Feltárult, ki nyerte el az idei Nobel-békedíjat - Pénzcentrum

A közelmúltban a Svéd Akadémia bejelentette, hogy a 2025-ös irodalmi Nobel-díjat Krasznahorkai Lászlónak ítéli oda. Ezzel a magyar szerző Kertész Imre 2002-es díjazása óta eltelt több mint húsz év után újra hazánk képviseletét erősíti a világ legrangosabb irodalmi elismerésében.

Pénteken a Norvég Nobel-bizottság bejelentette, hogy idén a Nobel-békedíjat María Corina Machado venezuelai ellenzéki vezetőnek ítélte oda. Érdekes, hogy a Nobel-békedíj az egyetlen elismerés, amelyet nem a díjak svéd alapítója, Alfred Nobel szülőhazájában, hanem Norvégiában, Oslóban adnak át. Amikor Nobel 1896-ban elhunyt, Norvégia még Svédországhoz tartozott, ami valószínűleg magyarázatot ad arra, hogy miért döntött így, de a végakaratában nem fűzött magyarázatot ehhez a választásához.

A díjat odaítélő bizottság tagjait a norvég parlament, a Storting jelöli ki. A döntéshozatal folyamatáért teljes mértékben felelősséget vállal, ugyanakkor lehetősége van szakértők véleményének figyelembevételére is. A kitüntetést olyan személyek nyerhetik el, akik a békekonferenciák elősegítésében, a leszerelési tárgyalások irányításában, valamint a népek közötti testvériség védelmében és az emberi jogok érvényesítéséért folytatott harcban kiemelkedő szerepet játszanak.

A Nobel-békedíj története 1901 óta folytatódik, és eddig összesen 106 alkalommal került átadásra. Érdekesség, hogy 19 évben – köztük 1914-1916 között, 1918-ban, valamint több alkalommal az 1920-as és 1940-es években – nem talált gazdára a díj. Eddig 143 kitüntetett részesült a Nobel-békedíjban, közülük 112 egyéni díjazott és 31 szervezet. Érdemes megemlíteni, hogy a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága háromszor, míg az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala kétszer nyerte el ezt a rangos elismerést. Így összesen 112 személy (92 férfi és 20 nő), valamint 28 különböző szervezet érdemelte ki a Nobel-békedíjat.

Az első Nobel-békedíjat 1901-ben a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságát alapító Henry Dunant kapta. Legfiatalabban a 2014-ben, 17 éves korában kitüntetett pakisztáni diáklány, Malala Juszafzai, aki egyben a mindenkori legfiatalabb Nobel-díjas, legidősebben pedig, 86 évesen a Pugwash-mozgalmat elindító brit Joseph Rotblat részesült a kitüntetésben 1995-ben. Visszautasításra is egy példa van: 1973-ban a vietnámi békeszerződés megkötéséért a vietnámi Le Duc Tho és az amerikai Henry Kissinger megosztva kapta a kitüntetést, amelyet Le Duc Tho nem vett át. A díj történetében a legtöbb, 91 jelölést a nők jogaiért küzdő amerikai Jane Addams kapta, az elsőt 1916-ban, a díjat végül 1931-ben vehette át.

2015-ben a tunéziai Nemzeti Párbeszéd Kvartett kiemelkedő szerepet játszott a tunéziai plurális társadalom kialakításában. Azáltal, hogy egy alternatív és békés politikai folyamatot indítottak el, amikor az ország a polgárháború szélére került, jelentős mértékben hozzájárultak a stabilitás és a demokratikus párbeszéd megteremtéséhez.

2016 - Juan Manuel Santos kolumbiai elnök a kolumbiai fegyveres konfliktus lezárásáért tett erőfeszítéseiért.

2017 - Az ICAN, egy nemzetközi civil kezdeményezés, amely az atomfegyverek betiltásáért harcol, jelentős figyelmet szentelt annak a súlyos következménynek, amelyet az atomfegyverek használata okozhat a világunkban. Az ICAN kiemelkedő erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy létrejöjjön egy nemzetközi szerződés, amely globálisan és teljes mértékben megtiltaná az atomfegyverek alkalmazását.

2018-ban Denis Mukwege, a kongói sebész-nőgyógyász, és Nadia Murad, az iraki jazidi emberi jogi aktivista, közösen kapták meg a Nobel-békedíjat. Küzdelmük középpontjában a nemi erőszak háborús fegyverként való alkalmazásának elleni harc állt. Mukwege, aki több ezer nő életét mentette meg és rehabilitálta, a női jogok védelmére és a háborús bűnök feltárására összpontosított. Murad, aki maga is túlélte a brutális támadásokat, a jazidi közösség sorsát és a nemi erőszak áldozatainak hangját emelte ki, hogy felhívja a figyelmet a globális problémára. Az ő közös munkájuk nemcsak a bátorságukról és eltökéltségükről tanúskodik, hanem a világ figyelmét is a női jogok védelmére és a háborús bűnök elleni küzdelemre irányítja.

2019-ben Abij Ahmed Ali, Etiópia miniszterelnöke, kiemelkedő munkájáért kapta a nemzetközi elismerést, amely a béke és a globális együttműködés előmozdítására irányuló erőfeszítéseit méltatta. Különösen fontos szerepet játszott az Etiópia és Eritrea közötti határvita rendezésében, ahol kezdeményezőként járt el, hozzájárulva a régió stabilitásához és a két ország közötti kapcsolatok helyreállításához.

2020 - Az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP) példaértékű munkájáért, amely a háborúk során az éhínség fegyverként való alkalmazása ellen küzdött.

2021-ben Maria Ressa, a Fülöp-szigeteken tevékenykedő újságíró, valamint Dmitrij Muratov, orosz kollégája, a véleménynyilvánítás szabadságáért végzett bátor munkájuk elismeréseként kapták meg a Nobel-békedíjat. Az ő elkötelezett harcuk a demokrácia és a tartós béke alapvető pilléreinek számító szabad véleménynyilvánításért példaértékű, és felhívja a figyelmet a szólásszabadság védelmének fontosságára világszerte.

2022-ben Alesz Bjaljacki, a fehérorosz aktivista, valamint az orosz Memorial emberi jogi szervezet és az ukrán Polgári Szabadságjogok Központja elismerésben részesültek. Ezen szervezetek és egyének elkötelezett harcosai a civil társadalomnak, akik hazájukban évek óta küzdenek azért, hogy az állampolgárok szabadon kifejezhessék véleményüket a hatalmon lévőkkel szemben, és hogy az alapvető jogok érvényesülhessenek.

2023-ban Nargesz Mohammadi iráni aktivista és újságíró kiemelkedő szereplővé vált a nők elnyomása ellen folytatott harcban, valamint az emberi jogok és a szabadság melletti kiállásában. Elkötelezett munkájával a társadalmi igazságosság és a nők jogainak védelme érdekében inspirálja a világot.

2024 - A Hirosima és Nagaszaki elleni atomtámadás túlélőinek szervezete, a Nihon Hidankjo "az atomfegyvermentes világért folytatott erőfeszítéseiért, és azért, mert a túlélők - japánul hibakusák - tanúságtételükkel bizonyítják, hogy soha többé nem szabad bevetni nukleáris fegyvert".