A sajtóban elterjedt dezinformációk, különösen a szír elnök menekülésével kapcsolatos hírek, jelentős kockázatokat hordoznak Magyarország számára. Ezek a hamis információk nemcsak a közvélemény tájékoztatását zavarják meg, hanem politikai feszültségeket i
A tizenhárom éve tartó szíriai polgárháború november 27-től újra a világsajtó központi témája lett, amikor a Jaysh al-Izzah lázadócsoport támadást indított a Bassár el-Aszad vezette szír hadsereg ellen, december 7-én a nemzetközi sajtó pedig már arról adott hírt, hogy Aszad elnök valószínűleg elmenekült az országból.
A Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet elemzése az orosz-ukrán háborút követő helyzetről itt érhető el:
Az orosz-ukrán konfliktus következtében kialakult instabilitás számos dimenzióban megnyilvánul. A háború nem csupán a két érintett országra gyakorolt hatást, hanem szélesebb regionális és globális következményekkel is járt. A politikai feszültségek és gazdasági problémák mellett a társadalmi szövet meggyengülése is megfigyelhető, amely a lakosság életminőségét és a közbiztonságot egyaránt érinti. Az ukrajnai menekültválság új kihívások elé állította az EU-t, miközben az orosz gazdaság is súlyos szankciók alatt szenved, ami tovább fokozza a belső feszültségeket. Az instabilitás nemcsak a katonai konfliktusokban, hanem a nemzetközi kapcsolatokban is megnyilvánul, hiszen a bizalom megrendülése számos diplomáciai tárgyalást és együttműködést nehezít meg. A jövőbeli kilátások bizonytalanok, hiszen a háború következményei hosszú távon is érezhetők lesznek. Az új geopolitikai realitások formálása érdekében elengedhetetlen, hogy a nemzetközi közösség aktívan részt vegyen a stabilitás megteremtésében és a békefolyamatok elősegítésében.
December 7-én este a Bloomberg hírügynökség arról számolt be, hogy a szír elnök korábban Orbán Viktor segítségét kérte, és ennek kapcsán a szír ortodox pátriárkát küldte Budapestre. A lap állításait azzal támasztotta alá, hogy az egyházvezető valóban találkozott a magyar miniszterelnökkel néhány nappal ezelőtt. Az MTI tudósítása alapján azonban a megbeszélés középpontjában az üldözött keresztények helyzete állt. A Bloomberg spekulatív narratívája tehát egy valós eseményből, a létező találkozóból indul ki, ám hamis és félrevezető következtetéseket von le. Ez a jelenség, amely a médiában és a politikai életben is megfigyelhető, sajnos sok esetben gyanúsan könnyen talál támogatókra és terjesztőkre.
A Magyar Hang ugyanazon a napon arról írt, hogy egy szír kormánygép a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren landolt, ezzel azt sejtetve, hogy Aszad a magyar fővárosban tartózkodik. Nem sokkal később kiderült, hogy a lap egy 2012-es képpel próbálta hitelesíteni a dezinformációt. A dezinformáció terjesztésében többek között részt vett a hvg.hu, propeller.hu, nyugatifeny.hu, atv.hu, magyarnarancs.hu, 24.hu, frisshirek.hu, hirklikk.hu.
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke a hivatalos Facebook-oldalán meglepő bejelentést tett: "Tegnap este titkos körülmények között, a Terrorelhárítási Központ védelme alatt, egy szír utasszállító repülőgép érkezett a Liszt Ferenc Repülőtérre, miután Aszad elhagyta Szíriát." A párt vezetője azonban továbbra is kitart a hamis információk terjesztése mellett, még annak ellenére is, hogy a Magyar Hang már közzétett egy helyreigazítást az álhír kapcsán.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal felhívja a politikai szereplők és a sajtó képviselőinek figyelmét, hogy a magyar nemzetbiztonságot és külpolitikát érintő kérdésekben a dezinformációs tevékenység kiemelt kockázattal jár. A dezinformáción keresztül a terjesztők Magyarországot egy jelentős nemzetközi konfliktus részesévé próbálták tenni, amelynek a diplomáciai következmények mellett akár terrorfenyegetettség is a velejárója lehet. Ugyanakkor a Hivatal korábbi - ehhez az esethez feltűnően hasonló - dezinformációs kampányokat feldolgozó vizsgálatai külföldi érdeket és finanszírozást azonosított. A Szuverenitásvédelmi Hivatal ezért jelen esetben is szükségesnek tartja az ügy hátterének teljes feltárását.
A cikk megírásában az Üzletem.hu együttműködő partnere a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet volt.