen ott, ahol csúszós útra figyelmeztető KRESZ-táblát is kihelyeztek), lehetőség szerint kerüljük a nagyméretű pocsolyákat, tartsunk megfelelő követési távolságot.

Az ellenőrizetlenül csúszó autó valódi rémálom, minden vezető legrosszabb álma. Ilyen helyzetekben a reflexek dominálnak, sokszor erősebben, mint a tudatos döntések. Fontos, hogy tisztában legyünk néhány alapvető szabállyal, amelyek segíthetnek megőrizni a kontrollt:

1. Ne törekedjünk hirtelen, kapkodó kormánymozdulatokra! Az aquaplaning olyan érzés, mintha az autó a levegőben lebegne. Ha közben elfordítjuk a kormányt, de a jármű pár másodperc múlva mégis "talajra érkezik", végül a kívánt irányba próbál kanyarodni, és ezzel oldalra ránt bennünket.

2. Ugyanez vonatkozik a fékezésre is: fokozatosan csökkentsük a sebességünket, kerüljük a hirtelen megállást!

3. A kormányt szorítsuk meg mindkét kezünkkel!

4. A gázról lassan, óvatosan vegyük le a lábunkat, a sebességet fokozatosan csökkentsük!

5. Most érkezett el az idő, hogy foglalkozzunk a tengelykapcsolóval – ismertebb nevén a kuplungpedállal!